A Fidesz–KDNP választási szövetség az országgyűlési választás tegnapi, második fordulójában a még nem végleges adatok szerint – a voksok valamivel több mint kilencvenszázalékos feldolgozottsága mellett – az 57 egyéni mandátum közül 54-et nyert el. Miután két hete az öszszesen 176 egyéni választókerületből 119-ben győzött, a területi listákról pedig további 87, az országos listáról két helyet kapott, a parlamentben biztos kétharmados többséggel rendelkezik majd: az ehhez minimálisan szükséges 258 mandátum helyett 263-mal bírnak, ami 68 százalékos többséget jelent.

A most létrejött kormánytöbbség azt is jelenti, hogy a Fidesz az alkotmányt és valamennyi kétharmados törvényt – például a választási törvényeket, az Alkotmánybíróság és a bíróságok működését szabályozó törvényeket, az egyesülési, a gyülekezési és a sztrájktörvényt, illetve a médiatörvényt –egymaga módosíthatja. A párt politikusai máris jelezték, hogy négy kétharmados törvényhez bizonyosan hozzányúlnak.

A választáson még három pártnak sikerült elérnie a parlamenti küszöböt, ám ezek a szervezetek már csak a parlamenti helyek alig 32 százalékán osztozhatnak. Az MSZP-nek várhatóan 59, a Jobbiknak 47, az LMP-nek 16 mandátum jut. Ezeket csaknem kivétel nélkül a területi és az országos kompenzációs listákról nyerték, mert egyéni körzetben – a főváros XIII. kerületében – csak a szocialista Szanyi Tibornak és Tóth Józsefnek sikerült egyegy helyet elcsípnie (Tóth több mint tíz százalékkal kapott többet a fideszes jelöltnél, Szanyi győzelme viszont csak néhány százalékon múlott). Más egyéni jelöltek azonban még igazán megszorongatni sem tudták a fideszes riválist, bár Csepelen az LMP – ott az MSZP visszalépett – negyven százalék közelébe jutott, és néhány helyen a Jobbik is harminc százalék felett teljesített.

A nem végleges adatok szerint nyert a független Molnár Oszkár is, aki korábban romaés zsidóellenes nyilatkozatokat tett, és emiatt a Fidesz nem indította. Győzelméhez hozzájárul, hogy a Jobbik visszaléptette a saját jelöltjét, és támogatóit arra biztatta, hogy Molnárra szavazzanak. A kérésnek sokan eleget tettek, mert az első körben második helyen végzett politikusra tegnap a voksok 44 százaléka jutott, és így hat százalékkal verte fideszes ellenfelét.

A választás végleges eredményét csak a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása és összesítése után hirdetik majd ki. Az egyes jelöltek között azonban olyan nagyok a különbségek, hogy ez a mandátumok megoszlását már nem befolyásolhatja. Az új parlament alakuló ülését a köztársasági elnök azonban csak akkor hívhatja össze, ha az Országos Választási Bizottság a jogilag végleges eredményt is kihirdette, ami a hét második felében várható.

Vasárnap országos választáson minden idők legalacsonyabb részvételi arányát regisztrálták: a valamivel több mint háromezer körzetben mintegy két és fél millió embert vártak, ám a szavazásra jogosultaknak csupán 46,5 százaléka jelent meg. Az érdektelenség magyarázata lehet, hogy az első fordulóban gyakorlatilag minden eldőlt, és a Fidesz kétharmados győzelmének megakadályozásához is kisebbfajta csodára lett volna szükség. Az átlagosnál valamivel többen – 53-55 százaléknyian – abban a néhány körzetben járultak az urnákhoz, ahol a Fidesz jelöltjén kívül másnak is reális győzelmi esélye volt: ez volt tapasztalható a XIII. kerületben és Edelényben is.

Eddig egyébként a második körben a legnagyobb, 67 százalékos részvételi arányt 2002-ben regisztráltak, amikor a vesztésre álló Fidesz a két forduló között hihetetlenül intenzív és agresszív kampányba kezdett. Az eredményt kevés híján sikerült is megfordítani. Csupán ötvenszázalékos volt viszont a részvételi arány 1998-ban.

A rendszerváltozás óta egyetlen párt sem volt képes ilyen fölényes győzelmet aratni, mert a politikai palettát 1998 és 2006 között a nagyjából kiegyenlített erőviszonyok jellemezték. A Fidesz 1998-ban, majd az MSZP a következő két választás után csak más pártokkal koalícióra lépve tudott kormányt alakítani. Csupán 1994-ben fordult elő, hogy a most vesztes szocialisták egymaguk szerezték meg az országgyűlési mandátumok 52 százalékát, ennek ellenére már akkor az SZDSZ-szel közösen kormányoztak. A koalíció akkor a mandátumok csaknem 73 százalékával rendelkezett, de a kétharmados törvényeket – egy-két kivétellel –csak az ellenzékkel egyetértésben módosítottak.