Vitányi Iván:

„Nincs abban sem mi rendkívüli, hogy nyolc év után kormányt kell váltani.” Ezt nyilatkozta lapunknak Vitányi Iván, aki azt mondta: most az a kérdés, hogy az eddigi útból, az eddigi eredményekből és hibákból mit tanul a leendő kormány és a leendő ellenzék, az új parlamenti pártok és a társadalom. „Ez ügyben nem vagyok sem pesszimista, sem optimista, inkább várakozó. Az eddigi ellenzék a mérték nélküli ígéretek és mérték nélküli ellenkezés politikáját folytatta. Erre a társadalom nagy része fogékonynak bizonyult. Csak akkor tudunk előremenni, ha visszatérünk a mérték politikájához. Ez érvényes a baloldalra is. A szociáldemokrata erőnek nemcsak a vereséggel kell szembenéznie, neki is meg kell találnia a mértéket. Az eddiginél mélyebben és okosabban kell felmérni a társadalom igényeit és körülményeit. Erre van erő az MSZP-ben, még ha a mostani pillanatban nem is látszik” – fogalmazott. A politikus hozzátette: ha csak személyi változások lesznek az elvek újragondolása nélkül, akkor „az egész ügy be fog dögleni”.

Ujhelyi István:

A párt egyik alelnöke azt mondta: ha versenyképesek akarnak maradni, akkor az elmúlt időszak egyre megfáradtabb pártstruktúráját illetően teljes megújulásra van szükség. „Négy év múlva is biztos, hogy parlamenti tényező marad az MSZP, de váltópártiságát még elveszítheti, belekényszerülhetünk a „futottak még” kategóriájába. Az elmúlt időszakban sokszor csak a nehézségi erő vitt minket előre. Én örök lázadó voltam. Többször javasoltam, hogy a teljes pártvezetés lépjen egyet hátrébb. Most is azt gondolom, hogy a személyes felelősség mindannyiunkra vonatkozik. A jelenlegi felállásban a pártvezetés elfáradt. Hogy kinek miben kell többet vállalnia a jövőben, azt a következő hetekben el kell dönteni” – nyilatkozta Ujhelyi.

Simon Gábor:

„A megújulás forgatókönyve jelenti az életben maradást.” Ez már Simon Gábor véleménye. AzMSZP választmányi elnöke azt mondta: négy olyan elem van, amelyet ebben a folyamatban figyelembe kell venni. „A személyi összetétel, a belső morál, a szervezet és a működés kérdése együtt kezelendő. Ha valamelyik elem kimarad a változásból, az végzetes hiba. Hitelességünket akkor tudjuk visszaszerezni, ha mindegyik elemen együtt változtatunk. Nem lehet csak személyi vagy csak szervezeti kérdésekben gondolkodni. Egyik sem lehet a másik nélkül. Hosszú építkezésre kell felkészülni, a rövid Canossa-járásban nem hiszek. A cél az, hogy 2014-ben visszaszerezzük a váltópárti pozíciónkat. Ha tanulunk a kudarcokból, akkor életképesek maradunk” –mondta Simon Gábor.

Kiss Péter:

A leköszönő társadalompolitikai miniszter, az MSZP alelnöke úgy értékelt: az eredménytől függetlenül szükség van a baloldali politika újraértelmezésére. „A szükséges változásnak csak egy része végezhető el gyorsan és azonnal, a feladat nagyobb része hosszú, akár többéves munkaterápiát igényel. Ehhez türelem és sok apró lépés kell az MSZP-ben és a baloldalon egyaránt. A személyi kérdések nem megkerülhetők, de sok olyan feladat van, amely túlmutat a személyi konzekvenciákon. Balközép centrumú néppárttá kell válniuk, a polgári demokratikus és a baloldali liberális irányzat és civil szféra felé nyitottan” – mondta Kiss Péter.

Botka László:

Szeged polgármestere azt mond ta: az MSZP korszakhatárhoz érkezett, az elmúlt húsz évben a szocialistákévolt a legsikeresebb párt. „Mi voltunk a modernizáció, a piacgazdaság, az európai integráció megvalósítására a legjobban felkészülve. Az MSZP-nek akkor van jövője, ha a demokratikus rendszerkorrekció pártjává lesz. Ez nemcsak politikai tartalomban, de szervezeti, társadalmi kapcsolatrendszerben is gyökeres változást követel” –mondta, hozzátéve: az új politikát leginkább új arcok tudják hitelesíteni, de pusztán az új kirakattal nem változik a kínálat. „Az új politika megtalálásában, az új stílus kidolgozásában szeretnék részt venni, a pozíciók azonban eddig sem motiváltak” – fogalmazott Botka László.

