Belső ellentétek a gazdaszövetségben
„Jakab István és Budai Gyula számolatlanul költi a Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) pénzét, és ez a tény felháborítja az egyszerű gazdaembereket”, olvasható abban a lapunk birtokába került levélben, amelyet még tavaly novemberben írtak Orbán Viktor Fidesz-elnöknek. A szövetség Baranya, Borsod, Csongrád, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Szabolcs megyei vezetői által jegyzett dokumentum szerint Jakab István, a Magosz elnöke, a Fidesz parlamenti képviselője, illetve Budai Gyula szövetségi igazgató, fideszes képviselőjelölt „tudatosan megosztja, szétveri és felszámolja a 2007-ig egységes gazdaköri mozgalmat”, s 2002 óta pénzügyi mérleget sem fogadtak el. Ezeket a vádakat azonban további konkrétumokkal nem támasztják alá.
Ugyanakkor a levél szerzői emlékeztetnek rá, hogy Jakab és Budai „a Magosz történetében példátlan módon, irányított választási csalást követtek el”. Ennek viszont kétségkívül lehet alapja, ugyanis a 2007 decemberében tartott tisztújító küldöttgyűlésen hozott határozatokat Tamási Béláné, a Székesfehérvári Gazdakör képviseletében a Fővárosi Bíróság (FB) előtt megtámadta – ehhez a perhez beavatkozóként többek között a Magosz Baranya, Csongrád és Szabolcs megyei vezetője is csatlakozott –, és a beadványnak helyt is adtak.
A felperesek arra hivatkoztak, hogy a küldöttgyűlésen három olyan helyi gazdakör – a rábapatonai, a szentesi és a székkutasi – képviselői is szavaztak, amelyet a bíróság nem vett nyilvántartásba, a csanádpalotai szervezetet pedig törölték. A Magosz alapszabálya szerint azonban csak bejegyzett társadalmi szervezetek rendelkeznek képviseleti joggal, ezért a perben a küldöttgyűlésen hozott 46 határozat, közötte a szervezet vezetőinek, tehát Jakabnak és Budainak a megválasztásáról hozott döntés megsemmisítését is kezdeményezték.
Az FB megállapította: az alperes Magosz a regisztráció során valóban nem vizsgálta, hogy az egyes helyi szervezetek léteznek-e, s hány küldöttet delegálhatnak, hanem a küldöttgyűlés szavazásra jogosult tagjait „bemondás” alapján vették nyilvántartásba. Ezért a bíróság 2009 februárjában kihirdetett ítéletével a tanácskozáson hozott valamennyi határozatot megsemmisítette. Ez a verdikt a Fővárosi Ítélőtábla döntésével a múlt év júniusában jogerőre emelkedett.
A Magosz ezt követően tavaly szeptember 5-re újabb küldöttgyűlést hirdetett meg. Ott azonban – a korábbi több mint négyszáz küldöttel szemben –mindössze 195 fő jelent meg. A helyi gazdakörök többsége tehát valószínűleg képviselet nélkül maradt. Vagyis „távolmaradásával tüntet az olyan gazdaköri első számú vezetők ellen, akiknek mind a magánéleti, mint az erkölcsi hitelén, becsületén folt esett”, olvasható az Orbánnak címzett levélben.
Az nem derül ki, hogy pontosan mire gondoltak, ám a Ráckevei Városi Ügyészség egy lapunkhoz eljuttatott nyomozást megszüntető határozata segít az eligazodásban. E szerint Budai – illetve ügyvédjelöltje – ellen okirat-hamisítás miatt büntetőeljárás indult, mert korábban közreműködtek egy tököli mezőgazdasági ingatlannal kapcsolatos csereszerződésben. A tranzakció lényege az volt, hogy valaki egy másfél hektárnyi földterületet cserélne el egy nem egészen hatvanezer forintot érő herendi étkészletre.
Ez önmagában a feltűnő értékaránytalanság ellenére sem bűncselekmény, ám a 2003. június 2-án Budai által ellenjegyzett szerződést a földhivatal formai okok miatt nem fogadta el. Ezért hiánypótlásra szólították fel, ám a föld birtokosa alig egy hónappal később elhunyt. Ennek ellenére Budai ügyvédbojtárja 2005 februárjában a hivatal által megadott szempontok alapján újabb szerződést készített, amit az elhunyt nevében valaki előtte alá is írt. A hatóság azonban megint hiánypótlásra adott felszólítást, amelynek nyomán a már csaknem két éve halott férfi ismét az ügyvédi irodában szignálta a csereszerződést.
Az ügyben a hozzátartozók feljelentése nyomán indult büntetőeljárás, ám az ügyészség Budai ellen az eljárást megszüntette, mert a vádhatóság szerint ő nem követhette el a bűncselekményt, bár a hatályos szabályok szerint ügyvédbojtárja tevékenységéért felelősséggel tartozott. De az ügyvédjelöltet sem vonták felelősségre, miután nem sikerült kétséget kizáró módon bizonyítani, hogy tudott volna arról, hogy a szerződést az elhunyt nevében más írta alá. A rokonok egyébként a földterületet polgári peres eljárásban viszszaszerezték, így a nyomozást megszüntető határozat ellen nem tettek panaszt.
Minderről szerettük volna megkérdezni a Fideszt, ám a párt szóvivője a megkeresésünkre nem reagált. Budait is kerestük, de ő nem vette fel a telefonját. A Fideszhez címzett levél egyik aláírója pedig úgy reagált, hogy a választási kampány idején nem tartja időszerűnek a témát, de szerinte egyébként is rendeződött a helyzet, mert Jakabékat azóta egy senki által meg nem támadott küldöttgyűlésen ismét megválasztották.
