A Btk. csinált a magyar politikusból maffiózót?
Ezt állítja több szakértő. Egyes vélemények szerint az ügyészség és a bíróság sem bizonyult pártatlannak. Ennek tudható be – vélik többen –, hogy egy nem is különösebben nagy kárt okozó vagyon elleni bűncselekmény miatt első fokon, nem jogerősen Zuschlag Jánost nyolc és fél év börtönre ítélték, miközben gyakran az emberölést is meg lehet úszni kevesebbel.
Inkább szakmai szempontból tartja aggályosnak az ügyet Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyminiszter. Szerinte ugyanis baj van a Btk.-val, mert az élet és a testi épség, illetve a vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények szankciói nem válnak el egymástól eléggé. Vagyis: a büntetési tételek nem fejezik ki azt az általános erkölcsi elvet, amely szerint az emberi élet fontosabb bármely vagyontárgynál. Emiatt fordulhat elő, hogy egy tolvaj vagy csaló akár többet is ülhet, mint egy gyilkosság elkövetője.
Kétségtelen, hogy a Zuschlagügyben hozott ítélet ettől az ellentmondástól függetlenül is figyelemre méltó módon eltér a megszokottól – fogalmaz Bárándy. Tehát a hetvenmilliós csalás és pár bagatell bűncselekmény miatt kiszabott verdikt – tekintettel arra is, hogy ezúttal emberek élete vagy testi épsége egyetlen pillanatig sem került veszélybe – rendkívül súlyosnak minősíthető.
Ha viszont elfogadjuk, hogy Zuschlag és társai bűnszervezet tagjaként követték el cselekményeiket, az ítélet már kifejezetten enyhének tűnik – árnyalja a képet az ügyvéd –, mert a különösen nagy kárt okozó csalás esetén kiróható legfeljebb nyolc év börtön ebben az esetben tizenhatra nő. Bárándy szerint Zuschlag jelentéktelen figura, nem keresztapa. Úgy véli, a Btk. indokolatlanul szélesítette ki a maffiabűnözés körébe sorolható cselekmények körét azzal, hogy a bűnszervezet fogalmát igen nagyvonalúan határozta meg. Ehhez elég, ha létrejön egy „három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése”.
– Lehet ugyan elfogultsággal vádolni az ügyészt vagy a bírót, ám nem az igazságszolgáltatás, hanem a Btk. csinált Zuschlagékból maffiabűnözőt – hangsúlyozza Bárándy. Leszögezi: Zuschlag politikusként, a közbizalommal visszaélve csalt, ami önmagában súlyos megítélés alá esik, de ettől még nem maffiózó. Az eljárás során ugyanakkor nyilván kiderült, hogy a cselekmények alapján meg kell állapítani a bűnszervezet létét, és ettől kezdve minden kényszerpályán folyt: az ügyész emiatt emelt vádat, a bíró pedig ennek megfelelően hozott ítéletet. Arról is csak a jogszabályok tehetnek, teszi hozzá Bárándy, hogy egy jó magaviseletű gyilkost például feltételesen szabadon lehet engedni, de Zuschlagot nem.
Mindezek alapján érdemes meggondolni, hogy nem lenne-e célszerűbb az Európa Tanács (ET) bűnszervezetre vonatkozó ajánlását alkalmazni – véli Bárándy. Az csaknem tucatnyi pontban sorolja fel a maffiabűnözés jellemzőit, idesorolva egyebek mellett az erőszakot, a tanúk megfélemlítését, a sajtó, a politikusok, illetve állami szervek befolyásolására való törekvést és a pénzmosást. Ezek mindegyikének egyidejű megvalósulását az ET sem követeli meg, mégis, mindez a bűnszervezet jóval árnyaltabb meghatározását adja.
Az ügy kapcsán felvetődik, hogy a bíró miért minősítette éles hangon a Zuschlagék által benyújtott pályázatokat, és milyen információk birtokában tett utalásokat rá, hogy a vádlottak pontosan tudták: nem kell különösebben igyekezni, mert azokat valaki úgyis elfogadja. Ebből arra lehet következtetni, hogy más személyek felelőssége is szóba jöhetne. Az ügyvéd szerint nincs ebben semmi furcsaság, mert a bírót nem lehet megfosztani attól a lehetőségtől, hogy a cselekményt minősítse. A vádtól azonban akkor sem térhet el, ha más személyek szerepe is gyanúsnak tűnik, vagyis: az ügyészség előterjesztésén nem léphet túl. A vádhatóság pedig szuverén módon dönt, hogy emel-e vádat, és milyen cselekmények alapján teszi azt. Tény ugyanakkor – teszi hozzá az ügyvéd –, hogy az ügyészség ilyen irányú tevékenysége nem tekinthető transzparensnek.
Azt Bárándy sem vitatja, hogy a viszonylag egyszerű tényállás miatt nehezen érthető, miért húzódott ilyen sokáig az eljárás, ami nem erősíti az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitet. A demonstratív külsőségekre sem volt szükség, bár az ügyvéd szerint mostanában a bűnüldöző hatóságokban mutatkozik némi hajlam effélére: rabláncon vezetik Zuschlagot, bilincsbe verik a BKV már nem túl fiatal volt személyzeti vezetőjét, kommandósok rohanják le az egyetemi rektort. Ez persze jogilag rendben van, legfeljebb – teszi hozzá – furcsa.