Lamperth Mónika: Kőkemény hatalmi kérdés

A Fidesznek a választási rendszert érintő másik vállalása, hogy az országgyűlési képviselők számát kétszázra csökkenti. Ennek a javaslatnak az általános vitája már megkezdődött. A kisebb parlamentről már legalább tizenöt éve folyik a vita, az előző ciklusban pedig egyenesen verseny folyt, hogy a pártok hányféle javaslattal rukkolnak elő, de mindegyik elképzelés kudarcba fulladt. A Gyurcsány-kormány 2006 júniusában állt elő azzal, hogy az Országgyűlés létszáma legyen 298 fő, s a képviselők fele egyéni körzetből, fele listákról kerüljön a parlamentbe. Ugyanabban a hónapban a Fidesz is előállt a maga elképzelésével. Alkotmánymódosítást terjesztett be, amely szerint az Országgyűlés legfeljebb kétszáz képviselőből állna. Gyorsan kiderült azonban, hogy ez meg az MSZP-nek nem tetszik. Azzal érveltek, az előterjesztés nem tartalmazza a mandátumszerzés módját, és ha arról később nem sikerülne megállapodásra jutni, a tervezet elfogadása a következő választáson alkotmányos válságot okozna.

A javaslatdömping 2009 márciusában megismétlődött. A kormány ezúttal már csak kétszáz fős parlamentet javasolt, ám a képviselőket kizárólag listán választották volna. A versenybe beszállt az MDF és az SZDSZ is: közös javaslatukban ugyancsak kétszáz fős parlamentet javasoltak, amelynek tagjait száz egyéni körzetben és listákon, egy másik változat szerint pedig kizárólag listákon választották volna. A választási törvény módosításáról bár döcögve, de folyó egyeztetéseken tavaly ősszel a Fidesz a jelenlegihez kísértetiesen ha sonló modellt vetett fel, de azt akkor elvetették.

A volt ellenzék szerint a kisebb parlament ügyében szakmai különbségek miatt nem sikerült dűlőre jutni, ám másról van szó: ez kőkemény hatalmi kérdés is – hangsúlyozta kérdésünkre Lamperth Mónika, az MSZPközjogimunkacsoportjának vezetője. Az ugyanis megkerülhetetlen, hogy a szavazatok alapján hogyan osztják el a mandátumokat. A Fidesz érdeke pedig az – fogalmazott –, hogy fenntartsa a jelenlegi rendszer aránytalanságát, ami a kisebb pártok számára egyértelműen hátrányos.

A rendszerváltozás idején kifejezetten az ország kormányozhatóságának biztosítása indokolta, hogy olyan szisztémát fogadjanak el, amely előnyben részesíti a nagyobb támogatottságot élvező pártokat. Ma viszont Lamperth szerint semmi nem indokolja, hogy ezt fenntartsák. Ezért az MSZP is előterjesztett hétfőn egy javaslatot a kisebb parlamentre, amelynek képviselőit kizárólag listákról választanák, így az Országgyűlés összetétele pontosan megfelelne a szavazók akaratának.

A Fidesz előterjesztése egyébként nagyjából a jelenlegi rendszer aránytalanságát őrizné meg. Az egyéni körzetben megválasztott képviselők aránya ugyanis csaknem változatlan maradna – nem egészen egy százalékkal nőne – és a területi, illetve az országos kompenzációs lista súlya is csak alig mérhetően csökkenne. Ez elhanyagolható ahhoz képest, hogy a Fidesz most 52 százalékos listás szavazatarány mellett 68 százalékos, míg az MSZP–SZDSZ-koalíció 1994-ben ugyanilyen támogatottság mellett 72 százalékos többséget szerzett.

Wiener György, az MSZP szakpolitikusa is valószínűsíti, hogy a mostani javaslat nem hozza lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe a mindenkori kisebbséget, ám vitatja, hogy érdemes lenne megőrizni az egyéni választókerületeket akkor, ha csaknem százezer emberre jut egy közvetlenül megválasztott képviselő. Ekkor ugyanis a képviselők és a választópolgárok közvetlenebb kapcsolatából származó vélt vagy valós előnyök elvesznek. Ezért szerinte az egyéni körzetek fenntartása nem szolgál mást, csak a rendszer aránytalanságának megőrzését.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.