A most kezdődő parlamenti ciklus sajátossága, hogy a Fidesz a kétharmados parlamenti többség birtokában egymaga dönthet arról: kik álljanak a törvényhozó és a végrehajtó hatalom ellensúlyát képező intézmények élén. Számos poszton pedig nem is kell a személycserét erőltetni, hiszen a vezetők mandátuma ebben a ciklusban mindenképpen lejár. Például Sólyom László köztársasági elnöké augusztusban.

Az ÁSZ tavaly december óta elnök nélkül működik, bár a nyolc parlamenti képviselőből álló jelölőbizottságban az MSZP és a Fidesz is elvileg egyetértett abban, hogy újabb tizenkét esztendőre Kovács Árpád álljon a szervezet élén. A konszenzus azért nem jött létre, mert a szocialisták a jó ideje megüresedett két alelnöki posztról is dönteni akartak. Miután ehhez kétharmados parlamenti többségre lett volna szükség, az ÁSZ-t ma is a korlátozott hatáskörökkel rendelkező főtitkár irányítja. Most a Fidesz maga rendelkezhet mindhárom tisztség felett.

A tizenegy tagú AB jelenleg kilenc fővel működik, de a parlamenti választást megelőzően a hiányzó két alkotmánybíró pótlásáról nem folyt érdemi egyeztetés. Ez azonban nehezen kerülhető meg, mert az egyes személyekre a pártok „képviselőcsoportjai által jelölt képviselőkből álló jelölőbizottság tesz javaslatot”. Kérdéses persze, hogy ezt hogyan értelmezik: ha a grémium paritásos alapon áll fel, akkor ott mindenképpen konszenzusra lesz szükség.

Ebben a ciklusban búcsúzik Szabó Máté ombudsman, akit a parlament 2007 szeptemberében hat évre választott meg. Ugyancsak távozik Kállai Ernő kisebbségi ombudsman és Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa: az ő mandátumuk 2013 júniusáig, illetve 2014 májusáig szól. Biztosokat a köztársasági elnök jelöl, és őket csak kétharmados többséggel lehet választani, ám ez most könnyedén meglesz.

Kovács Tamás legfőbb ügyész decemberben tölti be a hetvenedik életévét, eléri az ügyészségi szolgálati viszony felső korhatárát. Utódjára a köztársasági elnök tesz javaslatot, és az új legfőbb ügyészt az Országgyűlés egyszerű többséggel, hat évre választja meg.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke 2013 márciusáig van hivatalban, és ugyanabban az évben a két alelnök mandátuma is lejár. Az elnököt és helyetteseit a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Simor András jegybankelnök nincs azonban egyszerű helyzetben, mert Orbán Viktor máris megüzente: nem ért ugyan az MNB ügyeihez, de az intézmény nem lehet offshore-lovagok szálláshelye.

A PSZÁF elnökét a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. A felmentést ugyancsak a miniszterelnök indítványozhatja, ám erre alapvetően csak akkor van lehetősége, ha a szervezet vezetője nem képes feladatai ellátására, vagy ha valamilyen jogsértést követ el. A meneszteni kívánt személy ekkor munkaügyi bírósághoz fordulhat. A PSZÁF elnöke, a Bajnai Gordon miniszterelnök javaslatára tavaly kinevezett Farkas Ádám elvileg tehát 2015-ig maradhat hivatalban.

Az ORTT sorsa még bizonytalan, de valószínű, hogy az elektronikus médiumok internetre is kiterjedő ellenőrzésére jogosult szervezet jön majd létre, amelybe beolvad a Nemzeti Hírközlési Hatóság is. A médiatestület parlament által választott tagjainak megbízatása így megszűnik, és csak a Fideszen múlik, hogy a pártoknak enged-e bármilyen beleszólást az új hatóság ügyeibe, vagy azt a kormány alárendeltségében működteti.

Az idén változás következhet be a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élén is, mert az elnök hat évre szóló megbízatása október végén lejár. Az Országgyűlés felügyelete alatt működő szervezet első emberét – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.