A parlamenti frakciók pénteken, a parlament alakuló ülésének napjának délelőttjén szignálják a T. Ház működéséről szóló politikai megállapodást. A házelnök Schmitt Pál lesz, aki mellett öt alelnök dolgozik. Közülük kettőt a Fidesz (az egyik várhatóan Lezsák Sándor lesz), egyet pedig a KDNP delegál. Utóbbi információink szerint Latorcai János. Az MSZP Ujhelyi Istvánt, a Jobbik Balczó Zoltánt javasolja alelnöknek.

Tegnap a pártokmegyegyeztek a bizottságokról is. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, „nagyvonalú” ajánlatot tettek. Az ellenzék számára ugyanis minden bizottságban biztosították az „egyharmadot”. Másrészt a 18+1 bizottság közül hat helyen kaptak elnöki posztot az ellenzéki pártok, 16 helyen pedig alelnöki tisztséget. Végül az MSZP tegnapi ajánlata nyomán az ellenzék kompromisszumra jutott: az MSZP vezeti a költségvetési, a foglalkoztatási, valamint a fogyasztóvédelmi bizottságot, míg a Jobbik megkapta a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját. Ezenkívül a szociális és családügyi élére delegálhat elnököt, az LMP pedig a fenntartható fejlődés bizottságát vezeti. A Fidesz és a KDNP még nem tudott megegyezni arról, melyikük adja az egészségügyi bizottság elnöki posztját. Értesüléseink szerint a Fidesz elnöke ragaszkodna Mikola Istvánhoz, de komoly ellenállásba ütközik.

Visszatérve a keddi naphoz: „ízléstelennek és gyermekdednek” minősítette Lázár János a szocialisták hozzáállását a bizottsági elnöki posztokhoz azt követően, hogy az ellenzéki pártok tegnap délelőtt, az „első fordulóban” nem tudtak konszenzusra jutni. A mandátumaránynakmegfelelően az MSZP-nek három, a Jobbiknak két elnöki poszt járt, az LMP-nek pedig egy. Az MSZP már a múlt héten ragaszkodott a külügyi bizottsági elnöki tisztséghez, tegnap pedig jelezte: emellett a költségvetési és a foglalkoztatási bizottsági elnöki székeket szeretné. S mivel a Fidesz–KDNP a külügyi bizottságot nem engedte át, Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető tudatta: akkor a nemzetbiztonsági bizottság vezetését kérik. Így szembekerültek a Jobbikkal, mert Vona Gáborék is a nemzetbiztonsági és a költségvetési bizottság vezetésére tartottak igényt. Lendvai Ildikó közölte: a Fidesz tegyen javaslatot a megosztásra.

PÁHOLYBÓL A fideszes és a kereszténydemokrata képviselők eközben kényelmesen hátradőlve, páholyból fi gyelték a vitát. Lázár János – aki közben kávézott is – úgy fogalmazott: „tessék megállapodni, tessék gyakorolni az ellenzéki jogosítványokat”. Közölte: mindent megtesznek azért, hogy a bizottságok felálljanak pénteken. Azért is, mert a T. Ház a Fidesz tervei szerint 17-én, 18-án és 20-án is ülésezni fog, sőt 20-ánmár a fideszes és KDNP-s törvényjavaslatok egy részét szeretnék elfogadni. S ha az ellenzék nem tud konszenzusra jutni, akkor az egyes bizottságokat az oda delegált kormánypárti alelnökök fogják vezetni.

