A Fidesz fél házzal is beéri

Az egyéni és a listás mandátumok számának megfelezésével csökkentené a parlament létszámát a Fidesz, de a választási rendszer lényegéhez nem nyúlna – mondta tegnap a párt alelnöke. Vagyis: 2014-ben minden második egyéni képviselő búcsút mondhat a T. Háznak. A 26-27 ezer önkormányzati képviselő számát is csökkentenék, és lehet, hogy már az őszi választásokon sem kerülnek be ennyien a helyi testületekbe.

Úgy felezné meg a parlamenti képviselők számát a Fidesz, hogy megőrizné a jelenlegi szabályozás fontosabb elemeit is –mondta a párt elképzeléseiről Pokorni Zoltán alelnök a TV 2 reggeli műsorában. Vagyis: maradnának az egyéni választókerületek, a megyei listák és az országos kompenzációs lista is, ám az elnyerhető mandátumok számát arányosan úgy csökkentenék, hogy csak kétszáz körüli képviselő kerüljön az Országygyűlésbe. Ez technikailag igen egyszerű és méltányos megoldás lenne, hiszen nem borítja fel a mostani rendszert. A nagy pártoknak a kizárólag egyéni választókerületi, a kicsiknek a listás szavazás kedvezne.

Nagyjábólugyanezzel amódszerrel csökkentenék a mintegy 27 ezer önkormányzati képviselő számát is. A községekben kislistákra, a nagyobb településeken egyéni képviselőjelöltekre, a fővárosban és a megyékben a közgyűlési listára lehetne szavazni, de a testületekbe feleannyi ember kerülne. Pokorni hangsúlyozta: polgármesterként egy 27 fős kerületi képviselő-testület élén áll, de bizonyos benne, hogy 13-an éppúgy el tudnák látni a feladataikat.

Arra a kérdésre, hogy a képviselői létszám csökkentésében kialakult széles körű konszenzus dacára miért nem sikerül ebben az ügyben évek óta előbbre lépni, Pokorni közölte: az elképzelést mindenki támogatta, majd talált valamilyen kibúvót. Ez is mutatja, hogy kevés a csak szavakban megnyilvánuló egység, mert a döntéshez parlamenti egységre – s ezzel nyilván a Fidesz várható kétharmados többségére utalt – is szükség van.

Ha Pokorni a párt hivatalos álláspontját képviseli, csak anynyi történik, hogy a választás a jelenlegivel egyező elvek szerint folyik, csak kevesebben jutnak be a parlamentbe.Az ugyanis nem változna, hogy a helyek 45 százalékát egyéni jelöltként, 40 százalékát területi listákról, 15 százalékát pedig az országos listáról lehetne elnyerni. Így lehetne kilencven körzet, 75-80 területi listás és harminc körüli kompenzációs mandátum.

Felvetődik azonban, hogy egyes területi listákról túl kevés képviselői helyet lehetne kiosztani. Nógrádban a helyek felezése miatt csak két mandátum maradna, ami szinte értelmetlenné teszi ilyen listák fenntartását. Ezért célszerűbb olyan országos listát bevezetni, amelyre közvetlenül szavazhatunk. Emellett lehetne a kompenzációs lista is, és ezzel a jelenlegi rendszer, így az 1999-ben kialakult status quo, lényegében megőrizhető.

Legfeljebb az a kérdés, hogy a Fidesz várhatóan 170 körüli egyéni képviselőjének – akik közül 2014-ben minden második biztosan kiesne a parlamentből – hogyan lehet mindezt lenyomni a torkán. A Fidesznek egyébként a mostani lehengerlő győzelem után inkább az lenne az érdeke, hogy az egyéni mandátumok számát növelje, mert ezzel szinte teljesen kiszoríthatná politikai riválisait. Igaz, ez kockázatos lépés, mert a következő alkalommal fordulhat a kocka, talán ezért is ragaszkodnak a jelenlegi rendszerhez. Másfelől úgy is gondolkodhatnak, azért sem érdemes változtatni, mert az egyéni körzetek nagyobb dominanciája mellett még könnyebb kétharmadhoz jutni, és nem érdemes kockáztatni, hogy legközelebb más viszi el az egyéni mandátumok zömét.

Az önkormányzati képviselők esetében valamelyest bonyolultabb a helyzet, hiszen a számukat nem lehet megfelezni. A százfősnél kisebb településeken ugyanis mindössze hárman, de hatszáz lakos alatt is csak öten vannak. E két csoportba több mint ezer község tartozik, és háromnál kevesebben sehol nem lehetnek, mert akkor az már nem képviselő-testület. A városokban viszont már lehet miből lefaragni: egy tízezres településen ugyanis 13, egy százezres nagyvárosban pedig harminc körüli helyi képviselő dolgozik. A fővárosi és a megyei közgyűlések létszáma sem kicsi, Pest megyében például nyolcvanan, a fővárosban 66-an vannak. Így a 27 ezres helyi képviselői létszámot 13-14 ezerrel bizonyára nem lehet csökkenteni, de a harmadolás reális cél lehet. Forrásaink szerint könnyen lehet, hogy már az őszi önkormányzati választásokat is az új szabályok szerint írják ki.

Az MSZP korábban főként azért nem támogatta a Fidesz kisebb parlamentre vonatkozó javaslatát, mert a választási rendszer jelentős mértékű „aránytalansági hajlamának” csökkentésére az nem kínált megoldást. A szocialisták emiatt inkább a listás választás általánossá tételét kezdeményezték, amely az elnyert szavazatokkal teljesen arányosan biztosítja a mandátumok kiosztását – nyilatkozta kérdésünkre Wiener György, a párt szakpolitikusa. Tény ugyanakkor – fogalmazott –, hogy a most ismertetett fideszes módszer legalább a jelenleginél nem torzít majd nagyobb mértékben, bár ehhez a konkrét elképzelés alapján elvégzett modellszámításokra lenne szükség. Az ilyen változtatás további hátránya, hogy túl nagy egyéni választókerületek alakulnak ki, s ezáltal a képviselők és a választópolgárok közvetlenebb kapcsolatából származó vélt vagy valós előnyök elvesznek.

 

Ha a Fidesz elképzelése megvalósul, még kevesebben ülnének a parlamentben
Ha a Fidesz elképzelése megvalósul, még kevesebben ülnének a parlamentben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.