Angyalföldön a 'külső' szavazók befolyásolhatták a vasárnapi eredményt
Kétszer is tévedett Szanyi Tibor szocialista képviselőjelölt vasárnap. Először amikor azt hitte, hogy a külsős voksolási helyszínként kijelölt Kassák Lajos Gimnázium közelében folyamatosan szervezkedő jobbikosnak köszönhetően diadalmaskodik a szélsőjobb. Később akkor, amikor a helyiek szavazatait gyűjtő – este hétkor záró –átlagos szavazókörökből érkező eredmények ismeretében arra jutott, hogy minimális előnnyel ugyan, de megnyerte az első fordulót. Reggelre kiderült ugyanis, hogy riválisa, a Fidesz színeiben induló Szalay Péter 429 szavazattal megelőzte. (A kerületben összesen 1421 külső szavazatot adtak le.)
– A helyi közvélemény-kutatások tavaly november óta konzekvensen azt mutatták, hogy nekem jut a legtöbb egyéni szavazat, de a listás voksok miatt hátrébb szorulok, így igazi esélyem a második fordulóban lehet a győzelemre. A helyi voksok a papírformát hozták, csakhogy az átszavazók felülírták az akaratukat – magyarázza Szanyi Tibor, aki 1998 óta képviseli, Tóth József polgármesterrel karöltve, Angyalföld lakosait a parlamentben. A hagyományosan szocialista érzelmű kerület az MSZP bevehetetlen bástyájának tűnt. Minden eddigi voksolás – legyen szó országgyűlési, önkormányzati, uniós jelöltekről, népszavazásról – a baloldal jelöltjeinek a győzelmét hozta.
– Az átszavazás intézménye már 2006-ban is létezett, de az igazolással máshol szavazók akkor kevesebben voltak, és eloszlottak a kerületben. Most viszont egyetlen helyre – pechemre az én választókerületembe –koncentrálódtak. Ráadásul, ez meggyőződésem, szervezettek voltak. Erre utal, hogy a többnyire idős, illetve középkorú helyi szavazók helyett fiatalok, javarészt egyetemisták álltak sorban órákat a gimnáziumban.
– Nagyon elszántak voltak – állítja Szanyi Tibor, akit meghökkentett a várandóságuk vége felé járó fiatalasszonyok és apró csecsemőjükkel lankadatlanul kitartó anyukák látványa, miközben a helyiek közül jó néhányan visszariadtak a tömeg láttán.
Szanyi a második fordulóban számít a helyiek önérzetére: „remélem, nem engedik, hogy kívülről diktáljanak nekünk”.
Az első fordulóban diadalmaskodó dr. Szalay Péter sebészfőorvos eredetileg nem is indult volna a választásokon. A Fidesz decemberben jóváhagyott jelöltlistáján ugyanis még Kosztolányi Dénes szerepelt, ám – családi okokra hivatkozva – februárban visszalépett. (A nem hivatalos verzió szerint az előző választások után hasznosnak bizonyult képviselő – többek között ő vezényelte le az angyalföldi választókerület vezetőcseréjét a 2006-os vereség után – az idő múltával egyre kínosabbá vált a pártvezetés számára. Ittas vezetése, a pitonok iránti szenvedélye miatt elhíresült jelöltnek végül a kampányeseményekről való sorozatos hiányzása miatt kellett távoznia.) A helyébe lépő Szalay Péter évtizedek óta él és dolgozik Angyalföldön. Három cikluson át önkormányzati képviselő volt. Kampánybeszédeiben a kerületi egészségügyi ellátás megújítását, a közbiztonság erősítését jelölte meg feladataként. Kérdeztük volna őt is a vasárnapi eseményekről, visszahívást ígért, de lapzártánkig ezt nem tette meg.
– A választás eredményének átszavazással való befolyásolása nem lehetetlen, de rendkívül jó szervezést és némi jövőbe látást feltételez – véli Lövétei István alkotmányjogász. – A lakóhelytől távol történő szavazáshoz ugyanis előzetesen igazolást kell kérni a jegyzőtől, ami kizárja a szavazás napján történő „erőátcsoportosítást”. Másrészt alaposan fel kell mérni a célzott körzet viszonyait: tudnak-e anynyi embert küldeni, amennyi elegendő a fordításhoz? S közben azokról a körzetekről sem szabad elfeledkezni, amelyekből kivonják a szavazókat, hiszen ott is nyerni kellene. Ráadásul némi szerencse is szükségeltetik a dologhoz, hiszen az igazolással szavazók számára kijelölt helyszínt sorsolás útján döntik el.
A körzetesítés miatt kialakult sorban állás egyébként ügyesebb szervezéssel, az igények pontosabb felmérésével könnyen kivédhető lenne – állítja Lövétei István. A választási törvény átszavazásra vonatkozó passzusát azonban szerinte is újra kellene gondolni.
– Az országgyűlési választások alapvető célja, hogy a polgárokat olyan ember képviselje a legfőbb döntéshozó testületben, akit ismernek, akiben megbíznak, és akin később számon kérhetik az ügyek képviseletét. A képviselő és a választó közötti kapcsolat alapja az azonos lakóhely nyújtotta ismertség. Ha viszont a polgárok egy teljesen idegen vidéken egy ismeretlenre adják le voksukat, akkor értelmét veszíti ez az elv. Üres jogygyakorlássá válik – magyarázza Lövétei István, aki feltételekhez kötné az igazolás kiadását. Így például csak azok szavazhatnának máshol, akiket a másik körzethez is élő kapcsolat fűz. Amíg az igazolás indoklás nélkül is kiadható, a vasárnapi események újra megtörténhetnek. Így a második fordulóban is.
Szanyi: Vannak még tartalékok
– Vannak még tartalékok – így jellemezte a második fordulóra való felkészülését Szanyi Tibor, az MSZP angyalföldi képviselőjelöltje. Szanyi – aki egyébként a párt fővárosi listáján nincs befutó helyen, az országos névsorban pedig nem kívánt szerepelni, vagyis ha egyéniben nem nyer, nem lesz képviselő –a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta: szoros küzdelemben, de hatvan körüli vokssal igazából megnyerte a körzetet, az arányt a kétezernyi átjelentkező szavazó változtatta és változtathatja meg a második körben is. Véleménye szerint a kétezer átjelentkezőből közel ötszáz bizonyosan szervezett voksturista volt. „Pont ennyivel szorultam most a második helyre. Alapvetően a Jobbik és az LMP profitált, de a Fidesz sem ártatlan. A saját szememmel láttam például, ahogy jobbikos szervezők irányították a sorban állók egyes csoportjait. A valóban helyi szavazók közül sokan visszafordultak, volt, aki kétszer-háromszor is próbálkozott, majd feladta. Ezzel együtt hiszem, hogy vannak még tartalékok, ezért a következő két hétben mindent meg fogok tenni azért, hogy a körzet minél több szavazójával személyesen beszéljek, és meggyőzzem arról, hogy most minden voksra szükség van”, fogalmazott. (Sz. T. L.)
