A parlamenti választásra kilenc megyében állíthat területi listát a Civil Mozgalom (CM), és ezzel – nem kis meglepésre – a Fidesz, az MDF, az MSZP, illetve az országgyűlési mandátumokért ugyancsak első alkalommal versengő Jobbik és LMP után hatodikként nyert jogot arra, hogy országos listát állítson. A frissen megalakult szerveződésnek így elvi esélye van arra, hogy – ha a területi listákon eléri az ötszázalékos küszöböt – elcsípjen néhány kompenzációs mandátumot, és parlamenti tényezővé válják.

A választási rendszer azonban a CM ellen dolgozik: az országos listáról ugyanis csak az a párt juthat képviselői helyhez, amelynek a területi listáira országos összesítésben legalább öt százalék voks jut. Ám a civilekre csak kilenc megyében szavazhatnak, vagyis a nyolcmillió választásra jogosult közül mindössze 3,8 milliónyian húzhatják be az ikszet a szavazólapon a mozgalom neve mellé. Ebből viszont az következik, hogy a küszöb eléréséhez a kilenc területi listán a voksok 12-13 százalékát kellene megszerezniük. Ez szinte teljesen kizárt, és arra sincs túl sok esély, hogy a CM egyéni jelöltjei közül – ők a 176 választókerületből mindöszsze 24-ben szerezték meg az indulás jogát – bárki befusson.

A szervezet szinte a semmiből jött létre: vezetője, a nyíregyházi négygyermekes családanya, Seres Mária akkor vált országosan ismert személyiséggé, amikor a képviselők adómentes költségtérítésének eltörlése ügyében népszavazást kezdeményezett. Tavaly februárban mintegy hatszázezer aláírást át is adott hitelesítésre az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) – ennyi embert magánszemély korábban soha nem mozgósított –, a referendumból ennek ellenére sem lett semmi. A parlament ugyanis időközben kétharmados többséggel törvénymódosítást fogadott el, amely szerint a képviselők maguk dönthetik el, hogy a választókerületi pótlékra átkeresztelt költségtérítés után tízszázalékos átalányadót fizetnek vagy a kiadásaikat számlával igazolják.

Az alapvetően az interneten folytatott kampány sikerén felbuzdulva SeresMáriának más ötlete is támadt. Újabb referendumot kezdeményezett, ezúttal a parlamenti képviselői és a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségéről. Ám ezzel – talán azért is, mert a kérdés kevesebbeket foglalkoztatott – már kudarcot vallott, és a törvényes határidőig nem tudott kétszázezer támogató aláírást produkálni. Ezt utóbb azzal magyarázta, hogy a költségtérítésről szóló népszavazás sikertelensége miatt az aláírásgyűjtést csak félgőzzel folytatták. Sokkal nagyobb sikerrel akkor sem járt, amikor a pártok állami támogatásának megszüntetése érdekében kezdett újabb akciót.

Ám Seres Máriának – aki saját bevallása szerint nem akar közel kerülni a politikához – mindez nem szegte kedvét, hanem Civil Mozgalom néven nyíregyházi székhellyel pártot alapított, amit a Szabolcs megyei bíróság tavaly áprilisban nyilvántartásba is vett. A szervezetet a 2009-es EP-választáson az indulók között regisztrálták, ám a részvételhez szükséges húszezer ajánlószelvényt már nem sikerült összegyűjteni, így a CM a megmérettetésen nem vett részt. Az új párt így első alkalommal az EP-madátumot nyert fideszes Áder János csornai egyéni képviselői mandátumáért indulhatott harcba.

