A veszprémi Pannon Egyetem történetében eddig még nem fordult elő, hogy a mindenkori rektor fi gyelmen kívül hagyott volna egy dékáni pályázat során született eredményt, és az intézmény véleményformáló testületeinek, a pályázati bírálóbizottságnak, a kari tanácsnak és az egyetemi szenátusnak a határozatait felülírva eredménytelenné nyilvánította volna a pályázatot, egyúttal megtagadta volna a győztes oktató dékáni kinevezését.

Az eset – ami egyébként az egész hazai felsőoktatásban is szokatlan – a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar (MFTK) dékáni pályázatához kapcsolódik: Rédey Ákos, a Pannon Egyetem rektora március 4-én nyilvánította eredménytelenné az eljárást.

Az egyetemen sokan találgatják, hogy mi történhetett. Többen is azt emlegetik, hogy Rédey Ákost talán politikai megfontolások motiválhatták, ugyanis a MFTK dékáni állására pályázó két jelölt közül az egyik Navracsics Judit, a Fidesz parlamenti frakcióját vezető Navracsics Tibornak a testvére. Vele szemben azonban a pályázatokról hivatalból véleményt formáló egyetemi testületek Kalmár Zoltánnak, a kar jelenlegi dékánhelyettesének a pályázatát támogatták: mind a pályázati bírálóbizottság, mind a kari tanács, mind a szenátus kétharmados többséggel Kalmár mellett tette le a voksát. Az egyetemen sokan úgy vélik, Rédey Ákos a szokásjogot megtörve azért nyilvánította eredménytelennek a pályázatot, mert az egyetem érdekeit nem szolgálta volna, ha Navracsics Tibornak –Veszprém egyik országgyűlési képviselőjelöltjének, a kormányváltás utáni Orbán-kabinet egyik lehetséges miniszterének – a testvérét az ellenlábasa kinevezésével lényegében vesztessé minősítik.

Rédey Ákos kérdésünkre válaszolva határozottan tagadta, hogy a döntésében politikai szempontok motiválták volna. Mint mondta, semmilyen politikai nyomás nem nehezedett rá az ügyben, a dékáni pályázatról egyetlen politikussal, így Navracsics Tiborral sem beszélt. A rektor azt mondta, a pályázat eredménytelenségéről szóló döntését – bár ez nem kötelező számára – megindokolta: megítélése szerint a győztes pályázó kinevezése tovább élezte volna a karon belüli feszültséget és megosztottságot. Az elmúlt másfél-két évben valóban éles vita bontakozott ki az MFTK-n a kar szerkezeti átalakításáról, elsősorban egyes tanszékek intézetekké történő összevonásáról. Azzal azonban a kar jelenlegi vezetése nem ért egyet, hogy a rektor lépése a feszültségek enyhítését szolgálta volna.

Megkerestük a két pályázót, de sem Kalmár Zoltán, sem Navracsics Judit nem kívánt nyilatkozni. Szilágyi István, a júniusig hivatalban lévő dékán is elhárította az érdeklődésünket azzal, hogy a megszólalása csak tovább élezné a belső feszültségeket. Így a kar vezetőinek álláspontját csak a március 10-én Rédey Ákoshoz írt levelükből lehet megismerni. Ebben arra kérték a rektort, hogy vonja vissza a döntését, és nevezze ki Kalmár Zoltánt. A levélírók szerint Rédey Ákosnak nem lett volna joga mérlegelni az új dékán kinevezését, hiszen a pályázat – amely minden szempontból megfelelt a tartalmi és formai követelményeknek – eredményes volt.

A kari vezetés állásfoglalást kért az ügyben az oktatási tárcától is. Manherz Károly a minisztérium szakállamtitkára levelében jogszerűnek minősítette a rektor eljárását. A minisztériumi állásfoglalás ugyanakkor nem tért ki a levélíróknak arra a felvetésére, hogy mi szükség van egy bonyolult pályázati eljárás lefolytatására, ha annak végén a rektor egyetlen tollvonással érvénytelenítheti azt, és ezzel tulajdonképpen a kari autonómia létét vonja kétségbe.

Rédey Ákos szerint viszont a kari autonómiát felülírja az egyetemi autonómia. Hozzátette: nem kívánja gyakorlattá tenni, hogy rektori jogával élve nyilvánítson eredménytelenné dékáni pályázatokat, ám ebben az esetben úgy ítélte meg, hogy Kalmár Zoltán kinevezésével nem oldódtak volna meg az MFTK-n belüli problémák. Rédey Ákos nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogy mikor írja ki újra a dékáni pályázatot. A június végén távozó Szilágyi István székét átmenetileg megbízott dékán foglalja el.

Sokan találgatják, hogy mi történt