Mi történt a soproni erdőben?
Első hallásra abszurdnak tűnik az a kereset, amit Bősze Ferenc veszprémi ügyvéd nyújtott be a közelmúltban a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz: felperesként személyiségi jogainak megsértése miatt beperelte az USA kormányát. A jogalapot egy 65 évvel ezelőtti esemény adná, amikor is az édesapját civilként a Sopron melletti erdőben egy amerikai légitámadás során géppuskasorozat érte.
Idősebb Bősze Ferenc életben maradt, ám súlyos hadirokkanttá vált, bal keze és bal térde megbénult. A keresetlevél szerint ifjabb Bősze Ferenc gyerekkori fejlődését negatívan befolyásolta édesapja megromlott egészségi állapota, amelyért szerinte végső soron az amerikai kormány által elrendelt légitámadás és az azt követő, a civil lakosságot érintő géppuskázás okolható. Éppen ezért Bősze ügyvéd egy személyiségi jogi per keretében nyilvános elégtételt kér az USA kormányától. Kártérítésre nem tart igényt, csupán azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest két-két magyar és amerikai országos napilapban megjelenő, megfelelő elégtétel adására irányuló nyilatkozatra.
– A per megindítása valóban abszurdnak tűnhet, de csak abban az esetben, ha hason lóan ítéljük meg a MÁV Zrt. ellen indított chicagói holokausztpert – mondja Bősze Ferenc.
Mint ismert, kilencvenöt magyar származású, amerikai és izraeli állampolgárságú holokauszttúlélő, valamint örököseik idén februárban pert indítottak a MÁV ellen: öszszesen 1,24 milliárd dolláros kártérítést követelnek a magyar vasúttársaságtól a cégnek 1944-ben, a zsidók tömeges deportálásában játszott szerepe miatt.
– Felháborít, hogy a felperesek egy évtizedekkel korábbi esemény miatt akarják érvényesíteni jogaikat a jelenlegi magyar állammal szemben, miközben az eltelt 65 év már történelmi távlatnak számít – mondja Bősze Ferenc, aki nemcsak a hazai bíróságon száll harcba, de úgynevezett alperesi beavatkozóként a MÁV mellett bejelentkezett a chicagói perbe is. Mint mondja, egy esetleges pervesztés miatt a magyar költségvetésből kellene kifizetni a kártérítést, ami magyar állampolgárként őt is személyesen érintené. A MÁV illetékese írásban megköszönte a veszprémi ügyvéd jelentkezését, ám arról az amerikai bíróságnak kell majd döntenie, hogy elfogadja-e Bősze Ferencet alperesi beavatkozóként.
– Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a holokausztot a magyar társadalom döntő többségével együtt mélységesen elítélem, ám 600 ezer ártatlan zsidó ember meggyilkolása sem adhat jogi alapot arra, hogy 95 magánszemély többszöri rendszerváltás után a jelenlegi magyar államon kérjen számon történelmi bűnöket –mondja Bősze Ferenc. – A felperesek a per megindításával ártottak a holokauszt emlékének, és fölöslegesen adtak muníciót a hazai szélsőjobbnak is. Alperesi beavatkozóként a holokauszt azon áldozatait is képviselem, akik nem értenek egyet a felperesekkel.
A veszprémi ügyvéd – aki precedensértékűnek tartja az általa indított személyiségi jogi pert – gőzerővel készül mindkét bírósági eljárásra. Bősze Ferenc azt mondja: a felkészülés egyebek között azt is jelenti, hogy a hazai holokausztkutatóknak – így Karsai Lászlónak és Molnár Juditnak – a chicagói per elítélésével kapcsolatban a sajtóban már kifejtett történelmi érvelését felfűzze egy szilárd jogi érvrendszerre. Hasonló módon a nemzetközi és hadijog gyakorlatának tanulmányozásával készül az általa kezdeményezett személyiségi jogi perre.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságnak harminc napja van dönteni Bősze Ferenc keresetéről. Ha befogadják, akkor a bíróság értesíti az alperest – az USA kormányát hazánkban képviselő amerikai nagykövetséget –, és kitűzik a tárgyalást. A bíróság ugyanakkor hiánypótlásra is felszólíthatja a felperest, de akár idézés kibocsátása nélkül el is utasíthatja a keresetet.
Elévülés, tényállás, kételyek
Az általunk megkérdezett jogi szakértők a Bősze Ferenc által benyújtott keresetlevél ismerete nélkül óvatosan fogalmaztak, de egybehangzóan esélytelennek ítélték a felperes keresetét. Igaz, a chicagói MÁV-perben nyilvánosságra hozott felperesi keresetlevelet is kidolgozatlannak, jelenlegi formájában értékelhetetlennek tartották.
Valki László nemzetközi jogász, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének professzora a Bősze Ferenc által indított perrel kapcsolatban kérdésünkre válaszolva megjegyezte: nem ismer olyan nemzetközi példát, hogy egy háborúban győztes államot egy háborús bűntett miatt elmarasztaltak volna.
Hozzátette: a háborús bűntettek büntetőjogi értelemben ugyan nem évülnek el, ám az ezekre alapozott polgári jogi igényekre már vonatkozik az elévülés. Valki László szerint a veszprémi ügyvéd által indított perben az is nehezíti a felperes helyzetét, hogy az általa hivatkozott amerikai légitámadás után 65 évvel rendkívül nehezen lehetne részletesen feltárni a tényállást.