A tavaly novemberi második fordulóban a CM jelöltje 3,87 százalékos szavazataránnyal a nyolcvan százalékkal toronymagasan győztes Fidesz, a tíz százalékot szerzett Jobbik és a 4,6 százalékos MSZP mögött a negyedikként végzett, leiskolázva a sereghajtó MIÉP-et, amelynek a voksok 1,2 százaléka jutott. Ez remek eredmény, és komoly esélyt arra, hogy hamarosan a civil társadalom lehet a második legnagyobb erő az országgyűlésben – kommentálták Seres Máriáék. Elgondolkodtató azonban, hogy az új szervezetre mindössze 437 voksot adtak le, miközben az induláshoz legalább 750 ajánlószelvényre volt szükség.

A csornai siker tehát meglehetősen relatív, tény ugyanakkor, hogy Seres pártja az egyetlen olyan kevésbé ismert szerveződés, amely az idén képes volt országos listát állítani. A CM a hagyományos pártrendszer kereteit igyekszik feszegetni: az alulról építkező bázisdemokráciát hirdeti, és a polgári engedetlenség közelebbről meg nem határozott „békés eszközeit” kívánja felhasználni, hogy „a jelenlegi rablópártok és hasznavehetetlen politikusaik eltűnjenek a hatalomból”. A botcsinálta pártelnök saját szerepéről pedig a következőket írta: „Nem igaz, hogy politikus akarok lenni. Felelős anya akarok lenni: engem ebbe a munkába belekényszerítettek azzal, hogy már tarthatatlanná váltak a hazai állapotok”.

A képet azonban árnyalja, hogy Seres Mária 2004-ben már szerepelt a Magyar Vidék és Polgári Párt, valamint a Zöld Párt közös EP-listáján. Igaz, huszonhatodikként inkább csak szimbolikus jelentősége volt ennek, hiszen esélye sem lehetett az EP-képviselői mandátumra. Érdekes azonban, hogy ugyanezen lista negyedik helyén indult Stekler Ottó, a Magyar Szociális Zöld Párt elnöke is, aki ma a CM delegáltja az OVB-ben. Ez a párt korábban már kezdeményezett referendumot a képviselők költségtérítéséről, csakhogy kevés sikerrel – a kérdés szó szerint ugyanaz volt, mint amit később Seres is feltett.

Emellett több más témával is próbálkoztak, mostanában például a közösségi közlekedés, illetve az internet ingyenessé tételéről – ez az ötlet a CM programjában is hangsúlyosan szerepel – szavaztatnák az embereket. Ezzel nem lenne baj, de a zöldek indították a tavaly januári időközi választáson Ferencvárosban a Tomcat néven ismertté vált Polgár Tamást is, a szélsőséges nézeteiről ismert figura azonban több mint ezer hamisnak bizonyult ajánlószelvényt adott le, és ezért kizárták. (Stekler korábban hevesen támadta az ajánlások jelenlegi rendszerét, mert szerinte köztudott, hogy a nagy pártok hogyan adják-veszik a cédulákat.)

A CM komolyan veszi a választást, és terjedelmes programmal igyekszik maga mellé állítani a szavazókat. A bibliai fordulatokkal, irodalmi idézetekkel és latin nyelvű bölcsességekkel gazdagon tűzdelt anyagból kiderül, hogy a párt elsőként új alkotmányt alkotna, amely Istenre és Szent László király ezeréves hagyományaira épülne. A CM gyakorlatiasabb célokat is kitűzött: például kisebb létszámú parlamentet hozna létre, egységesen 19 százalékban állapítaná meg az adókat, csökkentené az állami kiadásokat – a pártok sem kapnának támogatást, ingyen internetes hozzáférést biztosítana mindenkinek és akár fizetési moratórium meghirdetésével is segítene a devizahiteleseken. Emellett bevezetné a képviselői felelősség intézményét, határozottan fellépne a korrupció ellen, a bírákat pedig kötelezné, hogy jogszolgáltatás helyett igazságot szolgáltassanak.

A mozgalom tevékenységéről, eddigi eredményeiről és céljairól, a párt támogatóiról, a kampányra fordított kiadásokról megkérdeztük volna Seres Máriát is, ám ő a múlt pénteken azt kérte, hogy a kérdéseinket írásban juttassuk el hozzá. Ezt megtettük, válasz azonban nem érkezett.

