Bár a demográfusok reménykedtek abban, hogy az 1972–75 között született nagy létszámú generáció szülőkorba kerülésével ez a szám nő, mára bebizonyosodott, hogy „a kisgyerekek piaca nem nő tovább”. A KSH adatai szerint a magyar családok 35 százalékában nincs gyerek, 34 százalékuk egy, huszonhárom százalékuk két gyereket nevel.

Az igazgató hozzátette: a társadalom erősödő kettészakadása már kisgyerekkorban megfigyelhető, sőt itt talán még élesebbek a különbségek, mint a felnőttek esetében. 2009-ben minden ötödik gyerek olyan családban élt, ahol nem volt aktív kereső. A körülbelül 1,8 milllió gyerekből 620 ezer él a szegénységi küszöb alatt, közülük mélyszegénységben legalább 200-300 ezren. A ma született gyerekek negyede roma származású.

Ezzel szemben azok a gyerekek, akik szerencsésebb körülmények közé születtek, sokkal magasabb életszínvonalon élnek, mint egykor a szüleik. A vásárlóerő megnőtt, a szülők többet költenek a gyerekekre és mivel az egy főre eső gyerekszám csökken a családokban, az egy gyerekre jutó költés növekszik. Ráadásul ezek a gyerekek egyre később érkeznek a szüleik életébe, az először szülő nők átlagéletkora lassan eléri az uniós átlagot, a 29 évet. Amíg a 2000-ben született gyerekek negyedének volt harmincas éveiben járó édesanyja, addig a 2008-ban születetteknek már közel 46 százalékának.

Eljutottunk oda, hogy a 35–40 év feletti anyákat teljesen elfogadják, de a 20 évesen szülőket felelőtlennek nevezik –mondta Kiss Andrej, a Babanet internetes portál főszerkesztője. Hozzátette: a középosztályban és attól fölfelé olyannyira tudatossá vált a gyermekvállalás, hogy megkülönböztetik az úgynevezett ráhangolódási időszakot is a leendő anyák életében. Ezért célcsoportjuknak a „mínusz kettőtől hatéves korú” gyerekek szüleit tekintik, mert már évekkel a fogantatás előtt is megcélozhatók bizonyos termékekkel a fizetőképes leendő szülők.

A Tárki szerint a születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 millió forintot költenek egy gyerekre a családok. Dörnyei Otília ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a harmincmilliós tételbe beleszámolták a házimunka becsült értékét is. Egy egyévesnél fiatalabb gyerekre havi 20-50 ezer forintot költenek szülei, a magánbölcsőde vagy óvoda díja nélkül. Becslések szerint egy általános iskolásra már több mint negyvenezer, egy középiskolásra pedig hetvenezer forint jut a családi kasszából. A legtöbbe értelemszerűen az egykék kerülnek, a további gyerekek esetében ezek az összegek csökkennek.

A (kis)gyerekekre költött pénz tekintetében a válság is kevésbé érezhető – állítja Kiss Andrej. A szülők először magukon próbálnak spórolni. Jól látszik ez a ruházati piac adataiból. A válság hatására a felnőttek maguknak jóval kevesebb ruhát vettek, mint korábban. A GfK Hungária adatai szerint azonban a gyerekruha részesedése a teljes ruházati piacból a 2008 első felében mért 1,7 százalékról a tavalyi év első felében 2,7 százalékra emelkedett.