Május 14-én ül össze a Ház
Konkrétumokról ugyan eddig csak szolidan ejtettek szót, mégis szép lassan kirajzolódik a majdani Orbán Viktor vezette kormány karaktere. Igaz, a Fidesz elnöke tegnapi nemzetközi tájékoztatóján ezt a karaktert azzal szemben formálta határozottra, hogy mi lesz a különbség az előző kormányokhoz képest. Ezek legélesebb, már sokadjára ismételt megállapítása, hogy az ő kormánya nem az oligarcháké lesz, akik magánérdekeiket helyezték előtérbe a köz javával szemben. A Fidesz a nemzeti ügyeket helyezi előtérbe. Az kikövetkeztethető, hogy mik a nemzeti ügyek, az ugyanakkor kevésbé, hogy ezeket a nemzeti ügyeket milyen intézkedésekkel szolgálják. Ami tegnap kiderült: 1. Még az idén hozzányúlnak az adórendszerhez, de a családi adózás szempontjait legkorábban a jövő évben tudják érvényesíteni. 2. A közbiztonság javítását mindenek elé és fölé helyezik. 3. A nemzeti ügyeket nemzeti konzultációk keretében vitatják meg, amelyek rendszerét hamarosan kidolgozzák. 4. Az ellenzéknek elegáns alkotmányjogi elbánásban lesz része. Ezt úgy érti, hogy bevonják őket az egyeztetésekbe a kétharmados és „még a feles ügyekben is”, hiszen –idézzük – „a parlament együttműködési rendszer”. Orbán határozottan érzékeltette ugyanakkor: ha az ellenzék nem ért egyet, például a parlamenti létszámcsökkentéssel, az „nem hátráltathatja” az alkotmánymódosítás elfogadását.
Ha már ellenzék: az MSZP és az LMP, ahogy mondják, konstruktív ellenzéki szerepre készül. Mégis nagyon eltérő helyzetben vannak. Az LMP-nek ki kell dolgoznia, az MSZP-nek újra kell fogalmaznia saját parlamenti szervezeti rendszerét. Egyelőre ez utóbbi tűnik keservesebbnek. Lendvai Ildikó pártelnök vasárnap este bejelentette lemondását, a párt elnöksége pedig fölajánlotta ugyanezt. A helyzetet jellemzi az a polémia, amelynek egyik aktív szereplőjévé vált a volt miniszterelnök és pártelnök,Gyurcsány Ferenc is, aki tegnap az MTI-nek nyilatkozva fejtette ki, hogy szerinte a frakcióvezetői és a pártelnöki posztot ne ugyanaz a személy töltse be, továbbá a párt jelenlegi vezetőinek „kellő mértéktartással egyelőre illendő háttérbe vonulniuk”. Ő maga átfogó értékelést tesz közzé az elmúlt évekről, valamint javaslatokat fogalmaz meg a következő hónapokra és évekre. Az MSZP mindenesetre két forgatókönyvvel készül az elkövetkezendő időszakra: ezek közös eleme, hogy Lendvai Ildikó helyett pártelnököt kell választani. Ugyanakkor forrásaink szerint valószínű, hogy – szemben Gyurcsány javaslatával – a pártelnök és a frakcióvezető ugyanaz a személy lesz.
Mindenesetre májusban még bizonyosan Mesterházy Attila tölti be ez utóbbi posztot, aminek azért van jelentősége, mert így az övé lesz a felszólalás joga az Országgyűlés alakuló ülésén, ami valószínűleg május 14-én, pénteken lesz. Sólyom László államfő ugyanis ekkorra hívja össze a parlamentet, már ha a választásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások lezajlanak akkorra. Mindenesetre a köztársasági elnök holnapra meghívta Orbán Viktort a kormányalakítással kapcsolatos megbeszélésre. Erre a Fidesz elnöke bizonyosan elmegy. Nem megy el viszont a Fidesz arra az átadás-átvétellel kapcsolatos tanácskozásra, amelyre a leköszönő kormány invitálta őket a mai napra (az indok: nem akarnak zárt ajtók mögött konzultálni), viszont Navracsics Tibor, a párt jelenlegi frakcióvezetője törvényjavaslatot terjeszt be az átadás-átvétel mikéntjére vonatkozóan.
Nemcsak a köztársasági elnök, hanem a piac is erősen sürgeti a választáson győztes pártszövetséget. Az elemzők egyelőre kedvezően viszonyulnak a kétharmad nyújtotta lehetőségekhez, de ugyanakkor arra intik a Fidesz–KDNP-t, hogy e lehetőséget a halaszthatatlan reformok mielőbbi megvalósítására fordítsák. A konkrét lépéseket még ők sem ismerik.
