A Fidesszel visszatér az Országimázs Központ
Ismét lesz intézményesített országimázs-építés – tudta meg lapunk. Egy Fidesz-közeli forrás munkatársunknak azt mondta, a második Orbán-kormány számára a nemzeti egységről szóló „háromharmados” kommunikáció miatt is fontos a közösségtudat és az országkép erősítése. Ami az országimázs-építést szükségessé teszi, az a soros EU-elnökség, amely 2011 januárjától Magyarország tiszte lesz.
„A nagy bemutatkozás”, így fogalmazott az év elején az EurActív portálnak Navracsics Tibor az EU-elnökségről. Akkor a Népszabadságnak arra a kérdésére, hogy a rivaldafényt olyan országimázs-építésre használnák-e, mint 1998–2002 között az Orbán-kormány alatt például a millenniumi ünnepségsorozat volt, a fideszes politikus azt válaszolta: „Én azt szeretném, ha nem az ország használná az EU-elnökséget országimázs-építésre. Az EU-elnökségünkkel Közép-Európa érkezik meg az Európai Unióba. Ezer szállal kötődünk egymáshoz, s ezt nagyon jól lehetne szimbolizálni 2011-ben. Ilyen értelemben szükségünk van településimázsra, országimázsra, sőt régiós imázsra is”.
Ami a külügyet és az Európa-politikát illeti, Martonyi János, a külügyminiszteri poszt várományosa hétfőn azt nyilatkozta lapunknak: a külpolitika egyik legfontosabb célkitűzésének azt tekinti, hogy az országképünk az egész világban a lehető legkedvezőbb legyen. – Ma az országképnek a nemzetközi rendszerben nagyon nagy szerepe van, sokkal nagyobb, mint előtte bármikor – tette hozzá. Arra, hogy szerinte az országkép kialakításának szervezettnek kell-e lennie, azt mondta: mind az országon belül, mind nemzetközi téren „nagyon sok és fontos elképzelésünk van már”. Sok javaslatot kapott a világban élő magyaroktól is. Az országképépítésbe a civil világ bekapcsolása is fontos lesz – mondta Martonyi János.
Semjén Zsolt KDNP-elnök –aki miniszterelnök-helyettesként a nemzetpolitikáért felel – az országimázs-építéssel kapcsolatos felvetésünkre azt mondta: mindenekelőtt a nemzeti ügyek politikáját képviselő kormánynak, az egész kormányzásnak kell megadnia a nemzeti önbecsülést és a nemzeti tartást.
S hogy lesz-e ismét országimázsközpont?
Az egyik vezető fideszes politikus úgy fogalmazottmunkatársunknak – idézzük –, hogy „amilyen 2000 és 2002 között működött, olyan valószínűleg nem lesz”. Ahhoz ugyanis „rossz képzetek társultak”.
– Nincs szükség „mákosbejglizésre”, fontos, hogy a közpénzek felhasználása teljesen transzparens legyen – mondta kérdésünkre egy másik fideszes politikus, aki ezzel arra utalt, hogy 2000-ben az augusztus 20-án rendezett állami ünnepségek (millenniumi promenád, tűzijáték, fényshow, neonvilágítás a Lánchídon) költségeit az Országimázs Központ akkori vezetője, Tóth István Zoltán nem árulta el. Azzal hárította el az újságírók érdeklődését, hogy „karácsonyestén a nagymamától sem illik megkérdezni, hogy mennyibe került a mákos bejgli”. Van, aki azt sem zárja ki, hogy a jobboldali holdudvarhoz tartozó, tapasztalt kommunikációs szakemberek (vagy akár médiaszemélyiségek) is kaphatnak feladatot országképünk vonzóbbá tételében.
A kiszivárgott hírek szerint az elképzeléseket és javaslatokat külügyi téren Pröhle Gergely, az Orbán-kormány egykori kulturális államtitkára, volt berlini nagykövet koordinálja majd. Ő várhatóan államtitkár lesz a Martonyi János vezette Külügyminisztériumban. „Valamilyen formában” az országimázzsal kapcsolatos feladatokkal foglalkozik majd Kovács Zoltán is, aki a közigazgatási tárcánál –amelyet Navracsics Tibor vezet majd – a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár lesz. Neki a kormányzat belső és külső kommunikációját kell megszerveznie és öszszehangolnia. Ez nem ismeretlen terep a számára. Ő jelenleg a debreceni közgyűlés kommunikációs tanácsnoka.
Mi is volt az OK?
Az Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Stumpf István a millennium évében, 2000-ben alapította meg az Országimázs Központot (OK), amelynek vezetője Tóth István Zoltán, a MeH politikai államtitkára volt. Az OK feladata az országkép alakítása és az állami ünnepségek programjának szervezése, lebonyolítása volt. A központ részére az Országgyűlés a költségvetési törvényekben összesen 18,7 milliárd forintos előirányzatot hagyott jóvá. A 2002-es kormányváltásig 12,9 milliárd forint pénzügyi teljesítés történt. Millenniumi ünnepségek, zászlóátadás, millenniumi országjáró, „koronaúsztatás”, „Álmok álmodói” a Millenáris Parkban – általában ezekre, illetve a Happy End és az Ezüsthajó Kft.-vel kötött sok százmilliós szerződésekre emlékszik mindenki az Országimázs Központ kapcsán.
És a botrányokra. Keller László szocialista politikus még a Fideszkormány idején, 2001 augusztusában fordult a legfőbb ügyészhez, szerinte ugyanis az OK vezetője közérdekű adatokat titkolt el, nem adott tájékoztatást arról, kik voltak a tagjai annak a bírálóbizottságnak, amely győztesnek mondta ki a Happy End Kft.-t az imázsközpont 4 milliárdos pályázatán.
A központ 2000-ben 213 szerződést kötött, és ezekben 4,033 milliárd forintra vállalt kötelezettséget a 4,274 milliárd forintos keretéből. 2000. december 15-ig 3,615 milliárd forintot fizetett ki, amelynek meghatározó részét a Happy End Kft. és a hozzá kapcsolódó Ezüsthajó Kft. kapta. A kormányváltás után Keller közpénzügyi államtitkárként a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt vezette, és számos feljelentést tett. Fontosnak tartotta a vizsgálatok kiterjesztését az Országimázs Központ szerződéseivel kapcsolatos elszámolásokra, a számlák
kifizetésére, az igazolásokra, a teljesítések körülményére. Az államtitkár felhívta a figyelmet a Közbeszerzési Beszámoló, a Magyarország Mindannyiunké, a Millenniumi Országjáró című kiadványokkal, az Országimázs Központ rendezvényeivel, film- és videofelvételek készítésével, médiakampányokkal és más szerződésekkel, pályázatokkal, megbízásokkal kapcsolatos vizsgálatok jelentőségére.
Feljelentése vonatkozott a Bánk bán című produkció költségvetésére is. 2003 nyarán a rendőrség vádemelést javasolt a Happy End ügyvezetőjével, az egyik alvállalkozójával és az OK egyik főosztályvezetőjével szemben – a nyomozók szerint a központ négy kiadványának nyomdai szerződéseivel 823 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek. A számos vizsgálat és eljárás során az ügyészség nem emelt vádat senkivel szemben.
