A Parlament Kupolatermében – Bajnai Gordon kormányfő jelenlétében – múlt decemberben vehették át bizonyítványukat azok a cigány értelmiségiek, akik sikeresen vizsgáztak a Romák foglalkoztatása a közigazgatásban címmel meghirdetett programban. Szemmel látható volt azonban, hogy a résztvevők közt nem romák is akadnak. Egyikük, a korábban rádiósként ismert Cs. Kádár Péter nem titkolta: bár nem cigány származású, erős sorsközösséget érez a romákkal. Mielőtt indult volna a pályázaton, a szervezők megnyugtatták: semmi gond, Magyarországon szabad identitásválasztás van.

Kállai Ernő kisebbségi ombudsmanhoz érkezett számos panasz egyike éppen azt kifogásolta, hogy a jelentkezők származását „bemondás alapján” elfogadták. Így a program részben nem romák foglalkoztatását segítette elő. Más beadványok szerint nem volt megfelelő a felkészítés. A munkáltatók gyakran csak meghirdették az állást, nem is akartak felvenni romákat. A jelentkezők sokszor megszégyenültek az interjúkon. Feszültséget keltett, hogy a cigány diplomásokat esetenként nem a végzettségüknek megfelelő munkakörbe közvetítették ki.

A panaszok jogosak – derült ki a kisebbségi ombudsman vizsgálatából. Az Európai Unió támogatásával indított program egymilliárd forintot szánt kétszáz felsőfokú végzettséggel rendelkező roma támogatására. Kállai viszont úgy véli, enynyi pénzből 250-300 diplomás foglalkoztatása lett volna a reális célkitűzés.

A jelentkezők nem kapták meg a szükséges, egyéni igényeknek megfelelő felkészítést. A közvélemény ebből csak anynyit érzékelt, hogy a roma diplomások jelentős része „nem volt képes levizsgázni”. Előfordult, hogy a pályázó azért nem tudott elhelyezkedni, mert lakóhelyétől igen távoli, általa soha meg nem jelölt településre közvetítették ki. Máskor az álláshirdető lépett vissza: ezt következmények nélkül megtehetette, akkor is, ha csak meggondolta magát. Végül kétszáz helyett csupán nem egészen ötven (láthattuk: nem feltétlenül roma) diplomással kötöttek foglalkoztatási megállapodást.

Kállai szerint nagy szükség van roma munkaügyi programokra. A cigányok körében az átlagosnál legalább hétszernyolcszor nagyobb a munkanélküliség. Még nagyobb a különbség a diplomások arányánál: a cigányok alig egy százaléka tanul főiskolákon és egyetemeken, a végzettséget szerzett roma értelmiségiek számára különösen nehéz az elhelyezkedés. A visszásságok megszüntetése érdekében a kisebbségi ombudsman például azt is javasolja: a „roma származásúak esélykiegyenlítő programjában csak a célcsoportba tartozók vehessenek részt”.

A program folytatódik, remélhetőleg sikerül betölteni a tervezett létszámot. A híradások nyomán az a kép alakulhatott ki, hogy a romák elözönlik a hivatalokat és állami intézményeket, de – jegyzi meg a kisebbségi ombudsman – más a valóság. A kétszáz roma munkahely csak csepp a tengerben: a közigazgatásban jelenleg 67 ezren dolgoznak.