A BKV szakmai anyaga szerint a félárú jegytípus bevezetése azért okozna ekkora bevételkiesést, mert a jelenleg teljes árú jegyet vásárló diákok és nyugdíjasok, de még a bérletesek egy része is áttérne a félárúra. Nőhetne a bliccelők száma is, ráadásul a főváros elveszítené az államtól a kedvezményes bérletesek után kapott állami árkiegészítést (bérletenként 3580 forintot).

A BKV vezetői értekezlete februárban tárgyalt a kérdésről, az új jegytípus bevezetését csak akkor támogatnák, ha a kiesést megtérítenék a vállalatnak. A bevezetést nem támogatja a BKV-t felügyelő Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes sem. Az új jegytípusról szerdán dönthet a Fővárosi Közgyűlés.

Ugyancsak akkor tárgyalják a BKV megmentéséről szóló kormány–főváros közti megállapodást. E szerint: a magyar állam idén a fogyasztóiár-kiegészítésen és normatív támogatáson felül 17,4 milliárd vissza nem térítendő támogatást ad a BKV-nak. (Ennek első, ötmilliárdos részét már márciusban átutalták a vállalatnak, a további részletek április elejéig, illetve július közepéig esedékesek.)

A szerződés szerint a főváros még idén tízmilliárdot ad úgynevezett tőkepótló támogatásként a BKV-nak. Emellett vállalja, hogy átláthatósági megállapodást köt a BKV 100 milliót meghaladó közbeszerzéseivel összefüggésben. Jövőre az állam azt vállalja, hogy inflációval növeli a fogyasztóiár-kiegészítést és az államkasszából érkező működési támogatást, a főváros pedig a 10 milliárdos tőkepótló támogatás mellett ugyanekkora működési támogatást is nyújt a cégének.

A városháza ezenkívül amellett is elkötelezi magát, hogy legalább az infláció mértékével megemeli a BKV tarifáit, valamint csak annyi szolgáltatást rendel meg a közlekedési vállalattól, amelyre az állami és fővárosi támogatás, a cég saját bevételei fedezetet nyújtanak.