Könnyen feladja az állam a környezeti jogokat
Ahol nagymértékben és tömegesen sértik meg az egészséges környezethez való jogot, ott igen gyakran valamilyen állami lépés vagy mulasztás áll a háttérben – hangzott el a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa működésének első másfél évéről szóló tegnapi beszámolón. Fülöp Sándor zöldombudsman szerint lassan be kellene látni, hogy Magyarországon nincs több feladható zöld terület.
Bizonyos tevékenységeket (mint az akadály nélküli belterületbe vonás) már nem lehet folytatni, bizonyos környezeti problémák (mint a zajszennyezés vagy az elektroszmog) túl nagyok ahhoz, hogy ne vegyünk róla tudomást, bizonyos felelősségeket (a vízkészlet, az erdők vagy az őshonos növények és állatok génállományának megőrzését) az állam nem háríthat el magától.
Újra kell gondolni a jogok rangsorát, az egészséges környezethez való alkotmányos alapjognak meg kell előznie a vállalkozás vagy a gépkocsihasználat szabadságához fűződő jogokat – foglalta össze az általuk érzékelt problémákat Fülöp Sándor.
Az ombudsman kifejtette, az elmúlt másfél évben állampolgárok és szervezetek több mint négyszáz érdemi problémával fordultak a biztos hivatalához. Ezek közül a településrendezés és a közlekedés ártalmai jelentenek olyan kiemelt ügytípust, amely az esetszámmal és a konfl iktusok súlyosságával is kiemelkedik a mezőnyből. Ezek az esetek a többnyire a fővárosi agglomerációhoz és néhány nagyvároshoz, illetve az autópálya- és repülőtér-fejlesztésekhez kötődnek. Gyakori a durva törvénysértés jellemzően az önkormányzatok és nemritkán az állami hatóságok részéről is.
Jellemzően a gazdasági válsághoz köthető fejlemény, hogy az állam a környezethez fűződő jogokat tendenciaszerűen hátrébb sorolja a beruházók, vállalkozók érdekeihez képest. Így ma már bizonyos környezetszennyező gazdasági tevékenységek elindításához nem kell környezetvédelmi engedély –csak bejelentés –, ami borítékolhatóan megnöveli a környezet terhelését.