Elhunyt Ádám Ottó
Ádám Ottó 1928. október 17-én született Kolozsvárott, tanulmányait az ottani Orvostudományi Egyetemen, majd a Színművészeti Főiskolán végezte. 1952-ben és 1953-ban a Madách, majd két éven át a szegedi Nemzeti Színház rendezője. 1956-ban visszatért a Madách Színházba, ahol rendező, főrendező, 1972 és 1989 között pedig igazgató volt.
1959-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is tanított, és évtizedeken át vezette az egyetem színész tanszakát, közben 1964-ben rektorhelyettes volt, végül 2000 és 2003 között professor emeritus.
Ádám Ottó 1952. februári miskolci vizsgarendezése –Kornyejcsuk Ukrajna sztyeppéin című szovjet vígjátéka –fergeteges sikert aratott. Utolsó rendezése Csehov Cseresnyéskertje volt 1987 februárjában. Az 1989-es visszavonulásáig eltelt 37 évben kiemelkedő volt rendezői, társulatépítési, színházvezetői, pedagógiai munkája. Nevéhez fűződött a Madách Színház aranykora. Fő feladatának tekintette a magyar drámai hagyományok felfedezését és ápolását.
Jelentős rendezései Németh László művei, Az áruló, a Széchenyi, a Mathiász panzió, a Bodnárné; Szomory Dezső Hermelinje, G. B. Shaw Warrenné mestersége, a Tanner John házassága, a Pygmalion, a Sosem lehet tudni, Az ördög cimborája, valamint Brecht Kaukázusi krétaköre és a Koldusopera. Igen fontosak Shakespeare-rendezései, a Szentivánéji álom, a Hamlet és az Othello. Emlékezetes volt még a Pillantás a hídról, az Éjjeli menedékhely, a Sirály, a Csillag a máglyán, az Isten, császár, paraszt.
Ádám Ottó 1954-ben és 1960-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1970-ben érdemes művész, 1979-ben kiváló művész lett, 1965-ben Kossuthdíjjal tüntették ki. 2008-ban megkapta a Táncsics Mihályéletműdíjat.