A KDNP és a Fidesz a család intézményét szeretné erősíteni azzal, hogy visszavonná a nemrégiben a szocialisták és a szabad demokraták által elfogadott polgári törvénykönyvet (Ptk.), s helyette új kódexet alkotnának. Harrach Péter, a parlament kereszténydemokrata alelnöke tegnap lapunknak úgy nyilatkozott: valóban szeretnék megvédeni és megerősíteni a házasság és a család intézményét, de nem akarják a társadalomra erőltetni a kereszténydemokrata modellt. A tervezett módosításokat a politikus szerint a demográfiai mutatók indokolják, s az, hogy „a házasság intézménye nagy válságban van”.

A KDNP és a Fidesz a melegeket érintő, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló paragrafusok elhagyását indítványozta a Ptk. elfogadása előtti vita során, sőt a döntés után az Alkotmánybírósághoz fordultak. „Az azonos neműek párkapcsolatának házasság szintjére történő emelése, amelyet a törvényjavaslat gyakorlatilag a magáévá tesz, elfogadhatatlan és egyben alkotmányellenes” – írták. Felvetésünkre, hogy a Fidesz és a KDNP ezt a passzust a jövőben is határozottan elutasítaná-e, Harrach azt válaszolta: „értelmezésünk szerint a házasság defi níciója egy férfi és egy nő tartós kizárólagos kapcsolata”. A politikus hozzátette, hogy az egyneműek együttélését is nyilván szabályozni kell, de nem a házasság intézményével összefüggésben.

Arra, hogy az Orbán-kormány idején volt olyan elképzelés, amely szerint az egyházi esküvő legyen egyenrangú a polgári házassággal, Harrach Péter – aki akkor szociális és családügyi miniszter volt – azt válaszolta lapunknak: ez nem kormányjavaslat volt, hanem egy személy felvetése, amely amerikai és izraeli példán alapult. Most ez a kérdés nincs napirenden – tette hozzá.

A Ptk. parlamenti tárgyalásakor a kereszténydemokrata Salamon László – fideszes képviselőkkel közösen – számos módosító indítványt jegyzett. Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója az origo. hunak azt mondta: a vita során felvetett javaslataikat szeretnék viszontlátni az új kódexben. Ellenzéki politikusok akkor számos, a hagyományos család szerepét hangsúlyozó indítványt tettek. A családi kapcsolatok védelme helyett a házasság és a család védelmét látnák szívesen a Ptk.-ban, s a házastársak együttműködési kötelezettsége mellett a hűséget is törvénybe iktatnák. A jobboldal megtartaná azt a jelenlegi szabályt, amely szerint házasságot csak harmincnapos várakozási idő –és felkészítés – után lehet kötni. Érdekes javaslat a jegyesség bevezetése.

Az efféle házassági ígéret beteljesítését a korábbi javaslat szerint nem lehetne kikényszeríteni, és a frigy elmaradása esetére nem köthetnének ki feltételeket, de például az eljegyzési ajándékot már visszakövetelhetnék. Az a fél pedig, aki visszalépett – illetve a másik visszalépésére alapos okot szolgáltatott –, volt partnerének köteles lenne megtéríteni a megkötendő házassággal összefüggésben tett kiadásait.

Avarkeszi Dezső, az igazságügyi és rendészeti tárca államtitkára azt mondja: a parlamenti vita főként értékválasztásról szólt: az ellenzéki politikusok a legtöbbet a család és a házasság intézményének védelméről beszéltek. Kereszttűz alá vették a közjegyző előtti válás lehetőségét, de ebben a kormányoldal engedett: a házasság felbontását továbbra is csak bíróság mondhatja ki.

– Az új Ptk.-val az ellenzék legnagyobb baja az, hogy az MSZP-kormány nyújtotta be, alapvető szakmai kifogásokat ugyanis senki nem fogalmazott meg – szögezte le kérdésünkre Avarkeszi. Egyébként a Fidesz–KDNP meglehetősen sok módosító indítványt terjesztett be, ám a politikus szerint ezek zömében a részletszabályok finomítását szolgálták.

Avarkeszi hangsúlyozta: az új kódexszel kapcsolatban alkotmányossági aggályok nem vetődtek fel, ezt bizonyítja, hogy az államfő nem kezdeményezett előzetes normakontrollt, és az Alkotmánybíróság (AB) előtt később sem a Ptk.-t, hanem csak az azt hatályba léptető külön törvényt támadták meg. A kifogás pedig csupán annyi volt, hogy a törvény május 1-jei részleges hatálybaléptetése előtt nem adtak elég időt a jogalkalmazóknak a felkészülésre. Ez az államtitkár szerint vitatható álláspont, mert a körülbelül kétszáz paragrafus „megtanulására” csaknem fél év állt rendelkezésre.

Viszonylag egyszerű lenne a helyzet, ha a Ptk.-t hatályba léptető törvényt az AB még május 1-je, vagyis annak hatálybalépése előtt megsemmisíti. A testület azonban arra aligha lehet tekintettel, hogy a választáson győztes pártoknak nem tetszik a kódex, és úgyis visszavonják. Az alkotmánybírák kizárólag azt vizsgálják, fenyegeti-e a jogbiztonságot, hogy az új jogszabályok alkalmazására viszonylag rövid idő alatt kellett felkészülni. Ha helyt adnak a beadványnak, és még e hónapban kihirdetik a határozatot, marad a régi Ptk. Az AB erről a jövő héten is tárgyal.

Meglehetősen nagy zűrzavart okozhatna, ha a kódex életbe lépne. Ekkor ugyanis annak hatályon kívül helyezéséről már csak a várhatóan május közepén alakuló új parlament szavazhatna. Ebben az esetben mindenképpen lenne egy hosszabb-rövidebb ideig tartó interregnum, mert ezt a lépést is elő kell készíteni. Ennek oka, hogy nem keletkezhet lyuk a jogrendszerben – állítja Kolláth György alkotmányjogász. Az kevés, ha kimondják, hogy megint a régi Ptk. „él”, mert szabályozni kellene például azt, hogy mi történjék az átmeneti időszakban megkezdett eljárásokkal.

Elképzelhető például, hogy egy mozgássérült május 3-án keresetet nyújt be sérelemdíj megállapítása érdekében, mert nem tudott megközelíteni egy közintézményt. A sérelemdíj csak az új Ptk.-ban létezik, ám mire a bíróság döntene, az már talán nem is lesz hatályban. Hasonló a helyzet, ha valaki egy hozzátartozója tanulmányainak támogatására alapítványt hoz létre, amit a jövő hónaptól megtehet. Most ilyet csak közérdekű célra lehet alapítani, és igencsak kérdéses, hogy a Ptk. visszavonása után mi lenne a sorsa egy kifejezetten magánérdeket szolgáló alapítványnak. Így könnyen lehet, hogy ez a jogalkotási zűrzavar személyes érdekeket sértene, sőt akár pénzben kifejezhető kárt is okozhatna, ám a normaalkotás során elkövetett hibák miatt senki nem követelhetne kártérítést.