Jelentős a túljelentkezés az idén az egyetemeken és a főiskolákonmeghirdetett államilag támogatott helyekre. Finanszírozott képzésben ugyanis öszszesen 75 600 hallgató tanulhat szeptembertől – 56 ezren alap-, osztatlan és felsőfokú szakképzésben, 19 600-an pedig mesterképzésben –, ezekre a helyekre pedig összesen 118 500 fiatal pályázik. További 17 500 diák jelentkezett első helyen költségtérítéses képzésre, így összesen 140 ezren adták be jelentkezési lapjaikat a február 15-i határidőig. 13 ezerrel többen mint tavaly.

A verseny tehát az idén várhatóan erősebb lesz, és emelkedik a bejutási küszöb: 200 pont alatt most már senkit nem vesznek föl sem támogatott, sem költségtérítéses képzésre. Ehhez legalább egy kettes és egy hármas osztályzat kell (tavaly még két kettes érettségi osztályzattal is el lehetett érni az akkori 160 pontot). Várhatóan amiatt is emelkednek majd a ponthatárok, mert az idén tíz százalékkal többen szeretnék letenni a pluszpontot is érő emelt szintű érettségit. Tavaly 24 950-en vizsgáztak emelt szinten, az idén már 27 038-an tervezik ezt. (Öszszesen 139 500-an jelentkeztek érettségi vizsgára, kétezerrel többen, mint tavaly.) A „rendes” emelt szintű érettségi vizsgát tevők száma ugyanakkor nagyjából változatlan: tavaly is és most is majdnem 17 ezer. Az igazi emelkedést a „szintemelő” emelt szintű érettségi vizsgánál lehet látni: ők csaknem 1500-zal többen vannak. Előbbi vizsgatípust rögtön a középiskola után teszik le a diákok, utóbbit pedig azok, akik korábban középszinten érettségiztek, és most emelni szeretnék a szintet a pluszpontok érdekében. Vagyis elsősorban a korábban érettségizettek (és feltehetőleg még sehová föl nem vettek) látták be, hogy a bejutáshoz szükség volna az emelt szintű érettségire is.

Hiller István oktatási miniszter pénteki sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: abban a pillanatban, amint a felsőoktatás megmozdul és emelt szintű érettségit ír elő felvételi követelményként, megnövekszik a vizsgára jelentkezők száma is. Az idén ugyanis az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész és az állatorvos szakokra már csak emelt szintű érettségivel lehet bekerülni (a nehezebb vizsga öt – angol, német, olasz, francia és spanyol –nyelvszakon kötelezőmég,minden más szakon megelégednek a középszintű vizsgával). Ennek következtében az idén biológiából 13, kémiából 16, fizikából 19, angolból 14, németből 9, történelemből pedig 12 százalékkal többen szeretnének emelt szintű vizsgát tenni.

Az érettségi vizsgák egyébként – amelyekből a felvételi pontokat számolják – írásbeli része május 3–25-e között lesz, az emelt szintű szóbelik június 3–9-e között zajlanak, a középszintű szóbeliket június 14–25-e között tartják.

Hiller István közölte azt is: a bolognai típusú oktatási rendszer második szintjére, azaz mesterképzésre az idén 40 százalékkal, 6800 fővel többen jelentkeztek, mint tavaly. Szerinte ez azt jelenti, hogy a bolognai rendszer „beállt és kiteljesedett”, hiszen most többen jelentkeztek első helyen támogatott mesterképzésre, mint ahány hely van. A 19 600 államilag támogatott mesterképzésre ugyanis 21 ezren pályáztak első helyen (további háromezren pedig a költségtérítéses formát célozták meg). Tavaly ez még épp fordítva volt: több volt a támogatott férőhely, mint ahányan egyáltalán pályáztak. Akkor alig valamivel több mint 17 ezren jelentkeztek mesterszakra – holott csupán támogatott képzésben több mint 21 ezer hely volt –, ráadásul csak mintegy 12 ezren nyertek felvételt. Az elutasítások fő oka a továbbtanulás minimumfeltételeként megjelölt alapdiploma hiánya volt, helyhiány miatt viszont senkit nem utasítottak vissza, így már kettes előtanulmányokkal is be lehetett kerülni. Különösen tragikus volt a helyzet a reál-tanárképzésben, ahová alig néhány tucat hallgatót vettek föl. Felsőoktatási szakértők akkor ezt az első „kísérleti” bolognai évfolyam kezdeti nehézségeinek tudták be, és úgy vélték, 2010-ben erősödik majd a verseny a mesterhelyekért. Úgy tűnik, ez a jóslat beigazolódni látszik. Manherz Károly, felsőoktatási szakállamtitkár rámutatott: biológia, fizika, matematika és kémia szakos tanárnak az idén százas nagyságrendben jelentkeztek (tanári képesítést a bolognai rendszerben csak mesterszakon lehet szerezni). Ez szerinte annak köszönhető, hogy megszerezték alapdiplomájukat azok a fiatalok is, akik a reálszakokon tavaly még nem tudták időben lezárni a továbbtanuláshoz szükséges tanulmányaikat. Mesterképzésben egyébként is a legtöbben – a pályázók 25 százaléka – pedagógusképzésre jelentkeztek. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint az 5916 pályázó „biztosítja tanárutánpótlást”.

Alapképzésben a legtöbben – 21 484-en – viszont még mindig a gazdaságtudományok iránt érdeklődnek, igaz, az erre a képzési területre pályázók száma az idén 1433 fővel csökkent. A túljelentkezés így is itt az egyik legnagyobb: 3,4-szer annyian szeretnének bejutni, mint ahány hely van. A második legnépszerűbb képzési terület a bölcsészettudományi: ide 11 579-en pályáznak – 2,6-szer többen, mint ahány hely van. A műszaki képzésekre 14 857 fiatal jelentkezett, ez 1,5-szeres túljelentkezést jelent. A legnagyobb túljelentkezés a jogi képzéseknél van: 7,7-szeres. Itt ugyanis csökkentették a támogatott keretszámot – csakúgy, mint a pedagógus, a bölcsész és a társadalomtudományi területen –, viszont tavalyhoz képest 385-tel több diák jelentkezett ide, összesen 10 444.

A bejutáshoz szükséges ponthatárokat július 22-én állapítják meg: ekkor dől el, kit melyik egyetemre vagy főiskolára vettek föl.