Nem akart a Jobbik mellé ülni az LMP
A frakciók megalakítása és a parlamenti tisztségviselők megválasztása után felszólal Schmitt Pál is, akit a Fidesz és a KDNP házelnöknek javasol, továbbá beszédet mond Bajnai Gordon távozó és Orbán Viktor leendő miniszterelnök.
Az ülésrendről pénteken megegyeztek a pártok az alakuló ülést előkészítő egyeztetésen. E szerint az ülésteremben a pulpitusról nézve közvetlenül a bal oldalon az MSZP, mellette a Jobbik, aztán az LMP foglal helyet. A parlamenti patkó közepén és jobb oldalán – egészen a pulpitus másik oldaláig – a Fidesz és a KDNP.
Az LMP számára ideális volt a tegnapi megbeszélésen a „középső” hely, viszont Schiffer András kinyilvánította, hogy a Fidesz és az MSZP közt szeretnének ülni. Amikor Harrach Péter (KDNP) felvetette, hogy így is középen ülnek, és „ideológiai oka” van-e annak, hogy mégsem tetszik nekik az ülésrend, igen volt a válasz. Vagyis az LMP azt szerette volna elkerülni, hogy a Jobbik mellette legyen. Nem sikerült.
A parlament alakuló ülésén a képviselők a parlamenti bizottságokról, azok elnökeiről, alelnökeiről és tagjairól is döntenek. Tegnap az alakuló ülést előkészítő tanácskozáson a pártok megegyeztek arról, hogy 19 bizottság lesz. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, korrekt ajánlatot tettek az ellenzéknek azzal, hogy hatot vezethetnének, és 15 vagy 16 alelnöki posztot kap a Fidesz–KDNP szövetségen kívüli három párt, az MSZP, a Jobbik és a Lehet Más a Politika.
A fideszes politikus kiemelte: a mandátumarányt „eltérítve” azt javasolták, hogy az ellenzékminden bizottságban rendelkezzen egyharmaddal. Így a Fidesz bizonyos bizottsági posztokról lemondott a „nemzeti együttműködés” jegyében. Arról az MSZP nem tudott megegyezni a Fidesszel, hogy a külügyi bizottság elnöki posztja az ellenzéké legyen. A hírek szerint a szocialisták Kovács Lászlót szeretnék elnöknek.
Tegnap ugyanakkor az ellenzéki pártok nem tudtak megállapodni arról, hogy az MSZP, a Jobbik és az LMP hány parlamenti bizottsági elnöki posztot kapjon. Jávor Benedek (LMP) ragaszkodott a 2-2-2-es arányhoz, míg a Jobbik és az MSZP – az erősorrendnek megfelelően –a 3-2-1-es megoldást javasolta. Amikor a delegációs teremben folytatott tanácskozáson Soltész Miklós, az Országgyűlés főtitkára a kormánypártok felé fordult, Lázár János mosolyogva nyilvánította ki: ők ugyan nem szeretnének hozzászólni az ellenzék vitájához. Vagyis: a Fidesz számára nyilvánvaló, hogy az MSZP a Jobbikkal és a Jobbik az LMP-vel számos kérdésben nyilván nem tud közös platformra kerülni, ezt viszont a Fidesz és a KDNP – egyik politikusuk megfogalmazása szerint – „kényelmesen hátradőlve szemléli”.
Az ellenzéki pártok változatlanul sérelmezik, hogy az egyharmados ellenzéki arányt a Fidesz és a KDNP biztosítja ugyan a bizottsági helyek tekintetében, de az ellenzéki egyharmadhoz, és nem a frakciókhoz kötik a különböző jogosítványokat. Ez azért érdekes, mert például, ha később a szocialisták a kormány költségvetési javaslatához előterjesztenek egy módosító indítványt, arról a parlamenti ülésen csak akkor lehet szavazni, ha megvan mögötte a teljes ellenzéki konszenzus, vagyis az „egyharmad”. Mivel nem valószínű, hogy az MSZP és a Jobbik ugyanazt az álláspontot képviselje, így minimális lesz az esély arra, hogy ellenzéki módosító indítványok egyáltalán a plénum elé kerüljenek.
Vita a vagyongyarapodásról
Akadályokba ütközik a miniszterek vagyongyarapodási vizsgálata – közölte az ÁSZ, miután a Magyar Nemzet információjára reagálva a kormányszóvivő tudatta: a miniszterelnök levélben fordult Csapodi Pálhoz, az ÁSZ elnökének hatáskörét gyakorló főtitkárhoz azért, hogy a vagyonosodási vizsgálatokat mielőbb lefolytassák. Tegnap délutánig az ÁSZ nem kapta meg ezt a levelet, közölte a szervezet. Az ÁSZ úgy véli, továbbra sem hárultak el a vagyongyarapodási vizsgálat akadályai. „Az ÁSZ felkérte a kormányt, hogy módosítsa a vizsgálattal kapcsolatos szabályozást.
Kidolgozta a törvénymódosításra vonatkozó javaslatait és megküldte őket a törvényt előkészítő Miniszterelnöki Hivatalnak, de a kormány nem tett eleget az országgyűlési határozatban foglalt feladatának”, áll az ÁSZ közleményében. Erre válaszul tegnap este közzétették Bajnai Gordon levelét, amelyben az áll: „Az állami vezetőknek e hatáskör gyakorlását minden rendelkezésükre álló eszközzel, így különösen adatok megadásával, nyilatkozattétellel, illetve személyes adatok (ideértve az adótitkot is) megismerésére való felhatalmazással segíteniük kell.
Ezen együttműködési kötelezettségemnek mindenben eleget fogok tenni, vagyis nem lesz jogi akadálya annak, hogy az Állami Számvevőszék a törvényi hatáskörét gyakorolni tudja.”
