A középszinten érettségizőknek elsőként egy frissen felfedezett Janus Pannonius-vers kutatójával készült, a Magyar Hírlapban tavaly megjelent interjúval kapcsolatban kellett –háttérismeret nélkül, a megértés alapján – tíz kérdésre válaszolniuk.

A második részben három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak, három óra alatt. A diákok Ne félj! – Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezetének részlete alapján érvelhettek a tér és a tárgyi környezetnek a műalkotásokban és a hétköznapi életben betöltött jelentőségéről. Az érettségizők értelmezhették Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját is, vagy választhatták az összehasonlító elemzést, amelyet az idén Kosztolányi Dezső A kis mécs és Karinthy Frigyes Kosztolányi-paródiája, A kis edény összevetése alapján lehetett megírni.

Az emelt szintű írásbelin négy óra alatt négy feladatot kellett megoldani. A nyelviirodalmi műveltségi feladatsor Babits Mihály Mint különös hírmondó című verséhez kapcsolódott: a kérdések a diákok nyelvtani és irodalmi ismereteit firtatták. Műértelmezési feladatként József Attila Holt vidék című verse szerepelt.

A reflektálás egy jelenségre nevű feladat kiindulópontja egy rövid publicisztikai írás volt: az Indexen megjelent cikk, amely arról szólt, hogy egy mozdonyvezető a pártállami rendszerben kómába esett, és a polgári demokráciában ébredt fel. Ez alapján kellett elgondolkodni arról – olyan művekkel összevetve, mint például Az ember tragédiája –, hogy miért kedvelt témája a műalkotásoknak a hős térben és időben való átléptetése. Az utolsó feladat témája egy felszólalás volt egy fiktív találkozón arról, hogy mozi vagy kávézó működjön-e egy bezárásra ítélt moziban.

Ma a matematikavizsgákkal folytatódik az érettségi.

Tételre várva