„Lebegtetés” – a main-streamhez tartozó fideszes politikusok is így jellemzik a helyzetet, amikor a lehetséges kormánynévsor kerül szóba. Annak ellenére, hogy a Fidesz az egyetlen kormányképes erőnek hirdeti magát, még mindig nincs „stabil” kormányzati lista. Igaz, Orbán Viktor úgy nyilatkozott tavaly, hogy „a parlamenti választások lezárulta előtt sem kormányzati személyi, sem kormányzati szerkezeti kérdésekben nem lesznek végleges döntések”.

Az első Orbán-kormány a Parlamentben

Mindemellett szinte biztosnak tűnik, hogy a Fidesz elnöke a csúcsminisztériumi kormányzati struktúra mellett teszi le a voksát. Orbán már a 2006-os választások előtt is csúcsminisztériumi modellt képzelt el, s a Figyelőnek nyilatkozva meg is nevezte Matolcsy Györgyöt gazdasági csúcsminiszterként. Forrásaink szerint most is az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere a várományosa az úgynevezett nemzetgazdasági csúcstárcának, amely a központi fejlesztéseket is felügyeli, s egyes források szerint előkészít egy új Széchenyi-tervet is. A hírek szerint Matolcsynál landolnak a különböző fideszes szakpolitikai műhelyek által készített kormányzati anyagok is, arról viszont, hogy azokból végül miként áll öszsze a kormányprogram, kevesen rendelkeznek pontos képpel. Egyik informátorunk úgy jellemezte a helyzetet: nincs visszajelzés, minden ötletet, koncepciót a „nagyfőnöknek” nevű dobozba kell beledobni.

Az infrastukturális tárca élére – ahogy azt már megírtuk –, Fellegi Tamás, a jobboldali médiaholdudvart irányító üzletember kerülhet. (E minisztériumhoz tartozik az EU-pályáztatás és az állami vagyon kezelése is.) Fónagy János a közlekedést felügyelné egy Fidesz-kormányban, Bencsik János, Tatabánya polgármestere pedig az energetikai szektor felelőse lehet.

Kérdés, hogy ki lesz a Pénzügyminisztérium vezetője. Hallani arról, hogy Járai Zsigmond, de az egyik vezető fideszes politikus munkatársunknak azt mondta: „ha valaki már volt jegybankelnök, annak visszalépés lenne a pénzügyminiszterség”. Tavaly még Varga Mihályt tartották a legesélyesebbnek e posztra. Most viszont munkatársunknak különböző források megerősítették: a Fidesz alelnöke „kvázi” miniszterelnökhelyettes, Orbán Viktor kormányfői kabinetjét vezető miniszter lehet, aki a napi operatív feladatokat látná el. „Ő afféle összekötő lesz a miniszterelnök és a csúcstárcák között. Varga Mihály nyilván a büdzsé egyensúlyára figyelő miniszterként tárgyal majd a tárcavezetőkkel”, fogalmazott egyik forrásunk.

A kancelláriaminiszteri posztra (idetartozik majd a közigazgatás és az igazságügy is) Navracsics Tibornak van a legtöbb esélye. A politikus koordinálta a kormányzati struktúra-modellezést is. Többen azt sem tartják elképzelhetetlennek ugyanakkor, hogy Navracsics házelnök lesz. (Tavaly Schmitt Pál neve is szóba került e posztra, de az Európai Parlament alelnökének ehhez a választások után haza kellene jönnie.)

Azt már „hivatalosan” is lehet tudni, hogy egy „második” Orbán-kormányban is Martonyi János lesz a magyar diplomácia vezetője. Orbán Viktor felkérésére a volt (és leendő) külügyminiszter már a múlt héten Moszkvába utazott tárgyalásokat folytatni. Információink szerint a külügyi tárcánál lesz egy külön EU-államtitkárság, amelynek irányítására a jelenleg még európai parlamenti képviselő, Győri Enikő az esélyes. (Az agrár- és vidékfejlesztési „feladatok” ellátására elképzelhető, hogy Orbán Viktor szintén egy EP-képviselőt kér fel, a hírek szerint Glattfelder Bélát.) A külügyminiszter „parlamenti államtitkára” pedig szinte bizonyosan Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke lesz. A parlamenti államtitkár megnevezés igényel némi magyarázatot: a tervek szerint minden csúcsminiszternek lesz úgynevezett parlamenti államtitkára. Ők afféle csúcsminiszter-helyettesek. A brit kormányzati modellhez hasonlóan pedig a csúcstárcák felügyelete alá államtitkárságok (kis minisztériumok) tartoznak.

A hírek szerint az egyik legfontosabb tárca az úgynevezett humán csúcsminisztérium lesz.

Úgy tudjuk, Orbán Viktor az úgynevezett humán (nemzeti integrációs) csúcstárca élére Réthelyi Miklóst, a Semmelweis Egyetem anatómus professzorát kérte fel. A hetvenegy éves, több nyelven beszélő szakembernek van vezetői tapasztalata, volt már szakmai intézet igazgatója, s négy éven át a budapesti orvostudományi egyetem rektora. A tárcavezetőnek az egészségügy mellett a szociális-, az oktatási, a kulturális és a sportügyeket is gondoznia kellene. Úgy tudjuk, egészségügyi államtitkár lehet Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének igazgatója. Az országos tiszti főorvosi tisztség jut információink szerint Mikola Istvánnak, az Orbán-kormány utolsó egészségügyi miniszterének. A párt nyilvános egészségügyi programját jegyző Pesti Imre főpolgármester-helyettes lehet, ha az őszi önkormányzati választásokon a Fidesz nyerne Budapesten. A csúcsminisztérium oktatási államtitkárságának az élére a kereszténydemokrata Hoffman Rózsa kerülhet. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke csak akkor vállalna oktatási miniszteri pozíciót, ha önálló tárcáról lenne szó. A kulturális államtitkárság vezetője pedig Szőcs Géza lehet, de hallani lehetett L. Simon László, az Írószövetség főtitkárának a nevét is.

A humán csúcsminiszteri posztra korábban Lázár Jánost is el tudta volna képzelni Orbán Viktor, de a hódmezővásárhelyi polgármester, úgy hallani, nemet mondott. Forrásaink szerint nem zárható ki, hogy a polgármester a Fidesz frakcióvezetője lesz a választások után. Lázár Jánost a honvédelmi miniszteri posztra és a belügyminiszterségre is emlegették, de a honvédelmi tárca várományosa Simicskó István, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke lehet, míg a belügyminiszter Pintér Sándor, aki az Orbán-kormány alatt már betöltötte ezt a posztot, s a múlt héten megvált cégeitől. Ha a titkosszolgálatokat nem vonják a BM alá, a titokminiszterségre Kövér László az esélyes (talán meglepő, de fideszesek között az a szóbeszéd járja, hogy a Fidesz választmányi elnöke házelnök is lehetne, mert – így az indokolás – „már a személye is fékező hatással lehetne a jobbikos képviselőkre”).

A Fidesz szövetségese, a KDNP adná a miniszterelnöki kabinethez kapcsolódó kisebbségi és egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság vezetőjét. Hogy ki lesz ez a kereszténydemokrata politikus, egyelőre nem tudni. Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának elnöke a hírek szerint egy roma integrációval foglalkozó kormányzati intézmény élére kerül. Az is biztosra vehető, hogy a humán csúcstárca szociális kérdéseket felügyelő államtitkárságát is KDNP-s politikus irányíthatja.

A kormánynévsor kapcsán forrásaink arra figyelmeztettek: még az utolsó pillanatban is „mozoghatnak” a nevek.