Lehet-e különórát tartani az óvodákban?
Benedek négyéves,mától egy hónapon át úszásoktatásra jármajd óvodatársaival együtt. A busz az óvoda elé érkezik, innen viszik a gyerekeket minden reggel az uszodába – mindez 28 ezer forintba kerül. Benedek édesanyja örül a lehetőségnek, fontosnak tartja, hogy gyermeke megtanuljon úszni. Ha az óvoda nem szervezné meg, maga vinné úszásra a fiát, de ezt csak a munkaidőn kívül, hajnalban vagy este tudná megtenni. A budai óvodában van még néptánc-, torna és sakkoktatás is, de Benedek ezekre nem jár, mert nem akar. Mint saját magáról megállapította: kicsi még ezekhez.
Krisztina, aki szintén négyéves óvodás, a másik véglet. Neki heti hat „különórája” van: két angol, két balett és két zeneovi. Ezeket az óvodában tartják, havi 1500-6000 forintért.
A legtöbb óvoda – szülői igényre – szervez reggel vagy kora délután ilyen fizetős foglalkozásokat: nagy keletje van az úszásoktatásnak, az angolnak, a néptáncnak, az ovistornának, a zeneovinak és a sakknak. Ezeket a különórákat azonban a nemrég módosított óvodai nevelés országos alapprogramja értelmében nem lehetne megtartani, legalábbis nem úgy, ahogyan azt most az óvodák nagy többsége szervezi.
Ez kimondja ugyanis, hogy „az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja”. Ez a kitétel egyébként 17 éve szerepel a közoktatási törvényben is, mint ahogyan az is, hogy az óvodai nevelési időben nem lehet olyan különfoglalkozásokat tartani, amelyek nem szerepelnek a nevelési programban.
Úgy tűnik azonban, az óvodák és fenntartóik fittyet hánynak e szabályozásra: a különfoglalkozások jó része nem szerepel a pedagógiai programban – akkor minden gyermek számára kötelező volna, pénzt pedig nem lehetne érte kérni –, és általában nem is óvodapedagógusok tartják őket. A kiskaput a szabályozás nem teljesen egyértelmű volta adja. A nevelési idő ugyanis nem feltétlenül esik egybe a nyitvatartási idővel (az óvodák többségében délelőtt vannak a fejlesztő foglalkozások). A minisztérium szerint ráadásul a nevelési időn túl szervezett tanfolyamok vezetőire nem is vonatkozik a megfelelő pedagógiai végzettség előírása.
Makár Barnabásné, a miskolci Szeder utcai Óvoda vezetője, a Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának elnöke azt mondja: egyetért azzal, hogy ne lehessen különórákat szervezni az óvodákban, a 3-6 éves korú gyerekeknek ugyanis elsősorban játszaniuk kell. – A szülők azonban ragaszkodnak a különórákhoz – beiratkozáskor jószerivel már az első kérdésük erre irányul –, és ha nincs az óvodában, akkor is elviszik különórára a gyereket, csak máshová – mondja az óvodavezető. Így a szülői nyomásnak engedve mégis szerveztek angolt, ovistornát és úszást. Utóbbira egyébként minden miskolci óvodában van lehetőség: a gyerekek háromhetes úszásoktatáson vesznek részt minden tanévben, a 11 ezer forintos tanfolyam felét a szülő, felét az önkormányzat állja. Makár Barnabásné azt mondja: szeptembertől csak az ovistorna és az úszás marad: előbbit ugyanis óvónő tartja, utóbbit pedig az önkormányzat szervezi.
A szülők azonban ragaszkodnak a változatos különórákhoz. Úgy vélik, joguk van eldönteni, hogy a saját pénzükből mikor és milyen órára járatják gyermeküket. A főváros XI. kerületében aláírásgyűjtésbe is kezdtek, tiltakozva „az óvodai fakultációs programok megszüntetését előíró önkormányzati intézkedés” ellen.
