Az MSZP által a következő négy év feladataként meghirdetett „demokratikus kontrollnak” leginkább akkor van értelme, ha a Fidesz nem tudja megszerezni a parlamenti kétharmadot: erre azonban elsősorban matematikai esély van, ráadásul – ahogyan Lendvai Ildikó pártelnök korábban is hangsúlyozta – ez már nem csak az MSZP-n múlik. Azzal azonban, hogy a bukó kormánypárt eléri a húszszázalékos támogatottságot, illetve a Jobbikot a harmadik helyre szorította – bár utóbb többen is bevallják: valós félelem volt, hogy ők lesznek a harmadikak –, az MSZP tulajdonképpen elérte azt, amit saját maga elé tűzött célul. Sokan már az április 25. utáni pártépítésre és pozíciófogásra készülnek. Több forrásunk szerint házon belül az egyik legforróbb kérdés az: melyik MSZP-s politikus kaphatja meg az Országygyűlés egyik alelnöki posztját.

Új jelölt, új program = új pártelnök?

Értesüléseink szerint abban már egyfajta egyezség született, hogy a második forduló után Lendvai Ildikó lemond posztjáról. A pártelnök már megválasztása idején közölte, hogy csak a következő tisztújításig vállalja a feladatot; a választások után pedig ez elkerülhetetlen. Egységes a pártvezetés abban is, hogy Lendvai Mesterházy Attila kormányfőjelöltet ajánlja majd a párt élére. Mesterházy megőrizné a frakcióvezetői posztot is.

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy Mesterházy épp azért, mert újfajta politikai stílust, újfajta párton belüli politizálást kíván megvalósítani, nem fogja engedni, hogy „fejek felett átnyúló kiegyezés” eredményeként kapjon pártelnöki megbízatást. Vállalja a feladatot, de csak ha a kongresszus is úgy dönt. Utóbbinak különösebb akadálya nem lehet, személye mögött határozott egység mutatkozik. A pártalapszabály lehetővé teszi (ahogyan történt ez Gyurcsány Ferenc lemondása után is), hogy az elnök lemondása esetén ne legyen teljes, alulról felmenő tisztújítás, hanem csak a legfelsőbb vezető helyére válasszanak új embert.

Úgy tudjuk, hogy a pártvezetés legbefolyásosabb tagjai abban is azonos állásponton vannak, hogy a párt egységének megőrzése érdekében a legjobb forgatókönyv, ha a választások második fordulója után „csak” pártelnököt választanak, az önkormányzati választások után pedig megtartják a szükséges, teljes tisztújítást. Döntően azért, hogy kidolgozzák az új politizálási és működési módot és az új alapszabály szerint válasszanak már helyi és országos vezetést. Ha erre ugyanis most kerülne sor, akkor semmi nem változna. Az alsóbb szinteken most természetes elégedetlenség hallatszik. Nem is elsősorban a jelenlegi vezetés leváltását szorgalmazzák többen, inkább a párt mielőbbi megújulását, felfrissítését látják szükségesnek. Ennek szólt egyébként az a szimbolikus lépés, hogy az első forduló utáni Mesterházy-nyilatkozat alatt nem a párt „nagy öregjei” álltak a kormányfőjelölt mögött, hanem a kampányt segítő fiatalok.

Erőviszony-arányosítás

A megújulást a különböző megyei szervezetekben is egyre többen szorgalmazzák. Ez elsősorban azokban a régiókban erősödik, amelyek korábban az MSZP „erősmegyéinek” számítottak, most pedig nem egy helyen még a Jobbik is megelőzte a szocialistákat. Az bizonyosan okoz majd némi feszültséget a későbbi tisztújítás során, hogy épp azokban a megyékben szerepelt rosszul a párt (például: Borsod, Pest, Szabolcs), amelyek egyébként a kongresszusi küldöttszámok miatt „izommegyéknek” számítanak. Az már bizonyos, hogy a megújulás a pártstruktúra átalakítását is magával hozza, a megfelelő alapszabály-módosítás, arányosítás elkerülhetetlennek látszik.

