A 2006. október 23-án történtek, különösen a rendőri túlkapások kivizsgálására kap felhatalmazást miniszterelnöki megbízottként Balsai István egykori igazságügy-miniszter – jelentette be Orbán Viktor. A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János ennél tovább ment: szerinte minden, a 2006 őszét érintő intézkedést ki kell vizsgálni. E tárgykörben ez lesz az ötödik próbálkozás, hiszen az eseményeket a Gyurcsány-kormány megbízásából elemezte már a Gönczöl Katalin vezette bizottság, azután a Morvai Krisztina társelnökletével felállt Független Jogászbizottság, az akkori Pest megyei főkapitány, Ignácz István vezette szakértői bizottság, valamint a Rendőri Biztonsági Szolgálat 2007-ben kinevezett vezetője, Papp Károly is. Új színt az hozhat, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint az őszi események mellett meg kell nevezni és meg kell büntetni azokat is, akik a 2006. augusztus 20-i tűzijáték idején kitört vihar öt halálos áldozatáért és sérültjeiért felelősek. Visszatérve az októberi eseményekre: a politikus hangsúlyozta, hogy a brutalitások elszenvedőit az államnak kártalanítania kell.

Könnyen lehet, hogy az újabb vizsgálódás célja nem más, mint kimondani néhány vezető politikus és magas rangú rendőri vezető felelősségét –véli Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa. A parlamenti képviselő azt ugyanis nem tartja valószínűnek, hogy csupán újabb kisrendőröket vagy beosztott tisztviselőket kívánnának bíróság elé citálni. Ennek kevés hozadéka lenne. Szerinte azonban kérdéses, hogy egyegy konkrét, bár utóbb esetleg vitatható hatósági intézkedés miatt meg lehetne állapítani állami vezetők büntetőjogi felelősségét. Emlékeztetett rá: a 2006-os események kapcsán a bíróságok számos ítéletet hoztak a túlkapásokkal vádolt rendőrökkel és a zavargásokban részt vevő tüntetőkkel szemben egyaránt, a tűzijáték szervezése körüli hiányosságok miatt pedig több embert menesztettek. – Természetesen annak nincs akadálya – tette hozzá –, hogy a még folyamatban levő perekben újabb bizonyítékokat sorakoztassanak fel, illetve a lezárt ügyekben perújítást kezdeményezzenek.

A képviselő szerint rossz üzenete van annak, hogy az igazságszolgáltatás mellé miniszterelnöki biztost rendelnek ki, mert a büntetőjogi felelősség megállapítása nem a kormány feladata. A végrehajtó hatalom nem folytathat büntetőeljárást, és nem ítélhet el senkit, legfeljebb adatokat gyűjthet, feljelentést tehet, a többi a nyomozó hatóságon és a bíróságon múlik –fogalmazott. Egy kormányzati ember az ügyészségre és a bíróságra tartozó kérdésekben nem illetékes – hangsúlyozta Kolláth György alkotmányjogász is. Azt nem vitatja, hogy az államigazgatás keretébe tartozó ügyek kivizsgálására felhatalmazást kaphat – vagyis például a rendőrség ügyeiben kutakodhat –, de a feladatokat a megbízónak kell majd kitalálnia. Miután ezekről egyelőre kevés szó esett, Kolláth szerint nehéz érdemben nyilatkozni a kezdeményezésről. Azt viszont kijelentette: a törvénysértések áldozatainak a hatályos szabályok szerint is elégtételt kell adni, a vétkeseket pedig el kell ítélni. Ugyanakkor elképzelhetetlennek tartja, hogy az egyes esetek konkrét körülményeinek tisztázása nélkül kapjon bárki kártérítést. Ettől szerinte nem lehet eltekinteni, és a 2006-os eseményekre sem tekinthetnek úgy, mint amikor a rendőrök válogatás nélkül vertek össze békés polgárokat, mert nem mindenki áldozat, akivel szemben hatósági erőszakot alkalmaztak.

– Szükség van a 2006-os események felülvizsgálatára –állítja Futó Barnabás ügyvéd. Szerinte több olyan, a rendőrök felmentésével, illetve az erőszak áldozatainak elmarasztalásával zárult eljárás is folyt, amelynek megalapozottsága kétséges lehet. Úgy véli, ennek nem politikai okai vannak, sokkal inkább a nem kellő alapossággal lefolytatott bizonyítási eljárás, illetve a megfelelő szakértelem hiánya vezethetett téves ítéletekhez. Hogy voltak ilyenek, azt Futó szerint az is igazolja, hogy a tüntetések résztvevőivel szemben hozott döntések jelentős részét másodfokon felülbírálták. Rámutatott arra is, hogy a rendőrség az utóbbi időben több áldozattal kész volt peren kívül egyezséget kötni.

Az ügyvéd úgy látja, még számos atrocitásnak nem jártak a végére. Ő ezt a rendőri erőszak áldozatává vált Révész Máriusz képviseletében is tapasztalta. Hiába kezdeményezték ugyanis, hogy a fideszes politikust bántalmazó járőrök mellett vizsgálják meg Bene László akkori országos és Gergényi Péter volt budapesti főkapitány szerepét, az ügyészség megszüntette velük szemben az eljárást. Ha a tisztázatlanul lezárt ügyekben perújítást kezdeményeznek, illetve a vitatható módon megszüntetett nyomozásokat folytatják, Futó szerint esély nyílhat rá, hogy a törvénysértő módon intézkedő rendőrök és parancsnokaik felelősségét is megállapítsák.

Az egész politikai osztály, a kormány és a rendőrség felelősségét is megállapította a 2006-os őszi események kapcsán a Gönczöl-bizottság. A testület szinte mindenkiről leszedte a keresztvizet, beleértve az államfőt, a miniszterelnököt, a rendőri vezetőket, a pártokat. Az Ignácz-féle grémium pedig arra a következtetésre jutott, hogy az MTV székházának védelmére kirendelt rendőri erők irányítása szakszerűtlen volt. A Papp-jelentés ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy bár a rendőri intézkedések alapvetően törvényesek voltak, de „azok több elemében is szakszerűtlenségek mutatkoztak”. A Független Jogászbizottság szerint viszont az események legfőbb felelőse Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt, de a terjedelmes anyagban több más miniszter és a főpolgármester is szerepel. Arról az anyagban szinte szó sem esik, hogy a tüntetők egy része súlyos törvénytelenségeket követett el.

2006. október 23-án, az Erzsébet híd tövében, barikádok mögött