Rövidesen kezdődnek az egyeztetések a T. Ház tisztségeiről
Az, hogy a megalakuló új Országgyűlésnek ki legyen az elnöke, kik és hány alelnöke legyen, illetve kik legyenek a jegyzők, mind az alakuló ülés előtti egyeztetések során dől el. Mivel az alakuló ülés május 14-én lesz, az egyeztetések hamarosan elkezdődnek. A posztokat illetően egyfajta szokásjog érvényesül, amelyet az elmúlt húsz évben minden parlamenti erő betartott. Ennek alapján a parlament elnökét mindig a kormányzó párt, pontosabban a legnagyobb frakció, most a Fidesz adja. Az alelnökök személye és száma már nyitott. A korábbi ciklusokban mindössze három alelnöke volt a T. Háznak, az utolsó két kormányzati ciklusban már öt. A parlamenti arányok alapján az elmúlt ciklusban ebből az ötből kettőt a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz (Lezsák Sándor, Pelczné Gál Ildikó), egyet-egyet pedig az MSZP (Mandur László), az SZDSZ (Világosi Gábor) és a KDNP (Harrach Péter) delegált. A szocialisták azért csak egy alelnöki posztot kaptak, mert ők adták a házelnököt is, Szili Katalin személyében. Az elmúlt ciklusban fordult elő először, hogy nem konszenzussal dőltek el a posztok, az MDF ugyanis kifogásolta, hogy a konzervatívok nem kaptak alelnöki széket. Erre akkor lett volna mód, ha az MSZP vagy az SZDSZ lemond saját delegálási lehetőségéről, de ezt egyik párt sem tette meg. A politikai alku azonban így is működött. Az Országgyűlés jegyzői posztjainál szokás helyrebillenteni az egyensúlyt, az alelnöki pozícióknál roszszabbul járt ellenzékiek ilyenkor rendre eggyel több jegyzőt nevezhetnek meg.