Szakmai körökben bírálják, az ellenzék elutasította, az államfő megfontolásra visszaküldte, május 1-jén mégis hatályba lép az új polgári törvénykönyvnek (Ptk.) az alapelveket, a természetes és a nem természetes személyek jogait szabályozó két könyve. A kódex többi rendelkezését csak 2011 januárjától kell alkalmazni. A Fidesz többször is kilátásba helyezte, hogy az egész joganyagot átdolgozza, a hatályba léptető rendelkezéseket pedig az Alkotmánybíróság előtt megtámadta. A beadvány meg is érkezett az AB-hez, ám a testület eddigi gyakorlata alapján szinte kizárt, hogy május 1-jéig döntés szülessék.

Akormányoldalviszontazzal érvel, hogy az előkészítés során rendben mentek a dolgok, hiszen a kódexet hosszas szakmai előkészítés után fogadták el, az államfő észrevételeinek túlnyomó többségét figyelembe vették. Sólyom Lászlónak azt az aggályát azonban nem osztották, hogy nincs elegendő idő a felkészülésre: a törvényt ugyanis még tavaly megszavazták, a hatálybalépésről pedig február 15-én döntött a parlament, és a májustól hatályos száz új paragrafust ennyi idő alatt gyakorló jogásznak nem lehet gond elsajátítania. Egyébként az állampolgárok jogait alapvetően érintő rendelkezésekről van szó, ezért sem akart a kormány az életbeléptetéssel tovább késlekedni.

A vita ezzel nyilván nem zárult le, de tény, hogy májustól már az új szabályokat kell alkalmazni, amelyek több területen is jelentős változást hoznak. Jogászok támadják, az érintettek érdekképviselete azonban üdvözli, hogy megszűnik a cselekvőképességet kizáró gondnokság: a bíró senkit nem foszthat meg általában a döntési szabadságától, csak egyes ügycsoportokra vonatkozóan korlátozhatja a személy cselekvőképességét. A bírónak így számba kell majd vennie, hogy az érintett az élet mely területein lehet képes felelős döntések meghozatalára, és mikor kell helyette a gondnoknak eljárnia. Újdonság lesz az is, hogy aki pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége okán maga is tudja: hajlamos megfontolatlan lépésekre, a vagyonát illetően előzetes jognyilatkozatot tehet, s meghatalmazást adhat javai kezelésére. A személyiségi jogok fokozott védelmét szolgálja a sérelemdíj bevezetése. Ma kártérítést csak az kaphat, aki bizonyítani tudja, hogy például egy nyilvánosan elhangzott, a becsület csorbítására alkalmas kifejezés pénzben is kifejezhető következményekkel járt. Az új Ptk. ezt nem követeli meg.

A szabályozás abból indul ki, hogy a személyiségi jogok sérelme esetén akkor is elégtételt kell adni, ha annak csupán mentális, az egyén életminőségét rontó – tehát tényleges anyagi hátrányt nem okozó – hatása van. A Ptk. a személyiségi jogok védelmét kiterjeszti a fogyatékkal élőkre, s ugyancsak a személyiségi jogok részének tekinti a természet védelméhez és az egészséges környezethez való jogot. Ebben nincs sok újdonság, hiszen mindez más törvényekből levezethető, a gyakorlatban mégis lehet jelentősége: az ilyen jellegű sérelmek esetén is helye van sérelemdíj követelésének. Vagyis az a mozgássérült, aki nem jut be egy közintézménybe, sikerrel perelhet. Annak is esélye lehet a kártérítésre, aki bizonyítani tudja, hogy lakóhelyén a levegő szennyezettsége rendszeresen meghaladja az egészségügyi határértéket.

Leginkább a sajtó számára fontos változás, hogy május 1-jétől egyetlen médiumot sem perelhetnek azért, ha nyilvános rendezvényről olyan tudósítást ad közre, amely mások személyiségi jogait sérti. A jelenlegi gyakorlat szerint egy szerkesztőségtől akkor is helyreigazítást – és kártérítést – követelhetnek, ha például egy politikus sajtótájékoztatón másokra sértő kijelentéseket tesz, és erről a lapok beszámolnak. Az új szabályozás szerint az újságíró csak azért felel, hogy pontosan idézte-e a mások becsületének csorbítására alkalmas mondatokat.

A jogi személyeket érintő változások közül az alapítványokra vonatkozó szabályok módosulása érinthet többeket. Májustól alapítványt nem csak közérdekű célból hozhatnak létre, ami akár azt is jelentheti, hogy az alapító egyetlen ember támogatását tűzi ki célul. Hozzátartozó javára általában nem létesíthető alapítvány, kivéve ha az érintett tudományos vagy művészeti tevékenységének vagy tanulmányainak segítése, gondozása, illetve gyógykezelése a cél. Ilyen esetekben egyébként maga az alapító is lehet kedvezményezett, és akár saját magának gyűjthet adományokat, de a közhasznú szervezeteket megillető kedvezményekre nem számíthat.

Miután a Ptk. sorsa elég bizonytalan, kérdéses, hogy a hatálybalépése után kezdeményezett ügyeknek mi lesz a kimenetele. Vajon miként dönt a bíróság a május 1-je után bekövetkezett személyiségi jogi sérelmekről, ha az ítélethozatal idejére a kódexet visszavonják? És mi történik az új szabályok szerint gondokság alá helyezettekkel vagy a nem közérdekű célt szolgáló alapítványokkal?

A fogyatékosok számára a Ptk. nem politikai ügy

Az új Ptk. májusi részleges hatálybalépésével kapcsolatos vita a közvélemény szemében két párt presztízsharcának tűnhet, a valóságban azonban igen sok ember mindennapjait érintő kérdés – hangsúlyozza Kovács Melinda, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége ügyvezető igazgatója. Ma mintegy hetvenezer, többségében cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett ember helyett dönt a bíróság által kinevezett gondnok úgy, hogy az adott személy minden befolyását elveszíti a saját életének irányítása felett. Kovács Melinda elmondta: hetente többtucatnyi panasz érkezik a szövetséghez a gondnokság alatt álló emberektől elcsalt vagyonukról, tudomásuk nélkül eladott lakásukról, pszichiátriai intézménybe kényszerítésükről, a személyes kapcsolattartásukat akadályozó gondnoki lépésekről.

A szövetség ezért is sürgette az új cselekvőképességi szabályok gyors hatálybaléptetését. Az igazságügyi és a szociális tárca folyamatosan készíti fel az érintetteket (ügyvédeket, bírákat, gyámhivatali dolgozókat, szociális szakembereket) annak érdekében, hogy május 1-jétől Magyarország is meg tudjon felelni azoknak az emberi jogi követelményeknek, amelyekre nemzetközi kötelezettséget vállalt – hangsúlyozza az érdekvédő. A szövetség egyébként részt vett a szabályozás kialakításában, s a felkészülést és a végrehajtást is segíteni kívánja, ezért májusig 24 tájékoztató fórumot szervez, illetve több kiadványt megjelentetett.