A sors iróniája, hogy a nem éppen demokratikusnak tartott Kínából érkezett a nyertes meghatározás. Ezt írta a Zuola nevű felhasználó: „A demokrácia olyan játékszabályok tára, amelyben a tökéletesség felé fokozatosan haladva a társadalom független egyéni és szervezeti érdekeik maximalizálására törekednek, átlátható és erőszakmentes eszközök alkalmazásával.”

SajnálhatjaSir Winston Churchill egykori brit miniszterelnök, hogy az ő idejében még nem volt Twitter. Igaz, közösségi portálok nélkül is világhírűvé vált, amit 1947-ben a londoni parlamentben mondott: „A demokrácia a legrosszabb kormányzási forma – nem számítva az összes többit, amellyel eddig próbálkoztak.”

Az igazság valahol a kettő között van. Bírálni a politikai rendszert Magyarországon is bevett szokás, de jobbat még senki sem ajánlott helyette. Mi helyett is? Hasonlóan a legtöbb európai államhoz, Magyarországon úgynevezett liberális demokráciában élünk. Ennek alapelemei a szabad választás és az általános választójog: ezt lehet most gyakorolni, április 11-én és 25-én.

Az EU jelmondata – Egység a sokféleségben – persze ezúttal is érvényesül. A liberális demokrácia más formát ölt például Magyarországon vagy Franciaországban (köztársaság), illetve Nagy-Britanniában vagy Spanyolországban (parlamentális monarchia). És beszélhetünk parlamentáris rendszerről (például Magyarországon, Nagy-Britanniában) vagy elnöki rendszerről (Franciaországban és Európán kívül az Egyesült Államokban).

Ám a lényeg a nép uralma – ezt jelenti ugyanis az ógörög demokratia szó. Az uralom valójában anynyit tesz, hogy egy csoport minden tagja részt vehet a közügyek eldöntésében. És itt megint elágazik az út: az effajta hatalomgyakorlás lehet közvetlen és közvetett is. Közvetlenül, azaz személyesen határozni fontos kérdésekben rendszerint népszavazáson lehet (Európában a legtöbbször Svájcban tartanak népszavazásokat). Közvetve pedig választott – parlamenti, önkormányzati – képviselőkön keresztül tudunk beleszólni az életünket meghatározó dolgokba: ezt hívják képviseleti demokráciának. Aki ki akarja próbálni, ugyanazt a két dátumot jegyezze meg (április 11. és 25).

Osztályozni is szokta a demokráciát a Freedom House nevű amerikai kutatóintézet, és az egyestől kivételesen nem kell megijedni. Az év elején közzétett, legújabb jelentésben Magyarország ismét megkapta a legjobb értékelést és a stabil demokrácia minősítést: az egytől hétig terjedő skálán ez egyes osztályzatot jelent. A szomszédos országok közül Románia kettest, Ukrajna csak hármast érdemelt. A Freedom House szerint tavaly viszszaszorulóban volt a világon a szabadság és a demokrácia – 2008-hoz képest a nem szabad országok száma 42-ről 47-re növekedett, a részben szabadnak minősülő államok száma pedig 62-ről 58-ra csökkent; a szabad világhoz tartozó országok száma változatlanul 89.

KISSZÓTÁR

Abszolút monarchia: az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik.

Alkotmány:a z állam alaptörvénye, jogrendjének alapvető jogforrása.

Alkotmányos monarchia: A király  uralkodik, de nem kormányoz. Az uralkodó jogait az alkotmány  korlátozza, az egyének jogai pedig az alkotmányban vannak  rögzítve.

Köztársaság: olyan államforma, amelyben az általános választások alapján létrejött parlament  kezében van a legfőbb államhatalom. Két alformája van: a parlamentáris, ahol a parlament  hatalma érvényesül a kormány és az államfő felett, valamint a prezidenciális, ahol a kormány az államfőnek felelős, és az államfőnek jelentős  döntési jogköre van. Monarchia: olyan államforma, amelyben az uralmat egy személy gyakorolja, aki a  hatalmát  örökléssel vagy választással  szerzi, és haláláig uralkodik.

Népszavazás: a népképvislelet érvényesítésének, a közvetlen demokráciának egyik formája, amelyben a nép bizonyos kérdésekben a parlamenti és az önkormányzati választások közt is  kifejezheti akaratát, véleményét.

Parlamentáris monarchia: az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik államfőként, elsősorban protokolláris szereppel.