Április 16-a, a holokauszt magyarországi emléknapja: 1944-ben ekkor kezdődött Kárpátalján a gettósítás. Az évforduló az idén péntekre esett, a zsidó vallás előírásaira tekintettel több rendezvényt vasárnapra halasztottak. A Terror Háza előtt tartott megemlékezésen – amit mások mellett az oktatási tárca, a fideszes Polgári Magyarországért Alapítvány és a terézvárosi önkormányzat szervezett – Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója és Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke mondtak beszédet.

„A totális diktatúrák tapasztalatát nem törölhetjük ki közös múltunkból, közösen kell emlékeznünk a tragédiákra, hogy ezzel megerősítsük immunrendszerünket” – mondta Schmidt Mária. „A közös emlékezés során megtanultuk, hogy a felelősök, a bűnösök után azokat a neveket is fel kell idéznünk, akik »emberek maradtak az embertelenségben, akiknek példáját a felnövekvő nemzedékek elé tárhatjuk«.”

A szabadtéri koncerttel egybekötött eseményen néhány százan vettek részt. Az előzetes programtól eltérően Balog Zoltán (Fidesz), a parlament emberi jogi bizottságának elnöke megemlékezett a lengyelországi légi katasztrófa áldozatairól. Ezt követően felolvasták Bajnai Gordon levelét, amelyben a kormányfő úgy fogalmaz: „Magyarország utcáin többé nem masírozhatnak fasiszta, félkatonai szervezetek. A holokauszt többé nem ismétlődhet meg, nem engedhetjük, hogy új erőre kapjon a gyűlölet.”

– A mai nap elsősorban arra kötelez minket, hogy emlékezzünk az áldozatokra. Ennek az emléknapnak ők a főszereplői. Azok a százés százezrek, akik sokszor maguk is, részben a propagandától megtévesztve, úgy indultak a halálba mint kötelező munkaszolgálatra. És azok is, akik pontosan tudták, hová visznek a vonatok, akik közül nem kevesen már a bevagonírozás előtt önkezükkel vetettek véget életüknek – mondta beszédében Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke. – Emlékezünk ártatlan és kiváló emberek tömegeire, szakemberekre, művészekre, alkotókra. Magyar honfi társainkra, akiket kizárólag származásuk alapján az ország akkori vezetése szolgáltatott ki a megsemmisítésnek – tette hozzá a bíboros. – Az emléknapnak ugyanakkor szerepe van a jelen alakításában is – állapította meg Erdő Péter.

– Szétszórt, logikátlan, kapkodásra hajlamos korunkban igaz és becsületes erőfeszítésre van szükségünk, a múlt valóságának őszinte megismerésére és arra, hogy tanulni tudjunk a történelemből. Az elmúlt korok csodáit és szörnyűségeit, bűneit és szabadulásait el kell beszélnünk az új nemzedékeknek. Ez a beszéd nem lehet pillanatnyi érdekek függvénye, csak akkor mutathat egy egészségesebb, jobb jövő felé, ha a tiszta és teljes igazságot adja tovább.

A bíboros – a boldoggá avatott vértanút, Salkaházi Sárát a hősiesség örök példaképeként említve –külön megemlékezett Slachta Margitról, a Szociális Testvérek Társasága alapítójáról, aki megpróbált mindentmegtenni a szegényekért, a nyomorúságban élőkért, később pedig a náci befolyás ellen és az üldözöttek mentéséért. Erdő Péter kijelentette: „semmilyen politikai számítás nem igazolhatja az Isten képére teremtett ember méltóságának meggyalázását vagy lebecsülését, az emberi élet puszta gazdasági vagy politikai tényezőként való kezelését, az emberek közötti testvériség, a természetes jóérzés, segítőkészség és együttműködés rombolását, a szeretet kultúrája helyett a gyűlölet, a feszültség, a zűrzavar terjesztését”.

A megemlékezés este fél hétkor az Élet menetével folytatódott. A 2004 óta minden évben megtartott fáklyás felvonulást az Élet Menete Alapítvány, a Mazsihisz, a Miniszterelnöki Hivatal, a főpolgármesteri hivatal, zsidó és nem zsidó civil szervezetek közösen rendezik. A zsidó áldozatokon kívül romákra, másságuk miatt üldözöttekre, ellenállókra és mindazokra emlékeznek, akik bátran szembeszálltak a nácikkal és a nyilasokkal. Az Élet menete – amelyen többek között ott volt Lendvai Ildikó MSZP-elnök, Mesterházy Attila frakcióvezető, valamint Semjén Zsolt KDNP-elnök – az idén a XIII. kerületi Újpesti rakparttól, a Szent István park sarkától indult, ahol a szocialista Horváth Csaba és a fideszes Rogán Antal mondott beszédet. A sok ezer résztvevő a Duna-parton vonult a vizafogói mártíremlékműig, ahol többek között Sivarama Szvámi, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének vezetője és Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze is felszólalt. A felvonulás zárásaként a közel 600 ezer magyar áldozat emlékére hat óriás léggömböt eresztettek az égbe.

A közel 600 ezer magyar áldozatra emlékeztek