MI A NEMZET ÉRDEKE? Vona Gábor ezután egy „második kört” nyitott azzal, hogy jelezte: a Jobbik kész lemondani a nemzetbiztonsági bizottság vezetéséről, ha megkapják cserébe a költségvetési és a szociáliscsaládügyi bizottság elnöki posztjait. Erre Mesterházy Attila úgy reagált, „csak a józan ész és a nemzet érdeke szól ez ellen”. A Jobbik ugyanis olyan párt, amelynek képviselői sok esetben az EU-val szemben foglaltak állást, s jelentősen megnehezítené a kormány tárgyalásait az IMF-fel vagy más nemzetközi szervezettel, ha a Jobbik adná a költségvetési bizottság elnökét. Lendvai Ildikó hozzátette: tudja, hogy a Fideszt a „hideglelés kerülgeti attól, hogy jobbikos vezesse a nemzetbiztonsági bizottságot, ezért szeretné odaadni neki a költségvetésit”. Ezt Lázár János visszautasította, mondván: minden mandátum egyenlő, és „ízlés kérdése”, mi a nemzeti érdek. „Miért nemzeti érdek, hogy a Jobbiknak alelnöke lehet egy bizottságban, elnöke meg nem? Vagy az, hogy az MSZP milyen funkciót kapjon az Országgyűlésben?”, kérdezte a Fidesz frakcióvezetője.

„BOLDOG EGYÜTTMŰKÖDÉS” A bizottsági alelnöki posztok elosztásánál ismét ütközött az MSZP és a Jobbik, mert mindketten szerették volna az alkotmányügyi bizottságot. Vona Gábor és Balczó Zoltán a Jobbik részéről azt javasolta: döntsenek pénzfeldobással, „döntsön a jóisten”. Ezt a szocialisták elutasították, szünetet kértek.

– A tárgyalások során kialakult egyfajta együttműködés a Fidesz és a Jobbik között, ami előrevetíti a következő évek politikai stratégiáját is. A Fidesz ékként használja a Jobbikot, és a Jobbik „látható módon boldogan együttműködik – így értékelte az eseményeket ekkor Mesterházy Attila. A délutáni tárgyalási fordulóra az MSZP ugyanakkor ajánlatokkal érkezett: átengedte a Jobbiknak a nemzetbiztonsági bizottság vezetését és az alkotmányügyi alelnökségét is.

Vona Gábor azt mondta: „politikai áttörés”, hogy megkapták a nemzetbiztonsági bizottság vezetését. Mesterházy Attila arra, hogy végül miért mondtak le e bizottságról, azt válaszolta: próbáltak konstruktív magatartást tanúsítani, és fontosabbnak tartották a költségvetési bizottság vezetését. De továbbra is aggodalommal tölti el őket, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját a Jobbik töltheti be.

KÜLÖNVÉLEMÉNY Az MSZP különvéleményt csatol a pártok által aláírt közös politikai megállapodáshoz. Így szeretnék rögzíteni, hogy szerintük az ellenzéki jogosítványokat nem az ellenzéki „egyharmadhoz”, hanem a frakciókhoz kellett volna kötni, és módosítani kellett volna a házszabálynak a módosító indítványokra, a vizsgálóbizottságokra, a politikai vitanapra vonatkozó szabályait. Másrészt: a külügyi bizottságot – a hagyományok alapján – ellenzéki politikusnak kellene vezetnie.

Lázár János a tárgyalások végén úgy összegzett: a Fidesz a nemzeti együttműködés jegyében minden egyes országgyűlési képviselőnek együttműködést ajánlott, amelynek méltó folytatása lenne, ha az alakuló ülés az ország történelmi hagyományaihoz méltó körülmények között zajlana le.

Elnöki jogkörök

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tájékoztatást kérhet többek között az ország nemzetbiztonsági helyzetéről, a titkosszolgálatok tevékenységéről, a titkosszolgálati eszközök engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról, valamint kivizsgálhatja a szervezet jogellenes működésére utaló panaszokat. A testület jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatok nem egyedi ügyekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseibe is betekinteni, konkrét ügyekben viszont kizárólag törvénysértő tevékenység gyanúja esetén kutakodhat.

A grémiumot vezető elnöknek vannak bizonyos jogosítványai. A testületek ülését az elnök hívja össze, és ő tesz javaslatot a napirendre. A tanácskozásokat maga vezeti, ugyanakkor dönthet szakértő meghívásáról is. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke határoz a titkos anyagok minősítéséről, és a kívülállók számára ő adhat engedélyt a betekintésre. Az elnök a grémium hatáskörébe tartozó kérdésekben a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat, és a vita lezárása után még legalább öt percet beszélhet. (L. K.)

Mesterházy Attila és a Jobbik-delegáció – kitapintható feszültség