Egyszer már majdnem sikerült: az első MSZP–SZDSZ-kormányzás végén, 1998-ban kevésen múlt, hogy a pártok elfogadják a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló előterjesztést. Azóta viszont a füle botját sem mozgatja a nagypolitika. „Olyan régóta mondom, hogy talán megunják”, utalt rá Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, hogy sokadszor hívja fel a jogalkotók figyelmét több mint másfél évtizedes mulasztásukra. Szerinte most itt a történelmi pillanat, hiszen a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz–KDNP önmagában is képes rendezni a kérdést. Az sem lehet akadály, hogy a Fidesz jelentősen csökkentené a parlament létszámát: meg kell kezdeni az egyeztetéseket. Vagy pedig kimondani: nem lesz országgyűlési képviseletük a kisebbségeknek.

Kállai sorra vette, hogy mit vár az új parlamenttől. Bár a kisebbségi önkormányzati választásokon csak azok vehetnek részt, akik szerepelnek a kisebbségi névjegyzékben, ez még nem garantálja, hogy valóban az adott közösséghez tartozók választhatják meg képviselőiket. Az ombudsman kifogásolta, hogy illetéktelenek „gyakran és nagy élvezettel élnek vissza” azokkal a jogokkal, amelyek elvileg a kisebbségeknek járnak. Kiderült például, hogy esetenként nem cigányok vesznek fel kifejezetten cigányoknak szánt támogatásokat.

A romák oktatási helyzetével kapcsolatban Kállai hangsúlyozta: olyan erős nyomás nehezedik az intézményfenntartó önkormányzatokra, amelylyel szemben nem elég hatékonyak sem az anyagi ösztönzők, sem a szegregációt tiltó rendelkezések. Nemcsak az a baj, hogy a roma diákokat elkülönítetten tanítják, hanem elsősorban az, hogy ezek az iskolák az átlagosnál alacsonyabb szintű képzést nyújtanak. Így folyamatosan újratermelődik a tanulatlan, a munkaerőpiacra belépni képtelen emberek tömege. „Meg kell állítani a szegregációt, bármi áron”, jelentette ki Kállai Ernő. Konkrétumokat erről egyelőre nem kívánt mondani.

A kisebbségi ombudsman aggasztónak nevezte, hogy némelyik településen – amolyan „forradalmi jogalkotás” keretében – a polgármesterek ötletszerű rendeletekkel próbálják kezelni a szociális problémákat. Ezért is gond, hogy nincs olyan állami szerv, amely felügyelné az önkormányzatok működésének törvényességét.