A BKV-botrányok és egyéb nézeteltérések miatt a budapesti vezetés lemondását is újra szeretnék elérni néhányan. Úgy tudjuk, hogy a fővárosi elnök, Burány Sándor szűk körben már az első forduló előtt közölte: rossz eredmény esetén azonnal lemond. Az eredmények azonban jobbak lettek a vártnál, továbbra is a fővárosban a legtámogatottabb a párt. A fővárosi elnökség úgy látja: az önkormányzati választásokig nincs értelme megbolygatni az egységet, utána jöjjön, aminek jönnie kell.

Minden forrás csökken

Lapunk bennfentes forrásai azt állítják: a következő időszakban Gyurcsány Ferenc – bár arról beszélt, hogy sokkal aktívabb szerepet szán magának májustól – inkább a háttérben maradhat; nem kizárva, hogy például az önkormányzati választások után tartandó teljes tisztújítás során valamely pozícióért (akár pártelnökiért) elindul. Az jól látszik, hogy az újonnan felépíteni kívánt baloldal, ha nem is minden hidat felégetve, de szakítani kíván a „gyurcsányi hibákkal”. Erre is vonatkozhatott Mesterházy azon hangsúlyos kijelentése az első forduló éjszakáján, amely szerint külön értékelni kell az elmúlt húsz, az elmúlt nyolc és az elmúlt négy évet is. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor továbbra is megkerülhetetlen szereplője lesz az MSZP-nek; teljesen háttérbe szorítani nem akarja, és tegyük hozzá, nem is tudná senki.

Gyurcsány ötéves mandátumát tölti a párt finanszírozásában jelentős szerepet játszó Táncsics Alapítvány élén; a kuratóriumban pedig olyan befolyásos politikusok ülnek, mint Mesterházy Attila, Ujhelyi István alelnök, Simon Gábor, a választmány elnöke vagy épp a Societas (várhatóan hamarosan egyébként leköszönő) első embere, Varga László. Az elnöknek nincs teljhatalma, minden döntést a kuratóriumnak kell meghoznia. A választási vereséggel az MSZP azonban komoly állami támogatástól is elesik. Idén még a befejeződő ciklus mandátumarányában kapott pénzből gazdálkodhatnak, jövőre viszont komolyabb spórolásra kell fognia magát a pártnak. Az elmúlt négy évben kapottmajd egymilliárd forintos támogatás a felére esik, a Táncsics pedig ötszázmillió helyett kétszázötvenmillió forintot kap a költségvetésből. Mivel minden forrás csökken, így minden bevétel is felértékelődik majd.

Ami az új baloldalt illeti, a Népszabadság forrásai biztosra veszik, hogy akár még az önkormányzati választások előtt újra fogják gondolni és gondoltatni az MSZP „brandjét”, a név és logó esetleges lecserélését. Nem kizárt ugyanis, hogy új névvel (például: Új Baloldal) és új logóval vág neki az MSZP a következő négy évnek – erről várhatóan pártszavazást írnak ki, s nem egy szűk csoport dönt majd róla.

Hét nap, hét sajtótájékoztató a demokráciáért, a teljhatalom ellen – ez az MSZP kommunikációs stratégiája a második fordulóig hátralévő utolsó héten. Az „állva maradt” ötvenhét körzetben az eddigi kampánytechnikával kampányolnak, szórólapokon hívják fel a figyelmet a második forduló valódi tétjére. Több mint ötven egyéni választókerületben új, második fordulós óriásplakáttal szólítják aktivitásra első fordulós támogatóikat és „mindazokat, akik meg akarják akadályozni Orbán Viktor korlátlan teljhatalmát”. Sok helyütt külön levelet küldenek az első választóknak és a nyugdíjaskorúaknak is; van, ahol neves támogató szólít a jelöltek támogatására. Az utolsó hét napban minden „szabad demokratát, magyar demokratát, szociáldemokratát” arra buzdítanak, hogy vegyenek részt, támogassák az MSZP jelöltjeit a kétharmad megakadályozásáért.

Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a választás éjszakáján, fiatalok körében