Kínos választási káosz: mindenki a másikra mutogat
Galéria a hajnalig nyúló szavazásról. Klikkeljen a képre!
Meglehetősen kaotikus állapotokat okozott vasárnap, hogy az állandó lakóhelyüktől távol, igazolással voksolók számára kijelölt szavazókörök némelyikébe túl sokan jelentkeztek, és emiatt hosszú sorok alakultak ki. Ez a választások lebonyolításában közreműködőket – elsősorban a szavazatszámláló bizottságokat és a helyi választási irodákat – is meglephette, mert egy 2007-ben elfogadott törvénymódosítás alapvetően új helyzetet teremtett. Igaz, a 2009-es EP-választást is az akkor hatályba lépett szabályok szerint bonyolították le, ám most több mint hatvanezren, míg 2009-ben csak valamivel több mint harmadannyian kívántak igazolással szavazni.
A korábbi rendszer szerint mindenki maga mondhatta meg, hogy a parlamenti választás első és második fordulójában hol – melyik szavazókörben – kíván élni a választójogával, s átjelentkezésre még a két forduló között is volt mód. Ugyanakkor egy belügyminiszteri rendelet lehetővé tette, hogy az utolsó pillanatig bárki visszakozhasson: tehát az, aki igazolást kért, akár a szavazás napján is jelentkezhetett a lakóhelye szerinti szavazókörben azzal, hogy mégis inkább otthon adja le a voksát. Ez a rendszer visszaélésekre, például többszöri voksolásra ad lehetőséget – hangoztatták még 2006-ban elsősorban fideszes politikusok, kilátásba helyezve, hogy az Alkotmánybíróság (AB) előtt támadják meg a miniszteri határozatot.
Végül a választási eljárási törvény és a rendelet is az AB elé került, és a testület megállapította: ellentétes a választási eljárási törvény rendelkezéseivel, ha a lakóhelye szerinti névjegyzékből az igazolás kiadása miatt törölt polgárt a szavazás napján ugyanezen névjegyzékbe viszszaveszik. Vagyis: aki eldöntötte, hogy máshol szavaz, az már csak az általa megjelölt településen élhet a választójogával. Az AB emellett kimondta, hogy alkotmányellenes helyzetet teremt, ha valaki az első forduló eredményének ismeretében szeretne másutt igazolással szavazni. Ez tömeges átjelentkezés esetén ugyanis alkalmat teremt arra, hogy a választás eredményét befolyásolják. A testület mást is megállapított: amikor valaki olyan választókerületben szavaz, ahol az első körben eldőlt a mandátum sorsa, a második fordulóban akkor sem voksolhat másutt, ha azt az igazolás birtokában megtehetné.
Az AB határozata alapján –még Lamperth Mónika volt belügyminiszter vezetésével – ötpárti egyeztetés kezdődött. A megbeszélésen Nyitrai Zsolt fideszes képviselő vetette fel, hogy azokon a településeken, ahol több szavazókör van, jelöljenek ki egyet az igazolással szavazók számára, mert „ez egy megnyugtató biztonsági szempont”. Ezt akkor mindenki elfogadta. Az Országos Választási Iroda vezetője azonban felvetette, hogy ez szinte megoldhatatlan logisztikai feladat lenne. Ugyanakkor hangsúlyozta: az egyetlen szavazókör kijelölése kapacitásproblémát is felvethet. Végül mégis a Nyitrai-féle javaslat – amelyhez a KDNP-s Salamon László is csatlakozott – került a parlament elé, és azt 350 igen szavazattal fogadták el.
Az igazolással szavazók néhány helyen az EP-választáson is gondot okoztak, most vasárnap azonban egyértelműen kiderült, hogy egy szavazókörben – a helyben lakó 600-1200 fő mellett – képtelenek megbirkózni 1500-2500 átjelentkezővel. Emiatt néhol órákig kellett várakozni, bár a rendkívüli állapot senkit nem lephetett meg: legkésőbb a múlt péntekig valamennyi körzet tájékoztatást kapott arról, hogy vasárnap hány emberre kell számítani. Ez nem túl hosszú idő, de ahhoz elég lett volna, hogy a helyi választási iroda vezetője intézkedjék a szavazatszámláló bizottságok póttagjainak, illetve tartalék jegyzőkönyvvezetőknek a berendeléséről – állítják a választási eljárásban járatos szakértők. Ekkor ugyanis a szavazókat többen fogadhatják, és a helyzet kezelhető.
