Egy füles szerint Hagyó Izraelbe szökött volna
Úgy tudjuk, a BRFK csütörtökön „nem ellenőrzött forrásokból” úgy értesült, mentelmi jogának lejárta előtt Hagyó Miklós, volt budapesti főpolgármester-helyettes Izraelbe kíván távozni, hogy „kivonja magát az immár elkerülhetetlenül őt is elérő büntetőeljárás alól. Ez a nem ellenőrzött információ épp elég volt ahhoz, hogy a BRFK nyomozói az új parlament eskütételével közel egy időben gyanúsítotti kihallgatásra előállítsák Hagyót. Ezzel egy időben a főkapitányságra vitték Horváth Évát, Hagyó egykori sajtósát, és kommunikációs vezetőjét, Lelovics Ottót. A rendőrség – lapzártánk idején – házkutatást tart mindhárom gyanúsítottnál.
Információink szerint a rendőrség mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatását kezdeményezi. Amennyiben az ügyészség is indokoltnak látja, Hagyó és társai letartóztatásáról legkésőbb hétfő délután dönthet a Budai Központi Kerületi Bíróság. Kérdés persze, hogy az ügyészség mivel tud majd érvelni Hagyó és társai letartóztatása mellett. A nyomozás már hónapok óta tart, ha akart volna, Hagyó már rég megszökhetett volna. Bűnismétléstől nem kell tartani, hisz hivatalából távozott, ráadásul a volt főpolgármesterhelyettesnek pártja is ajtót mutatott már. Akivel akart, összebeszélhetett, bőven volt ideje tettestársainak és a tanúknak a befolyásolására. Legfeljebb arra hivatkozhat az ügyészség, hogy a bűnszervezet tagjaként elkövetett bűncselekményekért várható ítélet súlyossága esetleg mégiscsak szökésre bírhatja majd Hagyót.
Lapunk úgy tudja, Hagyó Miklóst pénteken három „témakörben” hallgatták ki gyanúsítottként. Egyfelől azzal, hogy az ő utasítására kötötte meg Antal Attilavolt BKV-vezérigazgató azt az 50 milliós szerződést az AAM Zrt.-vel, amely alapján a cég az önálló költségvetéssel rendelkező 4-es metróberuházással kapcsolatos elemzői munkát végzett. Az elemzésre a BKV-nak semmi szüksége nem volt, azt valójában Hagyó használta fel az önkormányzat költségvetési bizottsága számára írt beszámolójához. A nyomozásnak kell tisztáznia, miért a BKV-val fizettette ki Hagyó a tanulmányt, ahelyett, hogy jogszerűen, a Főpolgármesteri Hivatal részére biztosított költségkeretéből rendezte volna a számlát. Ugyancsak hűtlen kezeléssel gyanúsítják Hagyót a CC Soft Kft. által készített HÉV-utastájékoztató rendszerével összefüggésben is. A gyanú szerint, annak ellenére, hogy a rendszer a legalapvetőbb elvárásoknak sem felelt meg, Hagyó nyomására Balogh Zsolt, a BKV műszaki vezérigazgató-helyettese igazolta a teljesítést, sőt, el nem végzett munkák teljesítését is igazolta, minek következtében a CC Soft jogosulatlanul 39,6 millió forinthoz (plusz áfa) jutott.
A gyanúsítás részét képezi továbbá, hogy közlekedési ügyekben is illetékes főpolgármesterhelyettesként Hagyó olykor közvetlenül, olykor közvetítők útján (ilyen közvetítő volt egykori sajtósa, Horváth Éva, valamint Lelovics Ottó, Hagyó kabinetjének tagjai, illetve dr. Horváth Iván ügyvéd) olyan utasításokat adott a BKV hivatalban lévő vezetőinek, Antal Attilának és Balogh Zsoltnak, valamint Regőczi Miklós volt vezérigazgató-helyettesnek, amelyek összeegyeztethetetlenek voltak a BKV vagyongazdálkodási céljaival, s amelyek végrehajtása jelentős vagyoni hátrányt okozott a közlekedési vállalatnak.
Hagyót a fentiek alapján a rendőrség bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja. (A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést a Btk. kettőtől nyolc évig rendeli büntetni. Bűnszervezetben történő elkövetés esetén azonban ennek kétszeresét is kiszabhatja a bíróság.)
Úgy tudjuk, a mostani gyanúsítás egyelőre nem terjed ki a BKV volt vezetői sajtónyilatkozataiban (és állítólag rendőrségi vallomásaiban is) említett esetekre, amikor is Hagyó Nokiadobozokban több millió forintot kapott bizonyos szerződések után. Ha minden úgy igaz, ahogy azt az ügyben amúgy szintén gyanúsított volt BKV-s vezetők elmondták, idővel Hagyót vesztegetéssel is meg kell majd gyanúsítani.
A lavinát, amely immár Hagyót is maga alá temette, a KDNP fővárosi frakciója indította el 2009. július 29-i feljelentésével, amit a cég kirívóan előnytelen szerződései és nyilvánvalóan törvénysértő végkielégítési gyakorlata miatt tettek a BRFK-n. Majd már a jelenlegi vezérigazgató, Kocsis István tett feljelentést Szalainé Szilágyi Eleonóra 86 milliós végkielégítése miatt. Hagyó Miklós volt sajtósát, Horváth Évát már akkor meggyanúsították, miután a nyomozás kezdetén kiderült, hogy munkavégzés nélkül kapott 24 millió forintot másfél év alatt a BKV-tól. Őutána Regőczi Miklós, majd Bolla Tibor, a ma is hivatalban lévő gazdasági vezérigazgató-helyettes következett; az előbbi 10, az utóbbi 14 millió forintot utaltatott Horváth Évának. Az ügyben gyanúsított még Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezető.
