Pucér nők és a kincskeresés
Mit tegyünk, ha a gyerek meztelen nőket rajzol a matekfüzetébe? Tanára mindenesetre az intő vagy a szülők berendelése helyett néhány számtanpéldát dugott az orra alá. Így a gyerek csak azután kezdett a pucér lányok ábrázolásába, miután megoldotta azokat. Másnap még nehezebb feladványokat kapott. Percek alatt megoldotta.Ma a gyermekből lett ifjú Euró pa nyugati felén keres irgalmatlan pénzeket.
Történhetett volna másképp is. Az lett volna az életszerűbb. Szakértők szerint a gyerekek harmadában ott rejtezik a tehetség ígérete, de csak a töredékük képes felszínre hozni és sikerré formálni kivételes képességét. A tehetséges gyerekek éppúgy a társadalom kirekesztettjei, mint a hátrányos helyzetűek. A kettő együtt végzetes kombinációt alkothat – figyelmeztette a napokban az Országos Gyermekvédelmi Konferencia hallgatóságát dr. Csermely Péter egyetemi tanár. A tehetség kibontásához a különleges képesség mellett érzelmi érettség, kreativitás, motiváció és segítő közeg is kell. A hazai iskolarendszer azonban kevéssé toleráns. A „dobozból kilógó” gyerekeket előbb küldik nevelési tanácsadóhoz, mint tehetséggondozásra vagy versenyre. Holott a deviáns magatartás gyakorta utal tehetségre. Egy folyton kérdező, minden részletre kíváncsi, látszólag össze nem hozható dolgok közt összefüggést kereső, élénk képzelőerővel megáldott, makacsul a saját feje után menő gyerek ritkán jut el a felsőoktatásba. Sok tanár ebben saját igaza bizonyítékát látja, holott az egyetem a csúcs helyett akár zsákutca is lehet. A felsőoktatás módszeresen pusztítja ugyanis a kreativitást. A rendszeren való sikeres átjutás többnyire a gondolatok szokványos járatba merevedését okozza.
Csermely Péter arra buzdította a jelen levő gyermekvédelmi szakembereket, hogy ne a hátrányok alapján ítéljékmeg a látókörükbe kerülő gyerekeket, hanem értékeik alapján.
Ha mindenki ezt tenné, sokkal könnyebb lenne a fejlesztés, a társadalom számára elfogadható életpálya felépítése. A tehetséges gyermek felfedezése felér egy kincskereséssel. Különleges sikerélménnyel ajándékozza meg gyereket és nevelőjét egyaránt. Erre pedig a halmozott hátrányos helyzetű gyerekeknek és a velük foglalkozó szakembereknek is nagy szükségük van. S nem lehetetlen. A Debreceni Javító Intézet jó példa erre, hiszen egyike az ország 218 tehetségpontjának. A gyermekvédelemben dolgozók, a szülők és a külső intézmények képviselőinek közös nevezője a gyermek mindenekfelett álló érdeke. Hacsak nem gördül elébe egy másik érdek – ismerte el Germánné dr. Vastag Györgyi, a Fővárosi Közgyűlés oktatási és ifjúságpolitikai bizottságának elnöke, aki arról is beszámolt, hogy az idei gyermekvédelmi jelentést vita és ellenszavazat nélkül fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. Ez egy dolog, hiszen mást gondol egy a tanítást lehetetlenné tévő gyermek ellátásáról az iskola, a szülő, a gyermekvédelmi szakember, mint a rendőrség és az intézményfenntartók. Mintha nem is egy nyelvet beszélnének.
2008-ban 21 223 gyermeket vettek gyermekvédelmi gondoskodásba, csaknem a fele a gyermekjóléti szolgálatok jelzőrendszere alapján került az ellátottak közé. A szabálysértést, bűncselekményt elkövető gyerekek csaknem fele a gondozottak közül került ki. Miért nem tudtunk a másik feléről? –Miért nem tűnt fel senkinek a veszélyeztetettségük? – kérdezte dr. Katonáné dr. Pehr Erika, a szociális tárca főosztályvezetője. Arra viszont nem tért ki, miként lehetséges, hogy a gondoskodásba vettek fele bűncselekményt követ el. A rendszer gyenge pontját az együttműködés hiá nyában látja a főosztályvezető. Helyettese, Gulyásné dr. Kovács Erzsébet lerágott csontnak tartja a kérdést, bár azt elismerte: a rendszerben részt vevők gyakorta nem találják a közös célt, nem beszélik a közös nyelvet, tájékozatlanok a partner eszköztárát illetően – és bizalmatlanok. A megoldást egyebek közt a szakemberek közötti személyes kapcsolatok ápolásában, a türelemben, a nyílt kommunikációban és a panelektől mentes gondolkodásban találta meg a minisztériumi szakember.
