Budaörsi uszodaügy: a Fidesz tovább keresné a felelősöket
Panasszal élt a rendőrség nyomozást megszüntető határozata ellen Nagy Tamás, a budaörsi Fidesz–KDNP-frakció vezetője, így a városi uszoda építése körül feltételezett, a településnek állítólag milliárdos kárt okozó szabálytalanságok miatt tett feljelentés sorsáról az ügyészségnek kell döntenie. „Amennyiben a panaszt elutasítanák, a pótmagánvád lehetőségével kívánok élni”, jelentette ki a Népszabadság kérdésére Nagy Tamás. A Wittinghoff Tamás (az SZDSZ-ből korábban kilépett) polgármester szerint kizárólag kampánycélokat szolgáló história lezárására – amely csak arra jó, hogy „tudatos hazugsággal kabátlopási ügybe keverjenek” – tehát még jó ideig várni kell.
Az uszodaépítés kapcsán a budaörsi önkormányzat képviselő-testületének jobboldali többsége azt vélelmezi, hogy a polgármesteri hivatal több mint egymilliárd forint közpénzt fizetett ki törvénytelenül a csődbe ment generálkivitelezőnek. A rendőrség hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt el is rendelte a nyomozást, amit azonban a múlt héten bűncselekmény hiányában zártak le. Nagy Tamás ellenben változatlanul tudni akarja: ki a felelőse a beruházás előkészítése és technikai lebonyolítása körül vélelmezett, a költségek jelentős növekedéséhez és a kivitelezési munkák elhúzódásához vezető jogsértéseknek, s mekkora kár érte a helyhatóságot.
Wittinghoff mindezt politikai célokat szolgáló vádaskodásnak minősíti. A botrányt ugyanis a választási kampány kezdetére időzítették, amikor Nagy Tamás és a térség azóta megválasztott fi deszes képviselőjelöltje, Csenger Zalán Zsolt – jogellenesen a polgármesteri hivatalba – közös sajtótájékoztatót hívott össze. Ott a Fidesz választási plakátja előtt jelentették be, hogy törvénysértő kifizetésekkel vádolják a hivatalt. Csenger Zalán emiatt lemondásra szólította fel a polgármestert, aki rágalmazás miatt pert indított.
Az előzmény: az önkormányzat – az előző ciklusban meghozott döntés alapján – az uszodaépítésre 2007 márciusában nyílt közbeszerzési pályázatot hirdetett, amit 3,2 milliárdos ajánlatával a Baucont Zrt.
nyert el. Bő egy évvel később, 2008 májusában a képviselőtestület egyhangú szavazással határozott arról, hogy létesítsenek strandot is, és emiatt az ár 3,5 milliárdra nőtt. Alig egy hónap múlva azonban – a gazdasági válság hatására – a Baucon mögül kihátrált a cégnek hitelező bank, emiatt a generálkivitelező az alvállalkozókat sem tudta időben kifizetni.
A testület – Nagy Tamás előterjesztésére – 2008 júliusában úgy döntött, hogy segít megoldást találni a finanszírozási gondok enyhítésére, és ekkor egy faktorcéget vontak be. Ez viszont kizárólag akkor utalt a Baucontnak, ha az önkormányzat tételesen igazolta, hogy a kivitelező a munkálatok egy-egy újabb szakaszát elvégezte. A képviselők 2009. februárig mintegy 2,5 milliárd forint kifizetését hagyták jóvá, ami a teljes beruházás költségeinek hetven százalékát jelenti, miközben független szakértők szerint a létesítmény készültségi foka meghaladta a kilencven százalékot.
Tavaly márciusra nyilvánvalóvá vált, hogy a Baucont képtelen teljesíteni a vállalását, ezért az önkormányzat felbontotta a szerződést. Bár a hátralevő munkát az alvállalkozókkal lett volna célszerű befejeztetni, a közbeszerzési törvény erre nem ad lehetőséget, ezért újabb tendert kellett hirdetni. Ezt a polgármester sürgette is, ám a képviselő-testület nem siettette a dolgot, mert Nagy szerint úgy látták: az addig elvégzett munkák pontos műszaki tartalmának meghatározása nélkül kockázatos továbblépni.
Döntés tehát nem született, a polgármester és a jegyző viszont lépett: a kivitelező tevékenységével kapcsolatban csalás és sikkasztás gyanúja miatt tavaly júliusban feljelentést tettek, mert szerették volna – magyarázta kérdésünkre Wittinghoff –, ha kiderül, pontosan miért is nem fizették ki az alvállalkozókat. A nyomozás elrendelését azonban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, majd a Pest Megyei Főügyészség is megtagadta, és visszaélésre utaló jeleket a polgármester kezdeményezésére vizsgálódó Állami Számvevőszék sem talált.
Közben megkezdődött a Bau cont felszámolási eljárása, és ezzel egy újabb ügy keletkezett: a cég által elvégzett, de ki nem fizetett munkák ellenértékét peres úton követeli az önkormányzattól. A 2009 szeptemberében benyújtott kereset szerint ez nyolcszázmillió forint. De az újabb közbeszerzési eljárás nyertese is legalább ennyit szeretne kapni, hogy befejezze az uszoda építését. A számla végösszege így – ha a helyhatóság a perben veszít –jóval meghaladhatja a négymilliárd forintot, az átadási határidő majdnem kétéves csúszásáról nem beszélve.
A beruházás tehát a tervezettnél mindenképpen többe kerül, bár azt, hogy mennyivel, egyelőre nemigen tudni, kérdéses ugyanis, mekkorának ítéli majd a bíróság a Baucont által elvégzett munkák ellenértékét. Törvénysértés azonban a polgármester szerint bizonyosan nem történt, hiszen minden kifizetést a képviselő-testület hagyott jóvá. Wittinghoff állítja: túlszámlázásról azért sem érdemes beszélni, mert a polgármesteri hivatal egyelőre jóval kevesebbet utalt át a becsődölt generálkivitelezőnek, mint amennyit az uszoda készültségi foka alapján indokolt lett volna.
A polgármester úgy látja, inkább a jobboldali többség által támogatott azon rapid testületi döntés vitatható, amellyel elfogadtak egy, a létesítmény befejezésére tett irreálisan magas árajánlatot. Ezt szerinte újra kellett volna tárgyalni, ám a javaslatát elvetették. Nagy Tamás viszont kijelentette, hogy erre a közbeszerzési határidők miatt már nem volt lehetőség, mert ha nem döntenek, és az eljárást érvénytelennek minősítik, az önkormányzat jelentős összegű bírsággal számolhatott volna. A képviselő ugyanakkor felvetette: amennyiben a polgármesternek valóban súlyos aggályai voltak, miért nem függesztette fel a határozat végrehajtását, amire joga van.
Kölcsönös vádaskodásokban tehát nincs hiány, perekből is akad bőven. De legalább az uszoda júniusban megnyílhat.