Frissítés! Kedd délelőtt megjött Seres Mária válasza. Az alábbiakban ezt változtatás nélkül közzétesszük.

1. Tudni lehet, hogy már szerepelt a Magyar Vidék és Polgári Párt-Zöld Párt 2004-es EP-listáján. Bár nyilatkozatai szerint a politikától távol áll, ez azt jelzi, hogy mégis mutatott érdeklődést a közélet iránt. Ennek ellenére némi magyarázatra szorul, miért döntött úgy, hogy népszavazást kezdeményez, s éppen a képviselői költségtérítésekről. Nem kevésbé érdekes, hogy milyen külső támogatással gyűjtötte össze a mintegy hatszázezer aláírást.

Aki figyelemmel kísérte a népszavazási kezdeményezés több hónapos folyamatát, az az indíttatásommal tisztában lehet. Nem egyéni ambíció hajtott, amiről mi sem árulkodik jobban, minthogy a 4 hónapos gyűjtés első hónapja csakis azzal telt, hogy próbáltam támogató társadalmi bázist keresni. Médiából ismert egyesületeknek, alapítványoknak írtam, de kértem szakszervezetek vezetőinek a segítségét is.

A válasz mindig ugyanaz volt: ez politika, és ebben ők nem segítenek. Szembesültem azzal, hogy a politikusi kiváltságok megnyirbálása igazából senkinek sem fontos azok közül, akitől ez elvárható lenne. A legtöbb társadalmi szervezet sajnos elkötelezett. Nem volt egy egyszerű döntés négygyermekes vidéki nőként belevágni egy olyan feladatba, amibe rendre el szoktak vérezni még a komoly bázissal bíró szervezetek is. De lám, sikerült.

A 2004-es EP listás szereplés nem politikai kérdés volt, sokkal inkább szakmai megmutatkozás. Személyemmel jelképesen az ökoépítészet jelent meg egy lista végén, huszonnyolcadikként.

Sajnos Magyarországon fura szemmel néznek arra, aki nem csak beszél, hanem csinál is valamit – egyébként szerintem ez az alapvető különbség a  politikusok és a civilek között.  Meggyőződésem, hogy a változás bennük rejlik és felesleges arra várni, hogy a mi problémáinkat majd más megoldja. Én amit tudtam eddig is megtettem, és ez után is meg fogom tenni. 

2. Népszavazást sokan kezdeményeztek - igaz, többnyire az aláírás-gyűjtésig sem jutottak el -, de pártot kevesen alapítottak. Mi volt a célja ezzel?

Daróczi Dávidtól hallottam, hogy a „politikai teszetoszaság ellen egyetlen hatékony fegyver létezik: a népszavazás Damoklész-kardja”. Végül is működött, de egyetlen politikus sem akadt a parlamentbe, aki komolyan vette a „nyomást”. Nem tudtam hátradőlni, hogy elvégeztem a feladatot, csak hát sajnos ilyenek a képviselőink…
605 ezer aláírás után kezdtem érdekes lenni, és sok párt keresett meg különféle pozíciókat ígérve.  Csak úgy éreztem hitelesnek a folytathatónak a történetet, ha mi magunk, az aláírásgyűjtésben résztvevők indítunk el egy mozgalmat.

3. A 176-ból 24 egyéni választókerületben tudtak jelöltet állítani, ami kilenc területi lista állítására jogosította fel a mozgalmat. Elégedett ezzel az eredménnyel?

Mi az ismeretlenségből jelentünk meg. Aki egy kicsit belelát a pártok gazdálkodásába, érzékelheti, hogy mennyi pénz, mennyi médiamegjelenés kell az ismertséghez, az eredményhez. Mi ezekkel nem rendelkeztünk, és mégis 44 párt közül hatodikként itt vagyunk. Közel 400 ember van, aki vállalta a Civil Mozgalom színeiben való megjelenést akár egyéni választási körzetben, akár listán. Köztük egyetlen politikus sincs. Erre nagyon büszkék vagyunk.

