A bírák ezzel akaratlanul is jókora szívességet tettek a hamarosan megalakuló jobbközép kormánynak, mert a Fidesz több szakpolitikusa is leszögezte: mindenképpen visszavonják a Ptk.-t. Így jóval egyszerűbb dolguk lesz, mert a kódex a tervezett május 1-jei időpontban nem léphet hatályba, tehát az új kabinet gyakorlatilag szabad kezet kapott, és azt tesz a Ptk.-val, amit csak akar.

Az AB álláspontja, hogy a nem kellő felkészülési idő – ami a testület szerint hatvan nap, de a Ptk. kihirdetésétől számítva több mint öt hónap lett volna –jogbizonytalanságot okoz, ezért a kifogásolt törvény alkotmányellenes. Önmagában az idő rövidsége nem feltétlenül alapozná meg a határozatot, ám ezúttal olyan módon hárítanának „fokozott kockázatot a címzettekre, hogy a megismerés és a felkészülés lehetőségének hiánya sérelmet okozott”, szögezte le az AB.

Ezzel főként a cselekvőképességre vonatkozó szabályok változására utalnak, amelyek kétségkívül az önrendelkezési jog erősítése irányában hatnak – ismerik el a bírák. Azzal viszont, hogy az új rendelkezések szerint senkit nem lehetne a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezni, a saját ügyei vitelére kevésbé alkalmas emberekkel foglalkozó személyekre nagyobb felelősség hárulna. Azt is kimondták: az új és a régi Ptk. bizonyos részeinek egyidejű hatálya szintén jogbizonytalanságot okozhat.

A felkészülési idő hosszának meghatározása a törvényhozó hatáskörébe tartozó jogpolitikai kérdés, és egy jogszabály alkotmányellenességét ezen az alapon csak kivételesen lehet kimondani – ez derül ki Bragyova András különvéleményéből, aki nem értett egyet az AB határozatával.