Ennek híján hosszú sorok alakultak ki, az Országos Választási Bizottság (OVB) pedig csak kevéssel az urnazárás előtt látta indokoltnak, hogy foglalkozzék az üggyel. Ha előbb lépnek, talán sikerül elérni, hogy megerősítsék a szavazókörök személyzetét. Az viszont jó döntés volt, hogy kimondták: aki beállt a sorba, az este hét után is leadhatja a voksát, mert a szavazás lehetőségétől senkit nem foszthatnak meg, aki időben megjelent a szavazókörnél. A kampánycsend meghosszabbítása azonban, amit ráadásul este negyed nyolckor jelentettek be, szakértők szerint elég szerencsétlen megoldásnak bizonyult.
– Az összes kérdésre választ adott volna az elektronikus választási rendszer bevezetése, mert akkor pontosan követhető, hogy ki és hol voksol, s annak sem lett volna akadálya, hogy mindenki a lakóhelye szerinti jelöltre adja a szavazatát – állítja az egyeztetések egyik résztvevője, Wiener György MSZP-s képviselő. Ezt azonban szerinte a Fidesz elutasította, s miután valóban szükség volt a választási törvények garanciális elemeinek erősítésére, a szocialisták késznek mutatkoztak a kompromisszumra.
A KDNP azt is támogatta volna, hogy a választók mindenütt a lakóhelyük szerinti jelöltre voksoljanak, de ezt a szakértők nem látták lehetségesnek – emlékszik vissza Salamon László. Tehát jobb híján javasolták a mai rendszert, amellyel kapcsolatban akkor a politikus szerint semmilyen aggály nem fogalmazódott meg, bár az egyeztetésen jelen voltak a minisztérium képviselői, valamint a választási iroda vezetője és más szakértők is.
– Ha a végrehajtásával kapcsolatban valamilyen gondot látnak – mondta –, azt nekik kellett volna jelezniük.
– Több felelőse is lehet és van is annak, hogy vasárnap a lakóhelyüktől távol, igazolással szavazóknak miért kellett a számukra kijelölt szavazókörökben órákig sorban állniuk a voksolás előtt – szögezte le lapunknak nyilatkozva Tóth Zoltán választási szakértő. Az első hibát a jogalkotó követte el még 2006 tavaszán, amikor Tóth szerint egy érthetetlen törvénymódosítással eltörölték az egy szavazókörhöz tartozó választópolgárok létszámának felső határát, amit addig a jogszabály 1200 főben maximált.
Ezt követte a Nyitrai–Salamon-féle módosítás, amelynek gyakorlati jelentősége nem volt, mert a választás lebonyolítását támogató és a szavazatokat összesítő számítógépes rendszerrel pontosan nyomon lehetett követni, hogy ki hol szavaz. Emiatt a módosítás előtt sem volt lehetőség arra, hogy igazolással valaki többször szavazzon. Ugyanakkor a törvényhozó elvetette azt a javaslatot, amely lehetővé tette volna új szavazókör nyitását ott, ahol az egy szavazókörhöz tartozók száma az igazolással szavazók miatt 30 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben megnő.
Tóth Zoltán rámutatott: a kormány sem gondolta végig, mi történik akkor, ha gigantikus méretű szavazókörök alakulnak ki. Senki nem foglalkozott azzal – sem az OVB, sem a választások technikai lebonyolításáért felelős Országos Választási Iroda –, hogy miképpen kezelik majd azt a helyzetet, amikor valahol a szokásosnak mondható 600-800, legfeljebb 1200 választó helyett két-háromezer szavazó szeretne élni alkotmányos jogával.
