Mivel Sólyom László köztársasági elnök megbízta a kormányalakítás előkészítésével, ennek eleget is kíván tenni. A választók mást várnak a kormányzástól, ezért döntöttek meg egy „komplett politikai-gazdasági rendszert”. A Fideszre és a KDNP-re, a nemzeti együttműködési rendszerre „sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem lesz jellemző, nem fér bele” – ezt hangoztatta Orbán Viktor tegnap délutáni sajtótájékoztatóján.

Elmondása szerint a kormányfő munkáját a miniszterelnökség szervezi, a miniszterelnökség vezetője a miniszterelnök államtitkára lesz. Erre Orbán Viktor Varga Mihályt kérte fel, aki „azt segíti, hogy a kormányzati munka a választók által megszabott politikai irányba haladjon”. Annak kapcsán, hogy az IMF-fel való tárgyalásokon részt vesz-e, a leendő miniszterelnök azt mondta: természetesen lesznek olyan kérdések, amelyekről kikéri a véleményét, például az IMF-fel való tárgyalások értékelése során. A miniszterelnökségi államtitkárságon főtanácsadók is lesznek mellette; a nemzetközi szervezetekkel folytatandó tárgyalásoknál fontosnak tartja –miközben majd a nemzetgazdasági minisztérium irányítja a tárgyalásokat –, ha a szükség úgy hozza, közvetlen, személyes kapcsolatokon keresztül maga is részt vegyen ezek alakításában, vagy háttérmunkát tudjon végezni. Szapáry György lesz az egyik olyan főtanácsadó, aki az IMF-fel mellette fog dolgozni.

– Új alapokra kell helyezni a miniszterelnök kapcsolatát az emberekkel, a médiával is. A miniszterelnök dolga és helyzete alapvetően más, mint az „oligarcháké” volt. A miniszterelnök nem az ország tulajdonosa. Egy közösség tagja, akit választások útján bízták meg a miniszterelnöki feladatok ellátásával –fogalmazott Orbán Viktor a sajtótájékoztatón.

A miniszterelnöki szóvivő Szijjártó Péter lesz, de rajta kívül lesz kormányszóvivő is.

Nem lesz Miniszterelnöki Hivatal, a kormányzati munka koordinálása a közigazgatási és igazságügyi miniszter feladata lesz. Erre a Fidesz elnöke Navracsics Tibort kérte fel, aki egyúttal miniszterelnökhelyettes is lesz. Ő a felelős a minisztériumok és a kormány teljes igazgatási munkájának koordinálásáért. Mert – idézte fel a volt miniszterelnök –1998 és 2002 között „rengeteget szenvedett attól, hogy a minisztériumok egyenrangúak voltak”, a MeH „bizonyos értelemben lerakóhellyé vált, hatásköröket vont magához”, a referatúrarendszer ezért sem volt szerencsés. Most, a kétharmad birtokában, módosítani lehet az alkotmányt, és létre lehet hozni a miniszterelnök-helyettesi pozíciót. „Navracsics Tiborral nagyon régóta dolgozunk együtt, volt a MeH főosztályvezetője, most frakcióvezető. Nem is hozhattam volna jobb döntést”, tette hozzá a Fidesz elnöke.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy nem lesznek „csúcsminisztériumok”. Ez alkotmányosan sem helyes kifejezés – tette hozzá. Azt ugyanakkor elismerte, hogy „bizonyos ügyeknek egy helyen kell lenniük”, kevesebb miniszter lesz, „átfogó területekkel”. Orbán megfogalmazása szerint a „miniszterek szolgák”, a köz szolgái. És nem szakértők. Tehát nincs szó szakértői kormányról. A miniszterek olyan politikai vezetők, akik döntéseket hoznak, és merik vállalni a felelősséget az adott területért.

Ami amenetrendet illeti:még a kormány felállása előtt szeretnének a parlament elé terjeszteni néhány fontos törvényjavaslatot, például az adómódosítási törvényeket. Úgy számol, hogy a kormány eskütételének „környékén” a Varga Mihály által vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság már „számokkal szolgál”. Ennek megfelelően a megalakuló kormány június első felében törvényeket terjeszt a parlament elé, elsősorban a gazdasággal kapcsolatos jogszabályokat. Ez azért is fontos, mert július elsejével módosítják az adótörvényeket – mondta Orbán Viktor, aki szerint biztos, hogy a nyár végén tárgyalnak az IMF-fel, az még kérdés, hogy előtte lesz-e erre szükség.

