Az „első szabad választás” után 1990. május 2-án tartotta alakuló ülését az Országgyűlés. A T. Ház első ülését a választásokat követő egy hónapon belül a köztársasági elnök, aktuálisan Sólyom László hívja össze és nyitja meg. A 2010–2014-es ciklus első parlamenti ülését tehát nyilvánvalóan májusban tartják. A parlamenti tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést – régi parlamenti szokás szerint – a legidősebb honatya, a „korelnök” vezeti; 1990-ben az MDF-es Kéri Kálmán, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben a kereszténydemokrata Varga László, 2006-ban pedig a Fidesz-frakció tagja, Horváth János ült fel elsőnek a házelnöki pulpitusra. („Korjegyzők”: a négy legfiatalabb képviselő.

A T. Ház alakuló ülésén igazolják a képviselők mandátumát (a honatyák leteszik a képviselői esküt), megválasztják a parlamenti tisztségviselőket és megalakítják az állandó bizottságokat – s nem utolsósorban (egy szavazással) megválasztják az új miniszterelnököt és elfogadják kormánya programját.

A négy évre választott Országgyűlés 386 fős – és az Országház déli szárnyában, a képviselőházi teremben ülésezik. (Az ülésterem patkó alakú, s eredetileg 438 honatyának készítettek speciálisan formatervezett bőrüléseket. A patkó közepén a piros bársonyszékekben a köztársasági elnöknek, a házelnöknek, a miniszterelnöknek és a minisztereknek van helyük.) Az ülésterem és a Kupolacsarnok közötti „piros társalgó” a sajtó egyik főhadiszállása; itt tartanak sajtótájékoztatókat a frakciók, a televízióknak is itt nyilatkoznak a politikusok, mivel a parlamenti üléstermet körülvevő folyosókon nem lehet kamerákkal forgatni. A magyar parlament egykamarás, így az északi szárnyban lévő felsőházi, „főrendi” üléstermet konferenciák, nemzetközi tanácskozások színteréül használják.

A parlament (saját tisztségviselőin kívül) megválasztja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, a legfelsőbb bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság tagjait, de az MNB elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét, az ombudsmanokat és a médiakuratóriumok tagjait is. Mindazonáltal az Országgyűlés legfontosabb feladata: a törvényalkotás.

A TÖRVÉNY „ÚTJA”

A parlament a szokásoknak megfelelően minden héten hétfőn és kedden tart plenáris ülést (az Orbán-kormány idején 1998–2002 között háromhetes volt az ülésezési rend). A törvények elfogadására, azaz a határozathozatalokra, személyi döntésekre hétfő délután kerül sor, az interpellációk, azonnali kérdések után. Törvényjavaslatot, illetve országgyűlési határozati javaslatot a kormány miniszterei, de minden parlamenti képviselő, illetve frakció előterjeszthet – függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti, sőt a köztársasági elnök is. A javaslatok, indítványok napirendre vételére az Országház delegációs termében ülésező Házbizottság (házelnök, parlamenti alelnökök, frakcióvezetők) tesz javaslatot – de az ülések napirendjéről a parlament hozza meg a döntést. Ha egy törvényjavaslat zöld jelzést kap, az illetékes parlamenti szakbizottságok (alkotmányügyi, költségvetési, oktatási, egészségügyi stb.) határoznak arról, hogy támogatják-e a „tárgysorozatba vételt”, vagyishogy a T. Ház tárgyaljon róla. Külön bizottsági szavazással döntenek arról, hogy az adott törvényt általános vitára ajánlják-e. Egy-egy törvényjavaslat „átfutási ideje” 3-4 hét; a miniszteri expozé, általános, később részletes vita után szavaznak a honatyák a módosító indítványokról, s a záróakkord a zárószavazás. A 2006–2010-es ciklus során a T. Ház több mint 550 törvényt fogadott el, köztük félszázat széles körű összefogással, kétharmados többséggel.

A POLITIKA SZÍNTERE IS

Az azonnali kérdések és válaszok óráját (angolszász minta alapján) az Antall-kormány ciklusa után a Horn-kormány idején honosították meg a Ház falai között, s azóta lehet vizsgálóbizottságok felállítását is kezdeményezni. A parlament elnökét, a házelnököt a kormányzó pártok delegálják, a parlamenti alelnökökről, a parlamenti bizottságok számáról, s azok elnökeiről viszont hagyományosan a ciklus elején tárgyalásos úton állapodnak meg a parlamenti frakciók az ülésszak elején.

A most záruló ciklus során a T. Ház 18 állandó bizottsággal működött (alkotmányügyi, egészségügyi, emberi jogi, foglalkoztatási, gazdasági, honvédelmi, ifjúsági, költségvetési, környezetvédelmi, kulturális, külügyi, mentelmi, mezőgazdasági, nemzetbiztonsági, oktatási, önkormányzati, sport-, és európai ügyek bizottsága), de alakultak albizottságok, eseti bizottságok és vizsgálóbizottságok is. (A Sláger és a Danubius rádiók frekvenciájára kiírt ORTT-pályázat elbírálásakor felvetődött, hogy egyes pártkötődéseket és háttéralkukat vizsgáló bizottságnak a tagjait sem választották meg, így nem állt fel a testület.)

ELŐSZÖR

2006. október 6-án, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően tartották a magyar Országgyűlés első bizalmi szavazását és erősítették meg a miniszterelnököt: név szerinti voksoláson a képviselők 207 igen szavazattal, 165 ellenében szavaztak bizalmat a miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek. A most lezáruló ciklusban „használták” először a bizalmatlansági indítvány intézményét is: 2009. április 14. a parlament 204 igen szavazattal 8 tartózkodás mellett szavazta meg a Gyurcsány Ferenc „elleni” bizalmatlansági indítványt, s egyszersmind választotta miniszterelnökké Bajnai Gordont. Először fordult elő a demokratikus parlament történetében, hogy olyan politikusok szólalhattak fel a plenáris ülésen – a 2010-es költségvetés általános vitájában –, akik nem országgyűlési képviselők, illetve pártjuk nem parlamenti párt. Morvai Krisztina a Jobbik, Bokros Lajos – a frakcióval már nem rendelkező – MDF nevében, mint európai parlamenti képviselők beszélhettek.

ADÓSSÁG

Az Országgyűlés adós maradt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) teljes vezetőségének a megválasztásával. Kovács Árpád ÁSZ-elnök megbízatása 2009. december 9-én járt le; Sándor István alelnöké 2001. augusztus 17-én, Nyikos László alelnöké pedig ugyanabban az évben november 23-án szűnt meg. De betöltetlen két alkotmánybírói poszt: Bihari Mihály és Kukorelli István 2008. július 13-án, hivatali idejük lejártával köszönt el a testülettől. Emellett a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal elnökének a megválasztása is a következő Országgyűlésre vár.