Ha az emberek, annak tudatában, hogy a Fidesz milyen irányt, jövőt gondol el Magyarországnak, nagy felhatalmazást adnak a Fidesznek, akkor „kutya kötelessége élnie” ezzel az ország válságból való kilábalása érdekében – reagált egy sajtótájékoztatón arra, hogy a szocialisták emlékeztettek: 1994–1998 között az MSZP–SZDSZ-kormánynak kétharmada volt, mégis „önmérsékletet tanúsítottak”.

Mesterházy Attila, az MSZP listavezetője tegnap a Duna Tévében felidézte: az 1994–1998 közötti Horn-kormány időszakában a koalícióban kormányzó MSZP-nek és SZDSZ-nek együtt 72 százalékos többsége volt az akkori Országgyűlésben. Horn Gyula mégis azt mondta: négyötödös többséggel hajlandó csak alkotmányt módosítani, mert az ellenzéknek beleszólást kell biztosítani abba, milyen legyen a közjogi berendezkedés.

Úgy tudjuk, a Fidesznek feltett szándéka, hogy a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámának csökkentését akkor is mielőbb „átviszi” a parlamenten a választások után, ha az ellenzéki pártokkal nem tudna erről megegyezni. – Ha meglesz a kétharmad, akkor a fideszes és a kereszténydemokrata képviselők megszavazzák a szükséges alkotmánymódosításokat, törvénymódosításokat egyedül is. Ezek ugyanis szimbolikus lépések – mondta lapunknak az egyik Fidesz-politikus.

A választások után leghamarabb május 17-én ülhet össze a parlament a fideszes forgatókönyvek szerint. Az 1998–2002 közötti Fidesz-kormányzás idején a T. Ház (az akkori ellenzék tiltakozása ellenére) háromhetente ülésezett, most viszont úgy tűnik, e téren változás lesz. Szijjártó Péter kérdésünkre, hogy a Fidesz megtartja-e a hetes ülésezési rendet, tegnap azt mondta: „abban elkötelezettek vagyunk, hogy a képviselőknek minden héten meg kell kapniuk a lehetőséget arra, hogy ellenőrizzék a kormány tevékenységét”.

A T. Ház a fideszes elképzelések szerint nyáron is ülésezne. Ennek kapcsán Szijjártó Péter azt mondta: ha az ország helyzete nagyon rossz lesz a választások után, „minden percet ki kell használni a feljavítására”. (Cs. I.)