Varga László:

„Az elmúlt húsz év vezető arcainak látniuk kell, hogy a rendszerváltás után szocializálódott generáción áll vagy bukik az, hogy milyen lesz a baloldal” – így Varga László, a párt országos elnökségének a tagja. A Societas elnöki feladatait is ellátó politikus hangsúlyozta: elsődlegesen az új politika alapjait kell megteremteni, a személyi kérdéseket pedig ehhez igazítani. „Meg kell őriznie az MSZP-nek és újra középpontba helyeznie a klasszikus baloldali értékeket. Fel kell támasztani a tradicionális baloldali civil hálót és támaszkodni rá” – fogalmazott. Varga úgy látja: a tartalmi kérdések megújítása után az új politikát hitelesen képviselő személyek is kellenek. „És minél előbb. Minél tovább várunk ezzel, annál többet vesztünk” – tette hozzá.

Hiller István:

A leköszönő oktatási miniszter úgy értékelt: a feladat most nem pusztán a párt, hanem a baloldal újraépítése. „Az MSZP megújítása a cél, jellegében egy baloldali, demokratikus néppártot kell formálni. A baloldal újjáépítése rövid távon nem megvalósítható, ez hosszú távú feladat. A hirtelen és azonnali változtatás nem javít, hanem szétvisz. Társadalmi, kulturális és politikai kihívásról van szó egyszerre. A megoldásnak háromfázisúnak kell lennie: értékelés, korszerű alapszabály elkészítése, személyi kérdések rendezése. Ezek sorrendisége fel nem cserélhető. Mindig a személyi ügyek jelentették a legnagyobb izgalmat, és az utóbbi időben hajlamosak voltunk csak ezzel megoldani a helyzeteket, az első két tétellel nem is foglalkoztunk. Pedig kellett volna” – nyilatkozta lapunknak Hiller István.

Szekeres Imre:

„A legnagyobb változás, amire szükség van: politikai. Az MSZP-nek markánsan kell képviselnie a társadalmi-gazdasági igazságot és az esélyegyenlőséget. A szociális kihívásokra kell megalapozottan válaszolnia, a kiszolgáltatottak oldalára állva. Az a modern baloldali politika, amely aktuálisan, a megváltozott körülményeknek megfelelően képes kezelni a pályakezdők, a munkavállalók és a nyugdíjasok mindennapi problémáit.” Ezt Szekeres Imre leköszönő honvédelmi miniszter nyilatkozta. „Nagyon fontos a helyi, kulturális és internetes közösségekben való szerepvállalásuk erősítése, hogy együtt cselekedjenek a közösség érdekében másokkal. Vagyis újraszőni azokat a megygyengült szálakat, amelyek a párt szervezeteit a társadalom élő szövetéhez kötik. Ez egyszerre politikai, kommunikációs és szervezeti feladat. Újra kell építenünk azt a meggyengült hálózatot, amely a civil szervezetek sorához kötötte korábban a pártot, mert ez biztosítja a mindennapos kapcsolatot a társadalom és a politika között. Alkalmazkodnunk kell a társadalom kulturális szegmentálódásához is. A különböző generációknak nemcsak a problémáik eltérőek az eltérő élethelyzetekből fakadóan, hanem a kultúrájuk is eltér. Ma már más nyelven és sokszor más eszközökkel kell szólnunk az idősebbekhez, a negyvenes, a harmincas és a fiatalabb nemzedékekhez” – tette hozzá.

Szili Katalin:

A Szövetség a Jövőért Mozgalom vezetője lapunknak úgy érté kelt: az elmúlthat – és korántsem a nyolc – év legborzasztóbb következménye, hogy a tehetetlenség dühe a választók tizenhét százalékát sodorta a Jobbikhoz. „Utóbbi tény kialakulásához szerencsétlenül járult hozzá, hogy a párt a szabad demokraták uszályába került. Ha valaki azt hiszi, hogy a Fidesz esetleges kormányzati kudarca majd jól jöhet a baloldalnak, az téved! Katalin, aki hangsúlyozta: a Szövetség a Jövőért Mozgalmat éppen a valódi baloldali, a szocialista gondolat megvédése érdekében kellett létrehozni.