Varga Mihály már megkezdte a miniszterelnökség kereteinek kialakítását. – Mindent megtesznek a hivatalosodás, illetve az ellen, hogy egy bürokratikus szervezet legyen a miniszterelnökségből. A hivatal létszáma jóval kisebb lesz, mint a mostani kormányfő körüli apparátus – hangoztatta Varga, de pontos számot nem mondott. Elmondása szerint nyitott Miniszterelnökséget szeretnének, amely „folyamatos, tartós kapcsolatban van az emberekkel, az újságírókkal”.

Navracsics Tibor azt hangsúlyozta, hogy az államnak a közjót kell szolgálnia, nem pedig csoportérdekeket, és segítséget kell nyújtania a mindennapi életben, nem pedig akadályt képeznie. Az egyik legfontosabb cél, hogy Magyarország ismét erős és versenyképes legyen. Professzionális, versenyképes polgári közigazgatásra van szükség, s legyen „mindegy, hogy valaki baloldali, jobboldali, falusi vagy városi”, ugyanolyan színvonalú ügykezelés, elbánás illesse meg. A leendő miniszter kiemelte, szét kell választani a közigazgatást és a politikát: meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy a pártpolitika benyomult a közigazgatás felsőbb részeibe. Visszaállítják a közigazgatási államtitkári posztot.

A Fidesz nem foglalkozik az államfő mandátumával

„A köztársasági elnöknek minden körülmények között minden tiszteletet meg szeretnének adni. Nagyon fontos, hogy a köztársasági elnök az ország első polgára. Sem a jövőjéről, sem a mandátumáról nem lehet most még nyilatkozni. A köztársasági elnök mandátumával a Fidesz még nem foglalkozott. Ez nem tartozik közvetlen teendőik közé. Mindennek rendelt ideje van” – jelentette ki Orbán Viktor tegnap arra a kérdésre válaszolva, hogy Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a TV2 Mokka című műsorában kedden azt mondta: ha úgy tennék fel neki a kérdést, hogy szerinte a következő években, két-három év múlva is Sólyom László lesz-e az államfő, akkor azt válaszolja, hogy nem. „Ha hallanak ilyen nyilatkozatokat, amelyek az elnök jövőjére vonatkoznak, hagyják figyelmen kívül” – tanácsolta Orbán. (Cs. I.)

Navracsics Tibor (44 éves):

Az ELTE-n diplomázott 1990-ben. A Veszprémi Városi Bíróságon, majd a megyei önkormányzatnál dolgozott. 1993-ban tanársegéd lett a Közgazdaság-tudományi Egyetemen, majd az 1996–97-es tanévben Brightonban tanított. 1997-től adjunktusként, 1999-től docensként oktatott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1999-ben doktorált. 2003-tól a Fidesz elnöki kabinetfőnöke. A 2006. évi választásokon Veszprém megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 16-tól a Fidesz frakcióvezetője.

Varga Mihály (45 éves):

1989-ben a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem áruforgalmi szakán szerzett oklevelet. 1988. december végén csatlakozott a Fideszhez. 1990 óta képviselő. 1998. július 14-től 2000. december 31-ig politikai államtitkár a PM-ben, 2001. január 1-jétől 2002. május 27-ig pénzügyminiszter. 1994-től 2003-ig a Fidesz alelnöke, 2005. június 11-től a párt gazdaságpolitikáért felelős alelnöke. A Magyar–Kazah Baráti Társaság alelnöke, a Johannita Lovagrend tagja, a karcagi református egyházközség presbitere.

Szijjártó Péter (32 éves):

1995–1996-ban az Amerikai Egyesült Államokban tanult, 1997-ben Győrben érettségizett. 2002-ben diplomázott a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem nemzetközi kapcsolatok és sportmenedzsment szakán. 2004. január 31-én a Fidelitas országos választmánya elnökévé választották. 2002-ben és 2006-ban is a Győr-Moson-Sopron megyei területi listáról szerezte mandátumát. 2006. május 16-tól frakcióvezető-helyettes. A Fidesz elnökének stábfőnöke, szóvivő.