Patikaháború, kormányváltás előtt
A gyógyszertörvény módosításáért, a szakmai kamarák kötelező tagságának visszaállításáért, a háziorvosok praxisjogának konkrét területhez kötéséért, a rezidensek szabad vándorlásáért, az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetéséért lobbiztak eddig a kormányalakításra esélyes Fidesznél az egészségügyi szakmai szervezetek. Bár a párt nyilvános programjában csak dodonai mondatokat lehet olvasni az egészségügyről, a szakmai kamarákkal való egyeztetésekből lassan felsejlik a konkrét kormányprogram. Így például a kötelező kamarai tagság visszaállítása szinte biztosra vehető.
Hasonló sikerrel járhat a Fidesznél a fiatal szakorvosjelölteket képviselő szövetség is, amely Székely Tamástól hiába kérte a rezidensek „röghöz kötéséről” szóló rendelet visszavonását. (A szabály arra kötelezné a szakorvos-jelölteket, hogy az állam által fizetett szakvizsga megszerzése után még négy évig Magyarországon vállaljanak munkát. Annak, aki ezt nem vállalná, vissza kellene fizetnie a képzés idejére járó állami támogatást.)
Ám mindeddig csak a gyógyszerpiaci szabályok módosítására törekvők robbantottak ki belső piaci háborút. A Magyar Gyógyszerész Kamara újraosztaná a piacot és a gyógyszerészekre szűkítené a tulajdonosi kört. Most a gyógyszertárak negyedét üzemeltetik a gyártók és a nagykereskedők, így e szegmens tulajdonjogát osztaná újra a kamara – bár még nem tudni, miként. A nagykereskedők viszont már tiltakoznak.
Ha az új kormány valóban enged a gyógyszerészek néhány ezres táborának, lényegében fölszámolja a Molnár Lajos nevével fémjelzett patikaliberalizációt. Ez a jogszabály tette lehetővé, hogy patikaüzemeltetőként a piacra léphettek a nagykereskedők, orvosok. A gyógyszerészkamara már az első pillanattól tiltakozott a könnyített patikaalapítási szabályok ellen. Szerintük nekik bosszúságot, vállalkozásaiknak kárt okoztak. A szaktárca adatai szerint 2007 januárja óta 504 új gyógyszertár nyílt, több mint kétszáz zárt be, ebből 153 kisebb településen. A patikaműködtetésre jutó közfinanszírozás összege – körülbelül 40 milliárd forint – ugyanis nem változott. A kamara rendre azzal érvelt, hogy a jogalkotó szándékát nem igazolta a gyakorlat, hiszen kisebb falvak gyógyszertár nélkül maradtak, és a megmaradók is egyre inkább eladósodtak.
A KSH szerint a gyógyszertárak 2008-ra már 13 milliárdos adósságot halmoztak fel, és több mint 600 patikavállalkozás volt veszteséges. A kamarai érveket a tavaly májusi európai bírósági ítélet is erősítette: a gyógyszertárak tulajdon- és üzemeltetési joga fenntartható kizárólag a gyógyszerészek számára. A patikusok azt kérték, ennek megfelelően módosítsák a gyógyszertörvényt. A jogszabályjavaslat ugyan a parlament elé került, ám végül a végszavazásnál a kamarai érdekvédők által oly kívánatosnak tartott passzusok kikerültek a törvényből. Ismét megpróbálják: 12 pontban szedték össze azokat az ügyeket, amelyek orvoslását a jogalkotóktól várják. A Fidesz egészségpolitikusaihoz eljuttatott dokumentumban felelős minisztériumot, egyértelmű szabályozást, a patikaláncok korlátozását, a patikaliberalizáció leállítását is követelik.
A kamara erőteljes politikai lobbizásának hatására a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége is akcióba lendült.Határozottan tiltakoznak az ellen, hogy a piac bármely szereplőjének bárki is korlátozza a tulajdonosi jogkörét. Azt sem szeretnék, ha a kamara jogosítványokhoz jutna a gyógyszertárak alapítására és működtetésére. A nagykereskedők kívánatosnak tartanák, ha az új kormány a patikaalapítást 30 millió forintos kötelező tőkerészhez kötné.
Azt elvetik, hogy a jelenlegi patikaszámot befagyasszák. A szövetség szóvivője, Hollauer Tibor szerint a kezdeti patikaalapítási láz mára alábbhagyott, a gyógyszertárak száma stabilizálódott, most körülbelül 2400 helyen lehet orvosságot kiváltani. A kamara ezt soknak tartja, kalkulációk szerint 1800 gyógyszertár elég, ennyit egzisztenciavállalkozásként megérné működtetni. Ez pedig a most üzemelő gyógyszertárak számát éppen annyival csökkentené, amenynyit a gyógyszercégek, vagy nagykereskedők működtetnek.
