Külföldi visszhang: korszakhatártól a bizalmatlanságig
Magyarország történelmében korszakhatárnak nevezte a Fidesz nagyarányú választási győzelmét Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője. A francia politikus úgy véli, hogy a Fidesz elsöprő győzelme az ország számára is elhozza a siker időszakát. Daul szerint az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása komoly gazdasági, szociális és morális károkat okozott Magyarországnak. Szerinte véget kellett vetni a „hazugság, a korrupció és a sikertelenség korszakának”, s a választási eredmények egyértelműen kifejezték a szavazópolgárok ítéletét erről a korszakról. Az Európai Parlament jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú – azaz a Fidesszel egyazon frakcióban ülő – néppárti politikusa meggyőződésének adott hangot, hogy Orbán Viktor vezetésével Magyarország újra a siker és a gyarapodás országává válik.
A hétfői brit lapok közül a Financial Times szentelte a legnagyobb terjedelmet a „kommunizmus bukása óta leghatározottabb választási győzelemnek”, amelyben a jobbközép Fidesz példa nélküli kétharmados többséget szerzett a parlamentben. A londoni tudósítónk által ismertetett FT-cikk szerint ez a győzelem reményt adhat a külföldi befektetőknek, hogy végre valóra válnak az átfogó reformok a recesszió sújtotta Magyarországon, kiterjesztve mindezt az ormótlan önkormányzati bürokráciára. A lap részletesen szól Orbán „dicsőséges visszatéréséről”, megjegyezve, hogy egy kevésbé kitartó és erőteljes politikai személyiség sorsát már megpecsételte volna a 2002-es és a 2006-os választási vereség. A brit politikai-gazdasági lap megemlíti Orbán Viktor „nemzeti egységszólamát”, azt viszont nem tudni, hogy ez a szándék miként érinti az ellenzékhez való viszonyát. Orbán vágya, az „egyetlen központi erőtér” megalkotása sikerült, az új kormány élettartama azonban nem ezen, hanem a magyar gazdaság felélénkítésén és végső soron nem a szavakon, hanem a cselekedeteken múlik majd.
Orbán Viktor személyiségét veszi górcső alá az osztrák Die Presse is, nem tudván megválaszolni a saját maga által feltett kérdést, hogy Orbán erős akaratú stratéga vagy gátlástalan populista-e? A konzervatív irányultságú lap megemlíti, hogy hatalmas a különbség az első és a mostani Orbán-ciklus között. Első kormányzati időszaka alatt két koalíciós partnerrel kellett küszködnie, most ilyen gondjai nem lesznek. A Die Presse elismeri: az ellenzékben töltött nyolc év alatt Orbán nem mindennapi állóképességről tett tanúbizonyságot, és vereségei ellenére képes volt megőrizni párton belüli vezető hatalmát, miközben a Fideszt modern és ütőképes néppárttá formálta. A lap szerint hívei agyafúrt taktikusként, körültekintő stratégaként, erős akaratú, olykor csökönyös politikusként jellemzik Orbánt – ellenfelei viszont antidemokratának és gátlástalan populistának látják.
A The New York Timesazért tartja megnyugtatónak Orbán kétharmados győzelmét, mert így nem kényszerül a Jobbikkal való tárgyalásra. A tekintélyes liberális lap ugyanakkor figyelmeztet: a kormány támogatása megcsappanhat, ha nem tudja teljesíteni ígéretét, és kivezetni az országot a recesszióból. A lap azt is megjegyzi: bár Orbán tárgyalni kíván az IMF-fel, aligha lesz képes arra, hogy a korábbiaktól lényegesen eltérő feltételeket érjen el.
Alapvetően bizalmatlan Orbán túlhatalmával szemben a határon túli sajtó. Pozsonyi tudósítónk például idézi Ján Kubis szlovák külügyminiszter nyilatkozatát, aki szerint Orbán gondot jelentene Szlovákiának, ha nem tudna ellenállni a Jobbik várható, szélsőséges megnyilvánulásainak és nyomásának. Pozsonyból most azt figyelik, hogy Orbán a kampányban elhangzott, Szlovákia érzékenységét sértő elképzeléseit váltja-e valóra, vagy pedig az utóbbi hetekben tapasztalható mérséklet lesz-e jellemző rá.
Aggodalommal ír a Fidesz kétharmados eredményéről a bukaresti Adevarul is, amely szerint Orbánt valóságos „királlyá” koronázták Magyarországon. A lap mindenekelőtt a kettős állampolgárságról szóló törvény várható előterjesztéséről ír, megjegyezve, hogy a külföldi magyarok az állampolgárságot nem „tömbben” kapnák meg, és az nem adna nekik választójogot.
Az erdélyi magyar nyelvű lapok fő üzenete is az, hogy a Fidesznek megfontoltan kell kezelnie a határon túli magyarság ügyét. Az erdélyi Krónika megjegyzi, hogy az ottani magyar politikai pártok között versenyfutás indult a Fidesz kegyeiért. A lap valóságos veszélyforrásnak tünteti fel a Jobbikot, amely tematizálhatja a határon túli politikát, és híveket szerezhet ezzel például a Székely Nemzeti Tanács soraiban. A Csíkszeredában megjelenő Hargita Népe úgy véli, hogy a budapesti kormánynak nemcsak a kettős állampolgárság ügyét kell napirendre tűznie, hanem kísérletet kell tennie a „magyar ügy” rendezésére is. A lényeg, hogy nem harciasan, hanem higgadtan kell felvetni az előbb a magyar közösség legitim képviselőivel megvitatott és kidolgozott stratégiát –olvasható a Hargita Népében.