Fricz, Kéri és társai: A 'médiacelebekből' nem kér az intézet igazgatója
– Milyen koncepcióval vágott neki az intézet vezetésének?
– Öt jelentkező közül nyertem el három évre az intézet vezetését. Pályázatomban leírtam, hogy az intézet több szempontból is reformra szorul, vagyis az átszervezés elkerülhetetlen. Szeretném a szakmai profilt az eddiginél sokkal karakteresebben megjeleníteni. A legfontosabb cél az új tudományos prio ritások megfogalmazása és a prioritásokra koncentráló tudományos osztályok létrehozása.
– Mik a prioritások?
– Ez az intézet eredetileg az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete volt, amit 1991-ben az MTA átvett. A megörökölt általános társadalomtudományi profil a mai napig fennmaradt – maradt szociológiai, közgazdasági, antropológiai, jogtudományi terület is, amelyekre az MTA-nak önálló kutatóintézetei vannak –, vagyis nem váltunk igazi politikatudományi intézetté. Feladat tehát a profi ltisztítás, hogy az intézet valóban politikatudományi központ legyen. Olyan hely, amely tudományos igénnyel, tudományos nívón tud bekapcsolódni a nemzetközi tudományos életbe. Ha a magyar politikatudomány nem tud részt venni ebben, provinciálissá, érdektelenné válhatunk. A magyar és a nemzetközi politikatudományt politikai kötődésektől mentesen, tudományos igénnyel, nemzetközi színvonalon kell művelni. Érdemben hozzá kell tudnunk szólni a nemzetközi politikatudomány kérdéseihez, mert többre vagyunk képesek a puszta átvevő, adaptáló szerepnél. A harmadik prioritás az erők koncentrálása. Ha egy területtel csak egy kutató foglalkozik, akkor legfeljebb követni tudja a folyamatokat, de alkotó módon nem tud bekapcsolódni. Bizonyos területekre tehát több embert szeretnénk átcsoportosítani. A harmincöt fős intézet három nagyobb tudományos területet biztosan előre tud vinni.
– Melyek ezek?
– Az egyik irány a politikai viselkedés, a politikai kultúra kutatása – a politikai attitűdök változásainak empirikus vizsgálata például. A másik a kormányzás folyamatának és szereplőinek alaposabb megismerése. A harmadik célterület a demokrácia gyakorlatának jobb ismerete: a szavazói döntések motivációinak alaposabb feltárása, továbbá az, hogy a tényleges kormánypolitikában van-e szerepe annak, hogy mely pártok alkotják a kormányt.
– Soha nem látott létszámbővülés előtt áll az intézet, vagy elküldenek embereket s a helyükre kerülnek újak?
– Nincs szó a létszám megváltozásáról. A fő cél az irányok fejlesztése. Ugyanakkor felmerül, hogy mi legyen azokkal, akik nem politikatudománynyal foglalkoznak. Az itt dolgozó kutatók túlnyomó részéről ma már tudom, hogy megfelelő ösztönzés esetén hajlandó a közösen megfogalmazott új kutatási irányok művelésére. Akik ezt nem vállalják vagy erre nem képesek, nos, azokról hosszú távon le kell mondanunk.
– Az intézet „nagy” öregei – Vitányi Iván, Hankiss Elemér, Kulcsár Kálmán, Szalai Erzsébet –hogyan kapcsolódhatnak be a munkába?
– Kulcsár Kálmánnak az év végéig van érvényes szerződése, Szalai Erzsébet felmentéséről döntés született. A többi nyugdíjas kollégával a közeli hetekben fogok beszélgetni a jövőről. A fiatalítás is szempont, de az idősebbekre is számítunk. Szükség van a tapasztalatukra és arra, hogy nyugdíjasként is részt vegyenek az intézet tudományos munkájában.
– A nyomtatott és az elektronikus média is felkapta az ismert jobboldali közéleti személyiség, Fricz Tamás nevét, akit állítólag kiraknak az intézetből.
– A hiedelmekkel ellentétben senki sem rúgta ki. Szerződésének határozott idejű módosítására tettem ajánlatot, abban szóban megállapodtunk, de az egyeztetés még nem zárult le.
– Az intézet kutatója a Századvég Alapítványt elnöklő, az RTL Klubban is részesedést szerző Stumpf István.
– Stumpf István nagyon jó szakember, kiváló társadalomtudós. Ha politikai vagy üzleti ambíciói nem akadályozzák tudósi munkáját, számítok rá.
– Az intézet tévés személyiségekben, médiapolitológusokban is jól áll. A már említettek mellett Galló Béla, Kéri László, Simon János is gyakori szereplője a tévés műsoroknak. Ők maradnak?
– Galló Bélának és Simon Jánosnak már jeleztem: hosszabb távon nem számítok rájuk. Kezdeményeztem, hogy egy méltányos átmeneti idő után váljunk el békével. Simon János elutasította az ajánlatot. Kéri Lászlóval is folyamatban vannak a tárgyalások.
– Mit tart fontosnak, a publikációkat vagy a publicisztikákat?
– Fontos dolog a publicisztika vagy akár a napi politikai elemzés, kommentár, de egy akadémiai kutatónak tudományos eredményekkel és publikációkkal kell előállni. Itt szakmai konferenciákra kell készülni, s nem tévés kerekasztal-beszélgetésekre. A napi politikai folyamatok megértését segítő elemzés is újságírók, illetve elemzőcégeknél foglalkoztatott elemzők feladata.
– Miért volt szükség a változtatásokra?
– Ha nem lépünk, akkor nem tud megújulni a hazai politikai tudomány. Az utóbbi évtizedben megállt a fejlődés. Az MTA Politikai Tudományok Intézete stratégiai hely, amely a politikatudomány megújításában kulcsszerepet játszhat.
– Nem tart attól, hogy így hamar légüres térbe kerül?
– Megfontolt ember vagyok, végiggondoltam, hogy mit kell tennem a tudományterület érdekében. Fontos, hogy az intézet nem csupán abból a néhány, politikailag jól beazonosítható emberből áll, akit a közvélemény is ismer, hanem sok kiváló kutatóból. Az intézeten kívül pedig számos olyan jól képzett fi atalember van, akik szívesen dolgoznának egy valódi politikatudományi intézetben.