4. A nagyok százmilliókat, esetleg milliárdokat költenek politikai marketingre, egy civil mozgalomnak viszont igencsak szűkösek a forrásai. Kapnak önök a kampányhoz bárkitől segítséget? Ha nem, pénz nélkül látnak-e esélyt felvenni a versenyt a nagyobb pártokkal?

Nem tudunk azokkal az eszközökkel élni, amivel a másik 5 párt. Nem is akarunk. Nálunk nincsenek nagy adományok, csak a saját erőnkre építhetünk. Takarékosságból, ésszerűségből kell példát mutatnunk.

5. Rendelkeznek adatokkal arról, hogy az önök mozgalmát mennyien és hogyan támogatják?
Az emberek még nem ismeri a Civil Mozgalmat. Ez a választás az első jelentős erőpróba és egyben bemutatkozási lehetőség. Mindenképpen sikeresnek érzem az országos lista állítást, és tudom, hogy sokaknak lesz/lenne szimpatikus egy ilyen jellegű szervezet.

6. Sokan örülnének, ha a profi - néha megélhetési - politikusok mellett a
civilek is szerephez juthatnának az országgyűlésben. Van remény arra, hogy a mozgalom parlamenti tényezővé váljék?

A fél országot tudtuk lefedni 9 területi listával. A körzetenkénti 30-50 ezer emberből 3000-nek a szavazatára van szükség a parlamentbe kerüléshez. Nem lehetetlen – viszont ez az idei nem egy „izgalmas” kampányidőszak. Elmaradtak a látványos műsorok, viták, szakpolitikai ütköztetések.  Így nagyon nehéz, szinte lehetetlen bemutatkozni és az ismertséget növelni. Pedig a programunk hozzáértőnk szerint jobb, mint akármelyik másik párté.

Amennyiben bekerülnek, milyen értékeket képviselnének?

Mi komolyan gondoljuk a népképviseletet. Egy olyan országban szeretnénk élni, ahol a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak. Nincsenek kiváltságok és kiváltságosok.  A parlamenti pártoknak ezeregy lehetőség lett volna ezt elkezdeni – de nem tették meg. Nincs mire várni.

Ha ez most esetleg nem sikerülne, folytatják-e, és az őszi önkormányzati választáson vagy 2014-ben ismét próbálkoznak?

A folytatás egyértelmű. A kontrollra szükség van mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban. 2014-re nyilvánvalóvá válik, hogy az öntörvényű pártok helyett egyedül a Civil Mozgalom képes társadalmi értékeket képviselni.

„A szavazás lehetősége állampolgári jogunk, és ezzel a lakóhelyünkön kívül is élhetünk ott, ahol kedvünk tartja. (...) Tehát a Civil Mozgalomra mindenki tud szavazni, ha bemegy a saját önkormányzatához április 9-ig, és kéri annak a lehetőségét, hogy a hozzá legközelebb eső olyan megye bármelyik településén szavazhasson, ahol mi is listát állítottunk, és a szavazás napján ott tartózkodik, illetve odautazik" - tette közzé felhívását a CM. A múlt héten az OVB azonban kimondta, hogy az igazolással szavazásnak nem lehet célja az eredmények befolyásolása, ezért a testület - Stekler Ottó ellenszavazata mellett - a CM-et eltiltotta a további jogsértéstől, bár Seres Mária szerint nem volt ebben semmi törvénytelen, mert csak arra hívták fel a polgárok fi gyelmét, hogy másutt is voksolhatnak, ha a szavazás napján nem lesznek otthon.

Seres Mária február 6-án, a Parlament előtt mutatta be képviselő-jelöltjeiket