Nem várt hosszúságú vita alakult ki tegnap az MSZP frakcióülésén a bizottsági pozíciók kapcsán. A legtöbb képviselő hevesen közölte: a szocialisták kommunikációs csatát vesztettek, a közvélemény úgy értelmezte a hét eleji megállapodást, mintha az MSZP játszotta volna a Jobbik kezére a nemzetbiztonsági bizottság elnöki székét. Több internetes sajtóorgánum szerint a Jobbikkal való „megegyezés” hátterében az állhatott, hogy Mesterházy Attila frakcióvezető és Szekeres Imre „kiegyezett” egymással; eszerint Szekeres a támogatását adja, ha cserébe megkaphatja a költségvetési bizottság elnöki posztját. Ezt mindkét érintett fél határozottan cáfolta lapunknak. Ugyanakkor a frakciótagok többségét ezek a sajtóhírek „felpaprikázták”, mondván: „épp tisztújításra készülünk, erre kiengedjük a kezünkből a nemzetbiztonsági területet, csak azért, hogy Szekeres Imrének legyen egy sarzsija”.

A szocialista frakció tárgyaló delegációja, Lendvai Ildikó és Mesterházy korábban arra kapott mandátumot, hogy a foglalkoztatási, a költségvetési és a fogyasztóvédelmi bizottságok elnöki posztjaira tartson igényt a tárgyalásokon, a nemzetbiztonsági testület nem szerepelt a kívánságlistán. Igaz, a frakció állítólag abban is egységes volt, hogy nem szabad a Jobbiknak „kijátszani” azt. A delegáció tehát tulajdonképpen csak azt teljesítette, amire felhatalmazást kapott. Szocialista forrásaink azzal „magyarázták” a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos kézre adását, hogy a tárgyalások során patthelyzet alakult ki, a Fidesz pedig egyértelművé tette, hogy ha az ellenzéki pártok nem tudnak megegyezni, akkor a parlamenti és a bizottsági többségeket adó Fidesz alelnöki rendszerben vezeti a testületeket ellenzéki elnök nélkül is. A szocialisták próbálták rávenni a Fideszt arra, hogy döntsön, a jobboldali párt rátolta a felelősséget a szocialistákra, mondván: nem veszik el az ellenzéki pártok jogát, hogy megegyezzenek egymással.

Tény, hogy az MSZP végül hivatalosan nem ambicionálta a nemzetbiztonsági bizottság vezetését, így azt az arra korábban bejelentkező Jobbik kapta. Vezető szocialista politikusok lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondták: a költségvetési bizottság kiemelten fontos testület lesz, ezért kellett ragaszkodni hozzá. „Érdemben fel sem merült, hogy ne ez legyen a fő prioritás; alig volt olyan hang, amely a nemzetbiztonsági bizottság kiharcolása mellett érvelt. A költségvetési testület vezető posztja az egyik legbefolyásosabb politikai pozíció, amely a kétharmados kormánytöbbséggel szemben fontos bástya. A nemzetbiztonsági bizottság szerepét erősen felülértékelik” – fogalmazott az MSZP egyik befolyásos vezetője.

Az mindenesetre már jelezte a kommunikációs kudarc felismerését, hogy kedd este Lendvai Ildikó pártelnök közleményében kijelentette: az MSZP szerint az ország rendjére egyformán veszélyt jelent, ha a Jobbik betöltheti akár a nemzetbiztonsági, akár a költségvetési bizottság elnöki posztját, ezért a frakció több kezdeményezést is tesz. Ezek közé tartozik, hogy ha a Jobbik kapcsán nincs egyetértés a másik három parlamenti párt között, akkor az LMP vagy a Fidesz vezesse a nemzetbiztonsági bizottságot.

„Most akkor ideje visszalapátolni a lócitromot a lóba” – fogalmazott a frakció egyik befolyásos tagja lapunknak, jellemezve a kialakult helyzetet.A vitában sokan felszólaltak, Gyurcsány Ferenc is szót kért és kapott. Úgy tudjuk, ő azzal érvelt: ha nem lenne széthúzás a pártban, és már kialakult politikai stratégia és irányvonal érvényesülne, nem lennének ilyen fiaskók. Végül név szerinti szavazással – mindössze 4-5 ellenszavazattal – úgy döntöttek, hogy nem írják alá a parlamenti megállapodást.

Mesterházy Attila frakcióvezető az ülést követően azt mondta: a jelenlegi megállapodáshoz különvéleményt fűznek. Eszerint az MSZP nem fogadja el, hogy a Jobbik bármilyen szerepet kapjon a nemzetbiztonsági bizottságban, vagyis a szélsőjobboldali párt még tagokat sem delegálhatna a testületbe. A szocialisták szerint a bizottság elnökeire és alelnökeire a házelnök tesz javaslatot, az MSZP ezért azt várja, hogy Schmitt Pál tegyen ajánlatot a vitatott kérdésekben. Mesterházy megerősítette, hogy a bizottsági struktúra elfogadható a számukra, ahogyan az irodaelosztás is, az elnöki és alelnöki posztok beosztását viszont Schmitt-től várják. Sőt a fideszes házelnök ajánlatától függően döntik majd el, hogy jelölnek-e bárkit is a vezető bizottsági helyekre. Azaz tagokat delegálnak, de vezetőket már nem biztos.

„Sokaknak csak a szavazás után esett le, hogy pontosan miről is döntöttünk. Elképzelhető, hogy nem lesznek bizottsági elnökeink, alelnökeink négy évig. Persze ezzel azt is kimondjuk: nekünk nem a pozíció számít, hanem a politikai értékvállalás. Tizenkilencre húztunk lapot, és Mesterházy rövid távú megerősödését is nagyban befolyásolhatja, hogy milyen lap jön fel” –fogalmazott az egyik pártvezető lapunknak az ülés után.

Ami egyébként a szocialista bizottsági elnöki és alelnöki helyeket, illetve azok várományosait illeti: a költségvetési bizottság vezetéséért Szekeres Imre mellett Veres János és Burány Sándor volt/van versenyben; állítólag Verest támogatják a legkevesebben. A foglalkoztatáspolitikai bizottság szocialista elnökének Gúr Nándort szemelték ki, miután a szintén jelölt Kiss Péter nem ambicionálja a posztot. A fogyasztóvédelmi bizottság első embere pedig Simon Gábor választmányi elnök lehetett volna. Utóbbi posztra az angyalföldi polgármester Tóth József is kapott jelölést, de neki inkább a fenntartható fejlődés bizottság alelnöki székét szánták. Az agrárbizottság alelnöke Gőgös Zoltán, a külügyi bizottságé Kovács Lászlólehetett volna, a honvédelmi bizottság alelnöki székére pedig Iváncsik Imre, Juhász Ferenc és Vadai Ágnes kapott jelölést. A gazdasági bizottság alelnökségére is többen pályáztak: Józsa István, Baja Ferenc, Oláh Lajos és Mandur László. A mentelmi bizottság második számú vezetője szinte biztosan dr. Simon Gábor, a párt országos etikai bizottságának elnöke lesz;már amennyiben lesz szocialista delegált.

Mesterházy Attila kedden, a bizottsági posztokról folyó egyeztetésen