Miutánvasárnapdélutánnyilvánvalóvá vált, hogy lehetnek és lesznek is olyan szavazókörök, ahol bizonyosan nem lehet befejezni este hétig a szavazást, az OVB egyértelmű döntést hozott: akik az urnazárás törvényben előírt időpontjában még sorban állnak, szavazhatnak. A testületnek ekkormég választ kellett adnia arra is, hogymi legyen a kampánycsenddel. Először úgy tűnt, hogy egy – Tóth szerint – jó döntés születik: a kampánycsendet azokban a szavazókörökben kell fenntartani 19 óra után is, ahol még nem fejeződött be a voksolás. Később, hosszú és nem mindig követhető vita után azonban a testület egyszerűen feloldotta a kampánycsendet.
Tóth Zoltán úgy véli, az OVB nemmérte fel döntése következményeit. Leginkább azt, hogy az érintetteket már nem lehet időben értesíteni. Így, ha valaki azt állapítaná meg, hogy a választások első fordulójában tömeges kampánycsendsértés történt, igaza lenne. Az OVB azonban mégsem tehetne semmit, mivel ő teremtette meg azokat a körülményeket, amely végül ehhez vezettek.
A szakértő szerint azOVB egy olyan kérdésben vitázott órákon keresztül, amely lényegében nem tartozik az illetékességébe. Arról, hogy mikor kezdődjön meg a szavazatok feldolgozása, és meddig tart a kampánycsend, a választási irodának saját hatáskörben kellett volna döntenie. A törvény ugyanis ezekben a kérdésekben egyértelmű eligazítást ad.
Tóth szerint a választás első fordulója a történtek ellenére törvényesen zajlott, és alkotmányossági kifogást nem érdemes bejelenteni.
Voksturisták
szavazókör volt vasárnap, ahol ezernél több, igazolással szavazóra lehetett számítani, és ezek zöme, tizenegy kör, a fővárosban található. A legtöbben, 2800-an a XI. kerületbe jelentkeztek, Angyalföldre és Zuglóba is úgy 2200 embert vártak. Vidéken a legtöbben Debrecenben, Pécsett és Szegeden akartak voksolni. Sok volt a vendégszavazó Győrött és Sopronban, valamint Keszthelyen.
Az idén 66 ezren kértek igazolást, mert a szavazás napján nem a lakóhelyükön tartózkodnak. Ez a szám 2006-ban 58 ezer volt, vagyis a változás nem túl nagy. Ennek ellenére többen sejtetni engedik, hogy a választók szervezett utaztatásáról lehetett szó. Az igazolást kérők azonban az adatok szerint az ország szinte minden településén nagyjából azonos arányban fordulnak elő, s egyetlen olyan város vagy falu sem akad, ahonnan tömegesen keltek volna útra voksturisták.
Ha tehát szervezték volna őket, az szinte megoldhatatlan feladat lett volna, mert sok száz helyről szinte lehetetlen az embereket egy-egy adott szavazókörbe mozgósítani. Kivéve ha egyetemistákról van szó, és a jelentések szerint jobbára igen.
Az összeesküvés-elmélet mellett szólhat, hogy a fővárosban három, eddig inkább szocialista vagy liberális elkötelezettségű kerületben is feltűnően sokan jelentkeztek igazolással. A XI. kerületben az egyetemi kollégiumok miatt ez még akár magyarázható is, Angyalföldön és Zuglóban viszont már nehezebben.
Az is tény, hogy 2006-ban ugyanezekbe a körzetekbe lényegesen kevesebben jelentkeztek: a XI. kerületben nem egészen nyolcszáz „vendég” voksolt, vagyis kevesebb mint harmada a mostaninak. A helyzet egyébként hasonló volt a két másik helyen is. Az előzetes felmérések szerint előre lehetett látni, hogy a fővárosban a szocialisták legfeljebb a két angyalföldi választókerületben esélyesek – mindkettőben gyanúsan sok volt a voksturista. Az persze soha nem derül ki, hogy a szoros eredményben milyen szerepet játszhattak a vendégszavazók.
Zuglóban és Újbudán viszont nem ez a helyzet: a Fidesz győzelmét borítékolni lehetett. Mellesleg ugyanez igaz a vidéki városokra is, például a Fidesz Győrött 57, Szegeden 55 százalékkal nyert, és az igazolással szavazók nélkül is fölényesen befutó. (L. K.)
