Kaposvári Egyetem: fantomok és biodíszletek
Nyilatkozatháború, vádaskodások, belső információk kiszivárogtatása, csődről szóló hírek – egymást érik a botrányok a Kaposvári Egyetemen a kudarcba fulladt márciusi rektorválasztás óta.
Akkor – mint arról lapunkban korábban írtunk – az egyetem jelenlegi, június végéig hivatalban lévő rektora, Babinszky László egyedüliként pályázott a posztért. A 29 tagú szenátus tagjai közül tizennégyen támogatták, tizenöten viszont elutasították pályázatát. A sokakat meglepő döntésben szerepe volt annak: Repa Imre, az egyetem általános rektorhelyettese, a megyei kórház főigazgatója a pályázatról döntő szenátusi ülésen kritikával illette a rektort. Szerinte a hallgatók száma több mint negyven százalékkal – 5100-ról 2900-ra – esett vissza, az intézmény rossz anyagi helyzete miatt önállóságuk is veszélybe került. A szavazás titkos volt, így nyomban találgatás kezdődött arról, hogy kik „buktatták meg” a rektort.
Heves viták bontakoztak ki a pályáztatásról is. A Budapesti Corvinus Egyetemen oktató, a Kaposvári Egyetem társadalomtudományi tanszékét vezető Szávai Ferenc kijelentette: főként azért nem szállt harcba a rektori posztért, mert úgy tűnt, Babinszkyra szabták a pályázatot.
Mára még feszültebbé vált a helyzet az egyetemen. Kikerült például az intézményből a gazdasági főigazgató egy intézkedési terve, amiből kiderül: az egyes szervezeti egységek tervezett kiadásai és a bevétel között csaknem 400 milliós különbség mutatkozik. Mindezek alapján többen azt állították: az intézmény a csőd szélén áll.
– Nincs csődközeli helyzetben az intézmény, van jóváhagyott kincstári költségvetése, és stabil a gazdálkodása – jelentette ki Győrfi István gazdasági főigazgató. – Valóban létezik a kiszivárogtatott tervezet, de az épp arról szól, hogy miként lehet az egyetem pénzügyi stabilitását fenntartani az állami normatív finanszírozás csökkenése mellett. Az érintett szervezeti egységekkel már lezártuk a belső egyeztetéseket, és sikerült az egyetemi szinten nullszaldós költségvetést fenntartani. Az intézmény egyébként évente 6,7 milliárd forintból gazdálkodik, hatvan napon túli adósságunk nincs, viszont majd hárommilliárd forint pályázati pénz várható az idén.
– Nem csak a csődről szóló hírek megalapozatlanok, az sem igaz, hogy az egyetem hallgatóinak száma negyven százalékkal csökkent volna. Kétségtelen, hogy volt némi visszaesés, de messze nem ilyen arányban. Ez pedig a bolognai rendszer bevezetésével magyarázható, nem pedig az intézmény népszerűségének visszaesésével – jelentette ki Babinszky László, aki a botránysorozat kapcsán úgy fogalmazott: – Az elmúlt hetekben sorozatosan támadások érték az egyetemet, de a bírálók legtöbbször láthatatlanok maradtak. Olykor úgy éreztem, fantomokkal kell harcolni. Tisztességesebb lett volna, ha már a kezdetek kezdetén színre lépnek azok, akik úgy vélik, jobban tudnák irányítani az egyetemet. Ehhez nem kellett volna mást tenni, mint programot alkotni, s pályázni a rektori posztért.
Arra a felvetésünkre, hogy egyesek szerint azért nem volt márciusban vetélytársa, mert a pályázatot a „személyére szabták”, így reagált a rektor:
– Amikor a pályázatról tárgyalt a szenátus, én lemondtam a szavazati jogomról, a 29 tagú testület pedig egy tartózkodás mellett elfogadta a kiírást.
