Az MSZP-frakció tegnapi ülésén többfordulós, titkos szavazással döntöttek a két frakcióvezető-helyettes, a frakcióigazgató, a parlamenti jegyzők és a parlamenti alelnök személyéről. Előzetesen úgy tűnt, hogy utóbbi poszt sorsa – amely az MSZP által betölthető legmagasabb közjogi pozíció – Puch László és Ujhelyi István között dőlhet el. Úgy tudjuk, Puch erős támogatottsággal bírt, megválasztása már-már biztosnak tűnt. Forrásaink szerint a pártigazgatót a frakcióülés előtt több befolyásos vezető is arról győzködte: pártpénztárnoki múltja indokolatlan támadási felületet adhatna. Hozzá kell tenni, hogy Puch esélyeit Gyurcsány Ferenc volt pártelnök múlt héten nyilvánosságra hozott vitairat-tervezete is csökkentette. Gyurcsány ebben hosszasan ír arról, igaz, Puch nevét nem említve, hogy a párt belső viszonyaiban az „informális pénztárnoknak” nagyobb a befolyása, mint a pártelnöknek. „Ha egy párt erőforrásainak bármekkora része az átláthatatlan világból származik, akkor a vezetés hatékonysága attól is függ, hogy képes-e kontrollálni ezeket az ellenőrizhetetlen forrásokat”, fogalmazott. Ugyanakkor tény az is, hogy épp ez a dolgozat volt az, amely valamelyest összezárta Puch mögött a frakciót. Ennek is köszönhető, hogy – miután a tanácskozás előtt lemondott az indulás lehetőségéről – vita nélkül szavazták meg frakcióvezető-helyettesnek. Puch döntéséről lapunknak azt nyilatkozta: szeretné a fiatalokat helyzetbe hozni.

A parlamenti alelnöki székért végül Ujhelyi István alelnök és Molnár Csaba Győr-Moson-Sopron megyei elnök maradt harcban. Bár a szavazati arányokat nem hozták nyilvánosságra, úgy tudjuk, Ujhelyi 29:25 arányban diadalmaskodott. Forrásaink azt mondják: Molnár mögött azért nem alakult ki egység, mert Gyurcsány támogatójának és támogatottjának tartják – ez egyfajta üzenet a volt pártelnöknek is.

A másik frakcióvezető-helyettesi posztra Szabó Vilmos külügyi államtitkárt választották. A frakcióigazgatói posztra Tóbiás József volt az egyetlen jelölt, míg parlamenti jegyzőnek Göndör Istvánt és Nyakó Istvánt választották. Érdekesség, hogy a választásokon önálló parlamenti mandátumot szerző két szocialista képviselő, Tóth József és Szanyi Tibor egyik posztra sem volt esélyes. Tóthot nem is jelölték, Szanyi pedig – bár a frakcióigazgatói posztot kivéve mindegyik pozícióra kapott jelölést – már az első fordulóban elbukott.

Mesterházy Attila frakcióvezető a tanácskozás után elmondta: három bizottsági elnöki helyet kívánnak betölteni az ellenzéknek felajánlott hatból, a költségvetési, a foglalkoztatási és a külügyi bizottság élére állítanának saját elnököt. Mesterházy kiemelte, hogy a Fidesz korábban jelezte: az eddigi gyakorlatot felrúgva a külügyi bizottság elnökségét nem kívánják átadni az ellenzéknek, ezért, ha nem sikerül megállapodni, úgy az MSZP az újonnan alakuló fogyasztóvédelmi bizottság elnökletét látná el. Erre az LMP már bejelentkezett.

Schiffer András a Lehet Más a Politika frakcióvezetője

Schiffer Andrást választotta frakcióvezetőnek az LMP képviselőcsoportja. A párt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága elnökévé Jávor Benedeket jelöli. Schiffer András a frakció alakuló ülése után elmondta, frakcióvezető-helyettessé Jávor Benedeket, Karácsony Gergelyt és Szabó Tímeát választották. Az LMP két parlamenti bizottság elnöki tisztét szeretné betölteni. Ha a pártközi egyeztetések ezt lehetővé teszik, a párt a fogyasztóvédelmi bizottság vezetésében is szerepet vállalna. Újságírói kérdésre Schiffer András úgy fogalmazott: „csekély esélyt” lát arra, hogy egységes fellépést jelentő együttműködés jöhet létre az LMP, az MSZP és a Jobbik között. (MTI)

Ujhelyi István Molnár Csabával küzdött