Az intézet 35 kutatója közül ugyanis információnk szerint már összesen hét embernek intett búcsút az új vezető, miközben még az intézet nem vitatta meg azt a koncepciót, amelynek alapján a profiltisztítást az igazgató végrehajtotta.

Úgy tudjuk, már Pálinkás József akadémiai elnöknél is bepanaszolták Körösényit.

Munkajogi értelemben eddig senkinek nem mondtak még fel. Értesüléseink szerint az igazgató egyenként hívta be az akadémiai kutatóintézetnél több évtizede dolgozó szakembereket (nevezetesen Fricz Tamást, Galló Bélát, Kéri Lászlót, Laki Lászlót, Simon Jánost, Szalai Erzsébetet és Szoboszlai Györgyöt), hogy közölje velük: elismeri szakmai munkásságukat, ám a továbbiakban nem tart igényt a munkájukra. Körösényi – aki ezt szerdai lapszámunkban nyilatkozva maga sem tagadta – a fiatalítás, illetve a profiltisztítás igénye mellett a kutatók közéleti szereplését is felhozta indokként (közülük Fricz Tamás a Civil Összefogás Fórum szóvivőjeként politizál, míg Galló, Kéri, Szigeti és Szoboszlai az MSZP holdudvarához sorolható; ugyanakkor Stumpf István, az első Orbánkormány kancelláriaminisztere és Tölgyessy Péter volt fideszes képviselő az intézetnél maradhat). Több kutatóval még folynak a tárgyalások. Úgy tudjuk, volt olyan főmunkatárs, akinek Körösényi egyetemi katedrát ajánlott „fájdalomdíjként”.

A megkérdezett kutatók közül Galló Béla arról számolt be lapunknak, hogy az igazgató egyértelmű helyzetet teremtett: „megmondta, hogy nem számít ránk”. Beszámolója szerint az igazgató négy dimenzió ban támasztott kifogást: a tudományos felfogását említette, az érintettek közéleti szerepléseit, a fiatalítás igényét, valamint a baloldali–jobboldali metszetet – csakhogy Galló szerint egyik szempontban sem járt el következetesen, vagyis politológusokat, nem közszereplőket, fiatalabbakat és jobboldaliakat egyaránt felállított; „rossz kézzel, rossz kritériumrendszer alapján próbál korszerűsíteni”.

–Nem férünk bele az igazgató által képviselt tudományos megközelítésbe – így kommentálta a történteket Szalai Erzsébet szociológus. Megjegyezte, hogy az új igazgató mereven kezeli a diszciplináris határokat. Annak ellenére, hogy mint az a tudománytörténetben köztudott, minden innováció a tudományos határok áthágásával indult és indul.Márpedig Szalai szerint éppen ez volt az intézet erőssége: több tudományterület, a szociológia, a közgazdaságtan, a politológia jeles képviselőinek együttműködése –Körösényi ezt a sokszínűséget szünteti meg annak a nevében, hogy ez politikatudományi intézet. Szalai Erzsébet hozzátette, hogy az igazgató koncepcióját senki nem hagyta jóvá, de eltávolította azokat, akik egyáltalán vitatni tudnák. Zsarnoki módszerekkel kényszeríti ki az elképzeléseit: azokat, akik nem hajlandók vele együttműködni, és politikai erő sem áll mögöttük, eltávolítja.

Körösényi korábban azzal indokolta a változtatásokat, hogy az intézet – amely eredetileg az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete volt – „megörökölte” az általános társadalomtudományi profi lt, vagyis maradt szociológiai, közgazdasági, antropológiai, jogtudományi terület is, amelyekre az MTA-nak önálló kutatóintézetei vannak, vagyis nem vált igazi politikatudományi intézetté. „Feladat tehát a profiltisztítás, hogy az intézet valóban politikatudományi központ legyen. (...) A magyar és a nemzetközi politikatudományt politikai kötődésektől mentesen, tudományos igénynyel, nemzetközi színvonalon kell művelni.”

Az ügyben információnk szerint a jövő héten tárgyalnak az érintettek Pálinkás Józseffel – ezt követően derülhet ki, hogy végül is kinek kell majd elmennie.