Győrffyné Molnár Ilona, Újbuda humánszolgálati igazgatója azonban azt mondja: nem tiltották ki a fakultatív programokat az óvodákból, azokat „a jogszabályoknak megfelelően” továbbra is meg lehet szervezni. Az óvodák helyi nevelési programja azonban nem tartalmazhatja ezeket a különszolgáltatásokat.
Megjegyezte: az óvodai alapprogram és helyi programok középpontjában nem véletlenül áll a játék, hiszen ez a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. A gyerek eközben tanulja meg egyebek közt a különböző nemi és családi szerepeket. Ettől veszik el az időt a fakultatív programok, és ez komoly károkat okozhat a gyermek személyiségében – véli Győrffyné. Rámutatott: az utóbbi időben egyre több az olyan szülő, aki már a bölcsődében angolra taníttatná gyermekét, az óvodában és az alsó tagozatban pedig napi két különórára járatja. – A gyerekek egy része nem önszántából vesz részt ezeken a foglalkozásokon; a szülők akarják saját álmaikat megvalósítani. A gyerekeket frusztrálja a sok külön óra, ami komoly egészségügyi és pszichés károsodást okozhat – állítja Győrffyné.
Szerinte azért is jobb volna óvodapedagógusokra bízni az ilyen foglalkozásokat, mert ők tudják, mennyire terhelhető egy 3–6 éves gyerek, míg egy angol- vagy sakktanár nem feltétlenül. Ha pedig nem megfelelően kezdik egy gyermek tanítását, azzal egy életre elvehetik a kedvét a tanulástól.
– Ettől függetlenül a szülők továbbra is járathatják a gyereküket piaci szolgáltatók vagy a helyi óvónők különfoglalkozásaira – mondta Győrffyné. A legmegfelelőbb időpont a tapasztalatok szerint erre a délután öt óra, hiszen a szülő a foglalkozások után hazaviszi a gyermeket. Győrffyné úgy véli: a szülőknek nem ártana azonban némi önmérsékletet tanúsítaniuk, de ezt jogszabályokkal nem lehet elérni.
Az oktatási tárca szigorúan értelmez: nevelési időben egyáltalán nem lehet „fizetős” különfoglalkozásokat tartani az óvodákban. Márpedig Paszkoszné Kulcsár Andrea óvodai referens szerint az óvodákban nem csak délelőtt, mint ahogyan arra az intézmények egy részében hivatkoznak, hanem egész nap nevelésnek kell folynia. Így csak akkor szervezhető ott különfoglalkozás, ha a fenntartó hozzájárul ahhoz, hogy a nevelési időn túl is – azaz akkor, amikor már nincsenek az óvodában a gyerekek – nyitva legyen az óvoda: ekkor az intézményvezető piaci alapon bérbe adhatja termeit a különfoglalkozásokra. Ezekre azonban a szülőnek kell elhoznia gyermekét, nem az óvónő feladata a gyerekeket egyik tanfolyamról a másikra kísérni.
Paszkoszné hangsúlyozta: az óvodai nevelési időben történő, a helyi nevelési programban nem szereplő különfoglalkozásokat 1993 óta tiltja a közoktatási törvény. Ezt erősítette meg az országos óvodai nevelés országos alapprogramjába bekerült mondat, amelyet kifejezetten az óvódapedagógusok és az óvodavezetők kértek.
– Ha azonban szerepel az óvoda nevelési programjában a foglalkozás, akkor az az óvodai nevelés részévé válik. Ezeket csak megfelelő végzettségű és szakképzettségű óvodapedagógus tarthatja, és minden gyerekmek számára elérhetőnek és térítésmentesnek kell lennie. Vagyis nem piaci alapon szerveződő szolgáltatásról van szó – mutatott rá Paszkoszné. Arra a kérdésre, hogy ha az elmúlt 17 évben nem sikerült betartani a szabályokat, az óvodai alapprogram mit változtat a helyzeten, Paszkoszné azt közölte: „az intézmények törvényes szakmai működésének biztosítására az intézmény vezetője, az intézmény szakmai munkájának ellenőrzésére a fenntartó kötelezett”.