BKV-utalási baki
Bolla Tibor gazdasági vezérigazgató-helyettes hétfői tájékoztatóján azzal magyarázta a hibát, hogy a munkabérek utalásával a cégnél ketten foglalkoznak, egyikük el is indította a programot, a rendszerben azonban csak az látszott, hogy „pörög a homokóra”, a folyamatban lévő utalás viszont nem. Ezért a másik számítógépen is elindították az utalásokat, amikor pedig észrevették a duplázást, az utalásokat azonnal leállították. Emiatt a minden negyedik BKV-dolgozót érintő kétszeres utalás „csak” alig félmilliárd forintjába került a cégnek. A BKV belső vizsgálatot indított az ügy tisztázására. Waldmann Gábor munkajogász azt mondta, a jogalap nélküli kifi
zetéseket írásbeli felszólítás alapján kérheti vissza a munkáltató, harmincnapos határidőt adva a munkavállalónak, ha ennek jogalapját munkaügyi bíróságon vitatná. Ha a munkavállalónak nem kellett tudnia, hogy jogalap nélkül kapta a pluszpénzt, akkor a cég hatvan napon belül követelheti vissza a túlfizetést, egyébként pedig a munkajogi általános – hároméves – elévülési időn belül. Ha a munkavállaló nem hajlandó fizetni, a munkáltató bírósághoz fordulhat. A közlekedési vállalat közleménye szerint a túlfizetés visszafizetése ügyében a cégnél érvényes kollektív szerződés és a munka törvénykönyve alapján járnak el.