200 fős parlament: „a hiúság vásárán”
Régi adósság a kisebb, 200 fős parlament – ezt Navracsics Tibor leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter mondta parlamenti expozéjában, amikor tegnap a T. Ház elkezdte tárgyalni a Fidesz Új irány 2010 törvénycsomagjának „zászlóshajóját”, vagyis azt, hogy az alkotmányban rögzítsék: „az országgyűlési képviselők száma legfeljebb kettőszáz”. Az előző ciklus során a Fidesz 71-szer futott neki az alkotmánymódosításnak, igaz, ezek mindegyikét elutasították a szocialisták.
– Most viszont a kétharmados többséget, amely erőt és felelősséget ad, a választópolgárokkal szembeni adósság törlesztésére kívánjuk felhasználni – hangoztatta Navracsics Tibor. Épp ezért – az alkotmánymódosítás mellett – felkérik a parlament alkotmányügyi bizottságát, hogy a választójogi törvény kidolgozására paritásos albizottságot hozzon létre. A javaslatot 2011. június 30-ig kellene elkészíteni, s azt az alkotmányügyi bizottság 2011. december 31-ig terjesztené be. Így lehetőség nyílna a konszenzusos javaslat megvitatására – hangsúlyozta a leendő miniszterelnök-helyettes, aki ezzel huszonnégy óra leforgása alatt korrigálta a Fidesz ügyvezető alelnökét. Kósa Lajos ugyanis vasárnap azt mondta, hogy az „egyeztetett” választási törvénytervezetet legkésőbb 2011. szeptember 1-jéig kellene kidolgoznia a paritásos bizottságnak. Répássy Róbert, aki tegnap a Fidesz vezérszónokaként emelkedett szólásra, már határidőt sem említve közölte, hogy a választási reformtervet társadalmi vitára szeretnék bocsátani, és a kisebbségi szervezetekkel is egyeztetnék.
S hogy miért utasították el 71-szer a szocialisták a fideszes alkotmánymódosítási terveket?
– Mert először kell megmondani milyen a választási rendszer, és aztán kimondani a végső számot – mondta tegnap a szocialista Göndör István. „Vajon miért nem lehet később, a választási reformról kialakított konszenzus után benyújtani az alkotmánymódosítást?”, ezt vetette fel a szocialista Bárándy Gergely is. A politikus szerint méltatlan a mindössze egyoldalas indoklás egy ilyen nagy lépéshez.
„Nincsenek mágikus számok.” Ez már Schiffer András LMP-s frakcióvezető véleménye, aki szerint komoly kritika illetheti a 200 fő „betonba öntését”. Azt a szocialisták és Schiffer András is leszögezték, hogy a parlamenti létszámcsökkentés nem „költségvetési kérdés”, hiszen a T. Ház és a Képviselői Irodaház költsége a büdzsé kiadásainak mindössze ezredrésze. Azt minden felszólaló üdvözölte, hogy „kisebb legyen a képviselők száma”, s hogy „ a demokrácia becsületét helyre kell állítani”, és „arányos képviselet kell” – de a hogyanban nincs egyetértés.
Schiffer András egy olyan választási reformot szeretne, „amely kinyitja a politikai mezőt”, hogy ne menjen csodaszámba egy új erő parlamentbe jutása. Szerinte ugyanakkor a 13 nemzetiségi képviselő bekerülése „a korporatív elemet” erősíti. Ráadásul a „mérleg nyelvét” jelenthetnék a jelenleginél kisebb kormányoldal–ellenzéki különbség esetén. Bárándy Gergely viszont éppen azt vetette fel, hogy a tervezett 13-nál akár több nemzetiségi képviselő is lehetne a Házban. Balczó Zoltán (Jobbik) ellenben arról beszélt, hogy a Jobbik szerint kétkamarás országygyűlés kellene, és a kisebbségi képviselők a második kamarában foglalnának helyet.
„Az ördög a részletekben rejlik”, fogalmazott Lendvai Ildikó MSZP-elnök a 200 fős parlament kapcsán. Tegnap a képviselők nem vitáztak a részletekről, mert mint mondták, a Fidesz választójogi törvénymódosítási javaslata csak délelőtt volt elérhető, így csak „futólag” volt lehetőségük áttanulmányozni. Göndör István reményét fejezte ki, hogy a Fidesz–KDNP javaslata „csak vitairat”. Karácsony Gergely (LMP) felvetette: azért sem kellene lecövekelni magukat a 200 főnél, „a hiú ság vásárán”, mert ha valóban csak 90 egyéni képviselő lenne a reform után, akkor a választókörzetek kialakításakor át kellene lépni a megyehatárokat, amire most nincs mód.
A vita tegnapi szelete is azt mutatta, nem lesz könnyű a paritásos albizottságban dűlőre jutni. A Fidesz-kormány idején már felállt egy választási reformbizottság a kisgazda Pokol Béla vezetésével, de a kezdeményezés kisiklott, a határidőhosszabbítások ellenére sem született egyezség. Akkor azt mondták, eleve kódolva volt a kudarc, hiszen más-más egy nagy párt és egy 5–10 százalékos párt érdeke. Persze, ha nincs megegyezés, az sem probléma a Fidesznek, hiszen Kósa Lajos vasárnap leszögezte: ha „záros” határidőre mégsem sikerülne közös előterjesztést készíteniük a pártoknak, akkor a Fidesz és a KDNP saját választójogi törvénymódosítását kezdik el tárgyalni, és azt szavazzák meg. Kósának ezt a kijelentését tegnap egyik párttársa sem cáfolta.
Hogyan is képzelik?
A kisebb parlamentben 198 képviselő lenne (a kisebbségi részvétel nélkül), 90 egyéni körzetben mandátumot szerzett honatya, 78 országos listás és 30 kompenzá ciós mandátum – ezt tartalmazza a Fidesz–KDNP tegnap benyújtott, Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence által jegyzett választójogi reformtörvény-javaslata. Tehát maradna a kétfordulós, vegyes (egyéni-listás) választási rendszer. Megyei (területi) listák nem lennének, viszont 13 nemzeti és etnikai kisebbségi képviselő kerülhetne a T. Házba. A képviselőjelölteknél a 750 kopogtatócédula indulási feltétel maradna, az országos listaállításhoz pedig legalább 23 egyéni képviselőjelölt kellene.
(Kisebbségi kedvezmény: 5 jelölt elegendő lenne az országos listához.) Maradna az 5 százalékos parlamenti küszöb, közös listánál a 10, 15 százalék. A kisebbségi szervezetekre ez a szabály nem vonatkozna. A kisebbségi jelölő szervezet akkor is mandátumhoz jutna, ha az ehhez szükséges szavazatok egyharmadánál többet sikerül szereznie. (Cs. I.)