A rektor és a gazdasági főigazgató arról nem kívánt beszélni, hogy ki (és mi) állhat a botránysorozat mögött. Sokak szerint ebben szerepe lehet annak, hogy az egyetemen kialakult helyzet valójában Babinszky László és Repa Imre „csatájára” vezethető vissza. Rég megromlott közöttük a korábbi jó kapcsolat, amiben közrejátszott a tavalyi, úgynevezett diagnosztikai botrány. Mint arról akkoriban írtunk, az egyetem egészségügyi centrumában működő CT-készüléket – egy több szempontból is szabálytalannak talált szerződés alapján – hétvégenként bérbe adták egy külső cégnek, amely térítéses vizsgálatokat végzett a berendezéssel. A történtek miatt lemondott a centrum vezetője, az egyetemet pedig pénzbírsággal sújtották – a központot azóta Repa Imre vezeti. Egyik forrásunk megemlítette: e botrány mellett konfliktushoz vezetett az is, hogy az egészségügyi központ bevételeinek egy részét a centrum fejlesztése helyett a hallgatószám csökkenése miatt apadó bevételek pótlására fordítják. Mindennek sokak szerint kulcsszerepe volt abban, hogy Repa és Babinszky között megromlott a viszony, s végül a rektorhelyettes hathatósan támogatni kezdte az új rektori pályázaton most már indulni szándékozó Szávai Ferencet.
Minderre Repa Imre – aki már a viták kezdetén kijelentette, hogy nem kíván rektor lenni – így reagált:
– Nincs személyes vitám Babinszky Lászlóval, de az tény, hogy szakmai, stratégiai kérdésekben régóta nem értünk egyet. Emiatt az együttműködés olyannyira megszűnt közöttünk, hogy az utóbbi másfél évben lényegében biodíszlet voltam a rektorhelyettesi poszton. Többször is szóvá tettem már az egyetem vezetésével, működésével, jövőjével kapcsolatos aggályaimat, de szavaimat csak a márciusi szenátusi ülésen hallották meg. Noha az akkori vélemény miatt, demokráciában szokatlan módon, egyesek számon kérnek, árulónak, bomlasztónak neveznek, továbbra is fenntartom álláspontomat. Ha egy egyetemen jelentősen csökken a hallgatók száma, az intézmény költségvetésében csaknem négyszázmilliós hiányt kell eltüntetni egyik napról a másikra, s apadnak a bevételek, akkor nem jól mennek a dolgok.
Arra a kérdésünkre, hogy támogatja-e Szávai Ferencet a rektori poszt elnyerésében, Repa Imre így válaszolt:
– Ha Szávai professzor pályázik a rektori posztért, akkor nyilván lesz programja, én pedig majd annak alapján alakítom ki álláspontomat.
Időközben az egyetem szenátusa új pályázatot írt ki a rektori posztra, s ezt már minden érintett „nyíltnak, korrektnek” minősítette. Szávai Ferenc, aki a rektorválasztás első fordulójában nem vállalta a jelöltséget, most érdeklődésünkre azt közölte: pályázik a rektori posztra.
– Sokan, sokféle összeesküvés-elméletet szőnek arról, hogy mi és miért történt az elmúlt hetekben az egyetemen. Holott egyszerűen arról van szó, hogy sokak szerint nem jó irányba tart az egyetem, vezető- és szemléletváltás szükséges. Én is közéjük tartozom, ezért döntöttem úgy, hogy megpályázom a rektori posztot – mondta Szávai Ferenc, aki hozzátette: – A márciusi szenátusi ülésen hozott döntés nyomán az akkori jelöltnek meg kellett volna fontolnia, nem volna-e helyesebb a viták szítása helyett levonni a konzekvenciát, s egyetemi tanárhoz méltó módon, emelt fővel távozni posztjáról.
Babinszky László kérdésünkre azt közölte:még nem döntött arról, hogy újra benyújtja-e pályázatát. Pedig akadnak az egyetemen, akik erre buzdítják. Csütörtökön húsz professzor nyílt levelet tett közzé: ebben – amellett, hogy elítélik a botránysorozatot – felkérik Babinszky Lászlót az újbóli pályázatra. (A levelet Repa és Szávai nem, Babinszky viszont aláírta. A pályázati felkérés ügyében a jelenlegi rektor nem szavazott a professzorokkal.) A nyílt levél kapcsán Babinszky úgy fogalmazott:
– Az egyetem jó irányba tart, az elmúlt években indított fejlesztések, átszervezések beérnek, s új képzések indításával intézményünk talpon marad, megőrzi önállóságát a Pannon Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem szorításában. A felkérés és az elmúlt évek munkája, eredményei ellenére még gondolkodom azon, pályázok-e.
A Kaposvári Egyetem 2000-ben jött létre a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola és a Takarmánytermesztési Kutató Intézet összevonásával. Az egyetemen jelenleg állattudományi- gazdaságtudományi, pedagógiai és művészeti kar működik. Az intézményben egyebek mellett állattenyésztő és mezőgazdasági mérnököket, valamint közgazdászokat, idegenforgalmi szakmenedzsereket, színészeket, újságírókat képeznek.
