– Az éhes gyerekek kevésbé tudják meghatni Magyarországon az embereket, mint a kóbor kutyák – állítja Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke. Az alapítvány – a többi civil szervezethez hasonlóan – javában kampányol az egyszázalékos felajánlásokért, ám az elnök szerint szinte behozhatatlan hátrányban vannak például az állatmenhelyekkel szemben.

Nehéz támogatót találni

Az emberek elsősorban azoknak a szervezeteknek adnak, amelyek tevékenysége személyesen érinti őket. Vagyis, ha van vagy volt a családban rákbeteg, akkor nagy valószínűséggel egy ilyen alapítványnak ajánlják fel a pénzt, ha pedig állatot tartanak, akkor szívesen adakoznak állatmenhelyek javára. Nem véletlen, hogy tavaly a Gyermekrák Alapítvány (368 millió forint) és a Heim Pál Kórház Fejlesztéséért Alapítvány után (125 millió) a Rex Kutyaotthon kapta a legtöbb pénzt, 119 millió forintot. Ők egyébként évek óta a „top háromban” vannak.

– Sajátos helyzetben van a gyermekétkeztetés, hiszen a mi célcsoportunk nem fizet adót, így nincs egy százaléka sem, amit felajánlhatna – mondja Király Gábor. Szerinte még egy jelenség nehezíti a dolgukat: a rasszizmus. – Gyakran hallom, hogy miért adjanak nekünk pénzt, ők ugyan nem támogatnak hatgyerekes cigány aszszonyokat – meséli. Pedig éhező és rosszul táplált gyerekből van bőven: 380 ezer gyerek él szegénységben, 130 ezren alultápláltak és körülbelül 20 ezren éheznek.

A legszegényebbek ugyan ingyen ehetnek az óvodában és az általános iskolában, de a hétvégéken és a tanítási szünetekben nem mindig jutnak megfelelő mennyiségű és főleg minőségű ételhez. A Gyermekétkeztetési Alapítvány ezekre a napokra biztosít ennivalót. Évente 80 ezer gyereknek adnak enni, háromezernek naponta, a többieknek 4-5 alkalommal hetente. Tisztában vannak vele, hogy a munkájuk csak tűzoltás, a problémát legfeljebb enyhíteni tudják.

Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa hasonló tapasztalatokról számol be. – Magyar ügyekhez nagyon nehéz támogatókat találni, az emberek sokkal nyitottabbak a külföldi rászoruló gyerekek iránt – mondja. A szeretetszolgálat évekkel ezelőtt indított egy programot Tízezer gyerek ebédje elnevezéssel: magyar gyerekek étkeztetéséről akartak gondoskodni, de közel sem jelentkezett annyi támogató, mint a külföldi gyerekek jelképes örökbefogadását célzó „Fogadj örökbe!” programokra. – Száz ormánsági gyerek étkeztetésében tudunk segíteni, pedig ennél sokkal többen éheznek – állítja Révész Szilvia. Az ellenérvek mindig ugyanazok: a rászorulók maguk is tehetnek a helyzetükről, Magyarországon van szociális segély és így tovább.

Révész szerint ebben nagy szerepe van a médiának is: a haiti földrengés például nagy nyilvánosságot kapott itthon is, de amikor egymilliárd forint értékben osztottak szét élelmiszert a rászorulók között Magyarországon, egyik híradásba sem tudtak bekerülni. Haiti kapcsán egyébként olyan sok felajánlás érkezett, hogy az adakozó cégek egy részét megpróbálták rábeszélni: a természetbeni felajánlásokat adják inkább a hazai gyerekeknek.

– Próbáltuk elmagyarázni, hogy gazdaságtalan odaküldeni az adományaikat a szállítási költségek miatt, de voltak, akik határozottan közölték, hogy őket látták a tévében, nekik akarják adni, másoknak nem – meséli. Ami az egyszázalékos felajánlásokat illeti, a Baptista Szeretetszolgálat az ázsiai cunami után kapott kiemelkedően sokat, azóta évi 13-14 millió forint körül stagnál a számukra felajánlott összeg.

2009-ben a potenciális nyilatkozók 39 százaléka, azaz 1,8 millió magánszemély rendelkezett személyi jövedelemadója egy, illetve egy plusz egy százalékáról. A nyilatkozatok nyolc százaléka valamilyen hiba miatt érvénytelen lett.

(Összesen 4,6 millióan nyújtottak be személyijövedelemadó-bevallást.) Tapasztalatok szerint minél magasabb valakinek a bevallott jövedelme (és ezzel együtt természetesen az adója), annál valószínűbb, hogy rendelkezik az egy százalék felhasználásáról. Az évi másfél millió forint alatt keresők húsz százaléka tesz így, az ennél többet keresőknek már közel 37 százaléka. A

két legfelső bérkategóriában az adózók több mint fele, illetve közel kétharmada dönt az egy százalék felajánlásáról. A rendelkező nyilatkozatokat május 20-ig kell eljuttatni az APEH-hez.